Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói

13 PiGLER ANDOR: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. Budapest, 1922.5-6. 14 Eger, Heves Megyei Levéltár, 1949. sz. Eszterházy levélfogalmazványai. - VOIT PÁL: Eger és Heves megye művészettörténete (XVI-XIX. század). Magyarország műemléki topográfiája. VII. Heves megye műemlékei. I. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. Budapest, 1969. 365. 15 PIGLER 1922. (13. jegyzetben i. m.) 14. 16 A templomról készült monográfiában még nem szerepel a szerződés kelte és dátuma, ld. PIGLER 1922, (13. jegyzetben i. m.) 14-15. Első említése: SZMRECSÁNYI MIKLÓS: Esterházy és a művészet. Eger, 1926. 25. A szerződés teljes szövege: SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 256. Elképzelhető, hogy ekkor már szóba jöhetett a Líceum kápolnájának mennyezetképe is. 17 GARAS 1955. (9. jegyzetben i. m.) 87. 18 PIGLER 1922. (13. jegyzetben i. m.) 14-16. 19 SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 257-258. Eger, Heves Megyei Levéltár, XII-3/f/7. (Fasc. Q. 16/a 2.). A program latin nyelvű, bővebb, eddig közöletlen változatát ld. a Függelékben. 20 „so wird mein grösser Vergnügen seyn Sie baldmöglichst in Erlau zu sehen, demit wir die Mahlerey in die Licaeums Capelle besse verabreden können". SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 300. 21 KRAPF, MICHAEL: Zeittafel zur Biografie. Franz Anton Maulbertsch. Ausstkat. Hrsg. Robert Waissenberger. Wien, 1974.16. 22 „welches auch mit des allerhechster Gnade Binnen finff Wochen sein kann, dan werde ich nicht säumen die Gnad zu und Glückzu Haben die geheilligte Hende als in underthenigkeit den Burpur zu kissen, und die mir so Gnedig Hoche Befehle zu ver nehmen, der ich in deiffester Erforcht Bin". SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 301. 23 SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 301. Itt jegyezném meg, hogy az ok, amiért az árajánlat, kis mértékben magasabb a megvalósított freskóért kapott összegtől, és pontosan megegyezik Sigrist díjazásával, egy eddig publikálatlan, de tartalmában már röviden ismertetett szövegből derül ki. Az egri líceumi kápolna első programjának bővebb latin nyelvű szövege nem szerepelt eddig az irodalomban, mindössze egy rövid említés történt róla - SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 258.: 1. jegyzet - az irat: Eger, Heves megyei Levéltár, XII-3/f/7 (Fasc. Q. 16/a 2.). A latin nyelvű programból kiderül, hogy a kórus korlátjára és a főoltár két oldalán lévő pillérekre (pilaszter) a 4 egyetemi fakultás tanárainak és diákjainak portréi kerültek volna. Minden bizonnyal ezekjelentik az első árajánlat többletköltségeit. A program teljes szövege a függelékben szerepel. 24 Kazinczy Ferenc utazásai. Szerk. Busa Margit. Budapest-Miskolc, 1995. 52. - első közlés: Kazinczy Utazások (Reisen). 1789. Okt. 22. Orpheus, 1790. XIV. 161. idézi: GARAS, KI ARA: Franz Anton Maulbertsch. Budapest, 1960. 271. Ez a magyarországi klasszicista festészet hajnalán igen jelentős epizód a pápai kontraktus aláírásakor, 1781-ben is lejátszódhatott; hiszen a könyvtár mennyezetképe már 1778-ban elkészült. Azonban akkor Kazinczy azon állítását cáfoljuk, hogy a kápolna kifestésé miatt jött Egerbe Maulbertsch. Ha, felételezzük, hogy 1784-ben kalocsai munkájának befejezése után a mester eleget tett Eszterházy hívásának de hiszünk Kazinczy megjegyzésének, hogy Bécsből jött Egerbe, újabb problémába ütközünk: Kalocsáról Bécsen keresztül érkezett volna Egerbe? Megjegyzendő, hogy a Maulbertsch művészetét nem sokra tartó Kazinczy az eset után legalább 5 évvel írta le, minden bizonnyal mások elbeszélése alapján e jelenetet, annak mondanivalója és nem a benne foglalt adatok történeti hűsége miatt. A történeti események szempontjából konklúzióként, jelen ismereteink szerint, az állapítható meg, hogy Maulbertsch a Líceum kápolnájának kifestésé előtt egyszer biztosan járt Egerben 1781ben, hogy 1784-ben kifejezetten a készítendő freskó miatt utazott volna Egerbe, teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, csak valószínűsíthető, hiszen megígérte Eszterházynak. 25 SZMRECSÁNYI 1926. (16. jegyzetben i. m.) 47. 26 Uo, 46-47. A felvilágosodás követelményeit szem előtt tartva Eszterházyt inkább negatív, maradi a klerikális berendezkedést védő szerepben tünteti fel: KÓSÁRY DOMOKOS: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. 3. kieg. kiad. Budapest, 1996. 380-396. és 407. 27 Uo.,48. 28 SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 324. 29 Eger, Főegyházmegyei Levéltár, Protocollum Consistorii Episcopatis Agriensis Anni 1791. 