Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

a hármas nyílás közepén, mert előttük az oldalhomlokzat teljes szélességében félköríves teraszok épültek. (A tervrajz nem jelzi, hogy itt ajtó is lett volna.) A nagyvonalú főhomlokzat és mögötte a kis mélységű épület óhatatlanul a kulissza-szerűség érzetét kelti. Az a benyomásunk, mintha az épület nem mindennapi használatra, csupán reprezentálásra épült volna. A szintenként három szoba még a környező villák között is kevésnek tűnik, a Pistory-vilIával összevetve sem tudjuk a funkciókat meghatározni, az alapelrendezés a Pichler-pavilonnal, illetve annak néhány évvel későbbi emeletes változatával mutat rokonságot, csak annál nagyobb méretben. Inkább nagyméretű kerti pavilon, mint nyaraló. A Döring-villához egyidejűleg a Nagy János utcai telekhatárra annak teljes szélességében melléképület is épült, benne istállóval, kocsiszínnel és szoba-konyhás kocsis- vagy kertészlakással. A4 + 4+1 + 4 + 4 tengelyes épület középső tengelyében kocsi behajtásra is alkalmas széles kapu, a szélső tengelyekben csak félköríves lunetta ablakok, a kapu közeliek félkör lezárású álló téglány alakú vakablakok. Az építmény kert felőli oldalán 10 pilléres tornác húzódott végig. A Döring-villa azon kivételes fasori épületek közé tartozik, amelyről két fotó is fennmaradt. Az egyik 1911-1912ben készült

93 (17. kép), a másik készítési ideje ismeretlen.

9

'

1 Az első képen a ház mindkét oldalán magas épület áll; a képen bal oldali szomszédos telekre (Benczúr utca 37.) 1898-1899-ben építettek háromemeletes bérházat;

95 a képen jobb oldalira (Benczúr utca 41.) 1910-1911-ben épült kétemeletes bérpalota;

96 a fotót Lechner Jenő 1918ban és 1924-ben is publikálta, mindkét esetben téves meghatározással.

97 A két fényképfelvétel egyaránt alapvetően megváltozott épületet ábrázol: a főhomlokzat előtti portikuszt a földszinten beépítették, és a létrejött köztes födémen emeleti loggiát alakítottak ki. A fotón világosan látszik, hogy az oszlopok megmaradtak, közeiket a földszinten befalazták, illetve a nagyméretű ablakok között ajtót nyitottak a lépcsősorra. Az oszlopok az emeleten szabadon állnak, de csak ott; így arányuk eltorzult, eredeti karcsúságuk a félmagasság következtében tömzsiséggé vált. Az épület a változtatás következtében elveszítette eredeti eleganciáját, köznapivá lett.

98 Benedikt Buchler 1844-ben épített villája sokkal kisebb igényű volt az előző kettőnél, reprezentatívnak egyáltalán nem mondható. (18. kép) Terveit özvegy Th[eresia] Zitterbarth jogán Jos[eph] Diescher készítette." A városligeti 3. számú telket 1843-ban vette meg Buchler,

100 aki ugyanabban az évben nyert házbirtokosként pesti polgárjogot.

101 1851-ben lett Pestváros tiszteletbeni tanácsosa.

102 Az építkezés idején tehát pályája kezdetén állhatott még. Az 1 +3 + 1 tengelyes földszintes villa szilárd alapok17. kép. Az átalakított Döring-villa a 20. század elején. ra épült, de nem volt alápincézve. Kerti frontján a középső nagyméretű (143" x 18') loggia - inkább veranda - előtt négy dór oszlopú, timpanonnal lezárt portikusz állt. A villának egy nagy terme (17' x 18'), további három szobája és három kisebb helyisége (konyha, kamra, és talán illemhely) volt. Két szobának, a veranda két oldalán nyílt ablaka a kert felé, a nagy teremnek és a harmadik szobának a Három dob utca felé volt ablaka, akárcsak a konyhának vélt helyiségnek. Az oldalhomlokzatokon mindössze egy ablak volt, talán az illemhelyé. A szobák belmagassága nem érte el a 2°-t, mindössze 11'2" volt. A verandára négy lépcsőfok vezetett fel, tehát a szobák padlója megközelítőleg 60 cm magasságban lehetett. Az épületnek a földtől a koszorúpárkányig mért magassága 2°4'. (A Döring-villa 7° magasságú volt.) Az épületre a laposság lehetett jellemző (szemben a Döringvilla karcsúságával). Főhomlokzatának rendszere azonban vitathatatlanul a klasszicizmus jegyeit mutatta, még ha meglehetősen provinciális klasszicizmusét is. 1845-ben a Döring-villával szomszédos városligeti 38. számú telekre épült Szepessy Ferenc pestvárosi polgármester villája Hild József terve szerint.

103 (19-20. kép) A magasföldszintes villa a fasorban a nagyobb épületek közé tartozott, de a Döring-villa mellett jelentéktelennek hat. 1+3 + 1 tengelyesre épült, oly módon, hogy az oldalszárnyak előtt kétoszlopos in antis típusú oszlopcsarnok állt. A villa határozottan középrészre és szárnyépületekre tagolódott, bármennyire különösen hangzik is ez összesen öt tengely esetében. A középrész oszlopcsarnokának oszlopai lényegesen magasabbak voltak, mint a szélsőké, azok lábazat nélküliek és igen egyszerűsített dór fejezetűek, míg ezek lábazattal és - szintén egyszerűsített - korinthoszi fejezettel bírtak. A szárnyaknak egyszerű párkány fölött a homlokzattal párhuzamos gerincű nyeregtetejük volt, míg a középrésznek az oszlopcsarnok fölött timpanonja, és ahhoz illően a homlokzatra merőleges gerincű