Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói

15. kép. Eger, líceumi kápolna. Eszterházy Károly lefestett portréja Buldus egri püspök arcképében, Szent Adalbert és Szent Gellért figurája között, részlet a mennyezetképről. Franz Anton Maulbertsch, 1792-1793. Tisztítás utáni állapot (Ágh András felvétele) 16. kép. Eger, líceumi kápolna. Kiűzetés a paradicsomból, részlet a mennyezetképről. Franz Anton Maulbertsch, 1792-1793. Tisztítás utáni állapot (Lakata Pál felvétele) mutatott esemény eredményét vélték felfedezni, vagyis Eszterházy lemeszelt arcképét találták meg.

80 Jávor Anna Zirkler János két Borromei Szent Károly festményét vizsgálva, azokat párhuzamba állítja a líceumi freskó lefestett arcképével. Zirkler festményei szintén Eszterházy Károly megrendelésére készültek, az egyik a pápai plébániatemplom oltárképe 1784-ből, a másik egy kisméretű olajkép 1791-ből, a két kép érdekessége, hogy kompozíciójuk csak a háttérben Eszterházy alakjának mellőzésében tér el egymástól. Az oltárképen Borromei mögött látható püspök helyét a hét évvel később készült másolaton egy szakállas alak foglalja el. Jávor Anna, e furcsa jelenség alapján elképzelhetőnek tartja, hogy Eszterházy líceumbeli lefestett arcképe védőszentjének alakjában ábrázolta volna a püspököt.

81 Eszterházyról köztudomású, hogy Borromei Szent Károlyt (1538-1584) Milánó Tridentinum utáni nagyhatású egyházszervező, lelkipásztor érsekét egyházkormányzatában, aszketikus életvitelében, munkaszeretetében példaképnek tekintette.

82 A freskót közelebbről megvizsgálva, azonban bizonyossággal megállapítható, hogy a felfedezett alak, nem Borromei Szent Károly. Szent Gellért és Szent István diakónus között, ugyanis egy árulkodó jelet, egy félig átfestett pálmaágat láthatunk. Mivel egyértelmű, hogy az a bizonyos pálmaág nem Szent Gellérthez tartozik, - az övé a mellette lévő sziklán látszik - de nem is Szent István protomártíré, aki a bal kezében tartja vértanúsága jelét, a lefestetett alaknak egy másik vértanúnak kell lennie. Azonosításában a freskón elfoglalt helye is segít; a magyar föld ősi püspökei mögött került elő, tehát feltételezhető, hogy főpásztor. Ezen feltételeknek a hagyomány szerint Szent Gellérttel együtt vértanúságot szenvedett Buldus, Eger harmadik püspöke felel meg.

83 Az 1046 őszén vértanúságot szenvedett püspök kultuszának megteremtője Telekesy István (1689-1715) egri püspök volt, de szentté avatásának elindítását maga Eszterházy Károly szorgalmazta először 1763-ban. A Szentszék elutasító válasza 17. kép. Eger, líceumi kápolna. Ábrahám és Izsák, részlet a mennyezetképről. Franz Anton Maulbertsch, 1792-1793. Restaurálás utáni állapot (Lakata Pál felvétele)