199. A teljes szöveget ld. a Függelékben. Az ismeretlen helyen kelt levélből kiderül, hogy Eszterházy már régen megkapta a vázlatokat. Mivel azokat a helyszínen egyeztetnie kell, joggal gondolhatjuk, hogy az 1784-ben készültekhez képes újabb vázlatokról van szó. Ez alátámasztja Garas Klára véleményét, aki szerint az új vázlatokat Egerbe érkezése előtt már elküldte Maulbertsch. GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 153. A püspök így is közel hat évig nem foglalkozott a líceumi kápolna ügyével. Ismerve Eszterházy ambiciózus mecénási gyakorlatát, erre egyik lehetséges magyarázat a fent kifejtett politikai helyzet. 30 SUGÁR 1984. (5. jegyzetben i. m.) 433. 31 SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 302.: „Erlauben Euer Excellenz güttigst die Erinnerung beirücken zu dörfen; da die annäherung des Fruhejahrs mich berechtiget". 32 Itt Eszterházy a Schmidt Ferenc asztalos és Hossz János szobrász 1790-ben és 1793-ban végzett munkáira gondolhatott. SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 324. „Ich die Kapelle in Licaeo gänzlich herzustellen". Uo., 302. Ezek már nem lehetettek komoly munkálatok, hiszen:„A számadási könyvekben a liceum címe alatt 1785-ben fordulnak utoljára elő építkezési tételek." SZMERCSÁNYI 1926. (16. jegyzetben i. m.) 30. - pontosítás: Magyarország műemléki topográfiája. VIII. Heves megye műemlékei. II. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. Budapest, 1972.460. 33 „wenn ihnen anderwertig eine Arbeit angetragen wird, bis Ich meine Entschlüssung weiters genauer bestimmen werde, annehmen können." SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 302. Ekkor készíti el Maulbertsch Szily János szombathelyi püspök megbízásából a püspöki székesegyház Szent Mártont és Szent Quirinus halálát ábrázoló oltárképeit vázlataikkal együtt: GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 228.: No 356-359. A Szent Pál megtérése oltárképet: uo., 228.: No 361. A Szent László vízfakasztását ábrázoló vázlatot, szintén Szombathelyre, és a székesegyház Mária mennybemenetele főoltárképét szintén előzetes vázlatával együtt: uo., 228. 363-364. és 362. 34 Uo., 302.: No 13. és 303.: No 14. Érdekes módon a levelezésben itt egy teljes év „kiesik"; Eszterházy 1791. augusztus 7-én kelt levelére, Maulbertsch 1792. augusztus 16-i válaszát ismerjük. Az elveszett év megtalálása szinte detektívregénybe illő: A tanulmány előzményeként írt dokumentációban még a„nyomda ördögére"fogtam a hibát, azonban később Egerben az eredeti dokumentum megvizsgálása után módosítanom kellett nézetemet, a másolatban fennmaradt levél fejlécén valóban 1791 szerepel: Eger, Heves megyei Levéltár, XII-3/f/17. (Class. VI. Fasc. LLL. No. 59.). Egy furcsaságot az iratcsomó palliuma is tartalmazott: valaha az anyagot rendező levéltáros 1792es évszámmal látta el, és valóban ezt a bizonyos iratot az 1792-es dokumentumok között őrzik. A megoldás kulcsa, végül magában a szövegben található, mert az Eszterházy-Maulbertsch levelezésben évszám csak akkor fordul elő, ha nem ugyanabban az évben íródott a válasz, ugyanígy a hónapokkal is. Tehát Eszterházy 1791. augusztus 7-inek datált levelében azért szerepel a püspök előző levelének dátuma, vagyis 1791. április 24-e, hogy felhívja a figyelmet, tavaly írt utoljára, így a helyes dátum 1792. augusztus 7.1 35 GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 302-303. 36 Eger, Heves Megyei Levéltár, XII-3/e/295. (ÉGL Rationes Nr. 399.) 37 GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 153. De nem Maulbertsch fejezi be a munkát! 38 Eger, Heves Megyei Levéltár, XII-3/e/295. (ÉGL Rationes Nr. 399.) 39 GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 263. 40 Egri festő, a líceumi kápolna első oltárképének alkotója (1793). SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 129. Maulbertsch vázlatával szemben végül a pozsonyi származású egri festő modellje nyerte el Eszterházy tetszését és készíthette el az 1794-ben kapott megbízás alapján a ma már ismeretlen felsőtárkányi Magdolna-oltárképet. 1793-ban a líceumi kápolna mára szintén ismeretlen oltárképét festi. VOIT 1969. (14. jegyzetben i. m.) 343. 41 VOIT 1969. (14. jegyzetben i. m.) 223. 42 GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 240-241. 43 Eger, Heves Megyei Levéltár, ÉGL Rel. Ann. 1792 Lib. 729/8 = XII-3/ a/260. - idézi: VOIT 1969. (14. jegyzetben i. m.) 222. 44 Eger, Heves Megyei Levéltár ÉGL Prot. Aedilisscib. Rel. Ann. 17841795 Lib. 129/1 -11,- idézi: VOIT 1969. (14. jegyzetben i. m.) 223. 45 GARAS 1955. (9. jegyzetben i. m.) 237. 46 Budapest, Szépművészeti Múzeum, Grafikai Osztály, Itsz. 1915-948. PIGLER ANDOR: XVIII. századi osztrák festők rajzai a Szépművészeti Múzeumban. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Közleményei,