Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

B. Benkhardt Lilla – Fülöp András: A nemesládonyi római katolikus templom műemléki kutatása

3. kép. Id. Storno Ferenc rézkarca a templom oltárképéről, 1858 megrepedezett falai mellé nem sokat használó tamadekok rakattak, mellyek a boltozatnak [...] engedvén az oldalfalakon széles repedések látszanak..."

95 Arról viszont nincs adatunk, hogy valóban ide került-e a győri orsolyiták valamelyik oltára. A kolostortemplom főoltára ma is az eredeti barokk építmény, a mellékoltárokat az 1950-es években széthordták.

96 Az építkezés befejeztével a nemesládonyi katolikusok és az evangélikusok megegyeztek a harangozás - évtizedek óta vitatott - kérdésében.

97 Nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a templomot ismét fel kelljen újítani. A terveket - melyek rajzanyagát nem ismerjük - Koller Antal sopronhorpácsi mester készítette.

98 A vele kötött szerződésben többek között azt írják, hogy „a torony tetejét és a'leszedendő és újból felrakandó boltozatokat megvizsgálván azt tapasztaltuk, hogy a'torony tetejéből nem egy hanem 3 ölet keilend leszedni... a' belső boltozatoknál nem 3 hanem 5 ölek leszedése és újonnan boltozása szükségeltetik". Számunkra még lényeges adat, hogy a korábbi diadalívet is átrakták egy új helyre, a hozzá csatlakozó épített szószéket elbontották, és az új diadalívhez kapcsolódóan fából új szószéket gyártattak.

99 A szószéket - és a szakirodalom

100 szerint az oltárt is - Szemadám József készítette (a vele kötött szerződésben viszont csak az előbbire van adat), ugyanekkor a padlót kőlapokkal burkolták le, kialakították az új oltárlépcsőt és új nyílászárókat helyeztek föl. Azt, hogy az eltervezett és a különféle mesterekkel kötött szerződésekben foglalt munkák valóban elkészültek, arra a kifizetési nyugták utalnak, ezekben ugyanis teljesítettnek mondják a megállapodásokban foglaltakat.

101 Ebben az építési periódusban, de néhány évvel később került helyére a szentélyben az oltár fölött függő - a védőszentet, Szent Miklóst ábrázoló olajfestmény. Mind az oltárkép, mind annak a KÖH Tervtárában lévő rajzi változata

102 id. Storno Ferenc munkája. Az utóbbi ábrázolás felső részében 1858-as évszám olvasható.

103 (3. kép) Pár évvel korábban, 1854-ben az épület körül tereprendezés is folyt, ugyanis az adatok szerint ekkor a plébános utasítására szintsüllyesztést hajtottak végre.

104 A következő évtizedekre vonatkozóan az 1873/75-ös egyházlátogatási jegyzőkönyv szolgál felvilágosítással.

105 A templomhoz a sekrestye mellett egy kamra (camera) tartozott az oltárterítők elhelyezésére.

0c A keresztelőmedencéről ismét azt írják, hogy fából készült, és benne egy fémedény állt. A karzaton orgona volt, melyet kicsinek és réginek mondanak. A templom két harangja a toronyban függött, és mivel azokat a falu költségén öntötték, a katolikusok az evangélikusokkal közösen használták. A templom mellett ekkor már állt az 1867-ben emelt Szűz Máriaszobor, és az 1848-ban felépült új plébániaház.

107 Csatkai Endre, Sopron megye műemlékeit tárgyaló kézikönyvében

108 lényegében ugyanazt az állapotot rögzítette, amivel mi is találkoztunk a kutatás kezdetén.

109 Az egyhajós, keletéit tégla templom kívül ötszög, belül íves szentéllyel záródik. Az oromfalas nyugati homlokzat elé egyszerű, hasáb alakú torony ugrik ki. A szentély északi oldalához sekrestye, s ahhoz nyugatról még egy ún. kamra csatlakozik. A szentély és a hajó magassága, valamint szélessége is azonos. A templomhajó északnyugati és délnyugati sarkán, a déli homlokzat közepén és a szentély déli sarkán egyegy széles, kétlépcsős, ormótlan támpillér helyezkedik el. A homlokzat sima, a déli oldalon három ablak és egy 15. század végi elszedett szemöldökgerendával lezárt kapu van. Az ablakok közül kettő széles, rézselt, a hajó terét világítja meg, a nyugati oldalon lévő harmadik kicsi azonban lapos szegmensíves záródású és a karzatra nyílik. Mindegyikük keretelése sima, egyszerű visszamélyített szalagkeret. A szentély délkeleti falán lévő ablak a hajófal ablakaival egyezik meg. A nyílásokban lévő szerkezetek - a nyugatra esőt kivéve - már a 80-as évek átalakításakor kerültek ide. A homlokzatokat alul csekély lábazati kiugrás, felül többszörösen tagolt, de szintén egyszerű párkány zárja.