Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói

9. kép. Eger, líceumi kápolna. Bibliát, a megdicsőültek koronáját, a szüzek liliomát és a vértanúk pálmáját tartó angyalok, részlet a menynyezetképről. Franz Anton Maulbertsch, 1792-1793. Tisztítás utáni állapot (Lakata Pál felvétele) Az oltár feletti boltszakaszra festett magyar szentek sorát Szent László alakja zárja. A teljes katonai díszbe öltözött László szemeit az égre emeli, bal kezével egy lefelé fordított bárdra támaszkodik, jobbját szíve fölé teszi. Oroszlánfejes pajzsát előtte egy puttó, hosszú vörös köpenyét pedig egy angyal tartja. Alatta egy angyal kezében hatalmas zászló leng rajta a magyar címer. Az Árpád-házi szentek felett egy felhőn angyalok mellett két segítő szent, Rozália és Rókus ül. Mellettük pálmaágakkal ábrázolt mártírok serege következik. Szent László alakja után és a mártírok serege alatt, egymás fölött két sorban szentek helyezkednek el. Mindkét sorban az első személy valamiképpen kapcsolódik Szent Lászlóhoz. Udvariasságból kezdjük a hölgyek csoportjával, akik felett a katonaszentek foglalnak helyet. (12. kép) Az alázatosan meghajló és térdelő (akkor még Árpád-házi Boldog Margit) Szent Margit csillagokkal ékes domonkos apácaruhát visel, fején korona. Mellette egy koronás női szent klarissza öltözékben, egy kosár kenyérrel, ő minden bizonnyal lengyel-magyar Szent Kinga, Margit nővére.

73 10. kép. Eger, líceumi kápolna. Magyar szentek, részlet a mennyezetképről. Franz Anton Maulbertsch, 1792-1793. Restaurálás utáni állapot (Lakata Pál felvétele) Őket követi Szent Cecília attribútumával az orgonával, Alexandriai Szent Katalin a kerékkel, egy apáca, illetve Szent Borbála a toronnyal és a hétpecsétes könyvön tar11. kép. Eger, líceumi kápolna. Szent István felajánlja országát Szűz Máriának, oltárkép. Hesz János Mihály, 1813. Huszár Ferenc azonos témájú, 1793-ban készült oltárképe helyén