Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

76 GECSE 77 GECSE 78 DAUSZ 1913. 133. A Szépítő Bizottmányhoz benyújtott engedélyezési kérelmekben található Szeyffert Óhegyen álló téglaégetőjével kapcsolatban néhány adat: 1869: Feszi Frigyes építész, téglaégető kemence, munkáslakás; 1870: Feszi Frigyes építész, három munkásszoba, fészer, istálló; 1871: kamrák lakássá alakítása; HÍDVÉGI 2004. I.: No 5421., II.: No 6471., 6707., 8282. 79 BFL VII. 2.e. Budapest Főváros Cégbíróságának iratai, 20.096. A Szeyffert gyárra vonatkozó, külön nem jelzett adatok ezekből az iratokból származnak. 80 EDVI-ILLÉS 1896.576. 81 BFL VII. 2.e. Budapest Főváros Cégbíróságának iratai, 2159/1-2. 82 DAUSZ 1913. 180. 83 GECSE 84 GECSE 85 GECSE 86 Kőbányai Hírek, 2001. március. Albrecht Gyula írása. 87 SIMÓ 1985. 59. 88 DAUSZ 1913.34. 89 DAUSZ 1913. 179. 90 GECSE 91 Néhány adat ismeretes óhegyi ingatlanára, a Szépítő Bizottmányhoz benyújtott építési engedélyekből: 1865: Hild József építész, új földszintes lakóház; 1867: Hild Károly építész, új földszintes lakóház; 1866: Feszi Frigyes építész, őrlakás; 1867: Hild Károly, földszintes lakóház; 1868: Lohr János építész, új földszintes lakóház; 1869: Heinrich Károly építész, új egyemeletes lakóház, földszintes munkáslakóház; 1871: Dötzer Ferenc építész, őrház. Ld. HÍDVÉGI 2004. I.: No 2415., 2857., 2979., 3548., 3796., 3797., 4259., 5538., II.: No 7641., 7901. 92 GECSE 93 GECSE 94 Budapest, Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára, 1864. évi „Status Domus" iratok. A pesti Piarista Házat 1717-ben alapította Pest városa. A Ház a várostól, majd az idők során különböző adományokból a városban és azon kívül is, több ingatlanhoz jutott, így, a többi között kőbányai szőlőskertekhez is. A Rend gyakorlata szerint háromévenként elkészítették az országban működő valamennyi Ház gazdasági állapotáról szóló „Status Domus" gazdasági-pénzügyi beszámolót. Ezek általában a Házhoz tartozó ingatlanok hasznosítására, a földek művelési ágaira és hozadékára is kitértek. A pesti Ház iratai között - bár vannak irathiányok, - fel kellene bukkanni az esetleges téglavetésre utaló adatoknak, hiszen a 18-19. században szinte folyamatosan voltak építkezéseik. A külön nem jelzett adatok ezekből az iratokból származnak. 95 DAUSZ 1913. 33. 96 Budapest, Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára, 1870. évi Status Domus iratok. 97 DAUSZ 1913. 133. 98 GECSE 99 SORG 1943. 10., 12. 100 Uo., 13. 101 Uo„ 13. 102 BFL VII. 2.e. Budapest Főváros Cégbíróságának iratai, 20.497. 103 SORG 1943. 12. 104 UNGVÁRY JENÓ: Üdvözlet Kőbányáról. Régi kőbányai képeslapok. Budapest, 2001.56.: No 96. 105 SORG 1943. 13. 106 BFL VII. 2.e. Budapest Főváros Cégbíróságának iratai, 20.497. 107 DAUSZ 1913. 180. 108 GECSE 109 Térképjegyzék: No 32. 110 GECSE 111 A templom bővítésére 1940-ben került sor, ld. Magyarország műemléki topográfiája. IV. Budapest műemlékei. I. Szerk. Pogány Frigyes. Budapest, 1955. 768. Egykor az Eskü téren (ma: Március 15. tér) állt Erzsébet-emlékmű védőépületét Hikisch Rezső tervei szerint 1931ben építették s kivitelezésében a Sorg-cég is részt vett:„az építészeti rész alapozási és elhelyezési munkáit" végezték. Ld. Az Erzsébet királyné emlékmű története. Budapest, 1932. 8. Erre utal a cég történet feldolgozó jubileumi kiadványban - minden kommentár nélkül közölt -, az emlékmű építését ábrázoló rajz: SORG 1943.15. 112 SORG 1943.20. 113 BFL VII. 2.e. Budapest Főváros Cégbíróságának iratai, 20.497. A további, külön nem jelzett adatok, ebből az anyagból származnak. 114 Uo., III. p. 175. 115 Sorg Antal ellen bírósági eljárás folyt 1946-ban árurejtegetésért. Hat havi börtönre, egymillió adópengő pénzbüntetésre, valamint egymilliárd adópengő vagyoni elégtétel megfizetésére ítélték. 116 Térképjegyzék: No 15. 117 Térképjegyzék: No 19. 118 DAUSZ 1913.161. 119 KISMARTY-LECHNER JENÓ: Lechner Ödön. Budapest, 1961. 5-6. 120 SCHMALL 1899. (29. jegyzetben i. m.) I.: 23.; KISMARTY-LECHNER 1961. (119. jegyzetben i. m.) 5.; MÉREI GYULA: Magyar iparfejlődés 1790-1848. Budapest, 1951. 209. - több kisebb téglavető alapítását említi, megjegyezve, hogy„ezeknek az üzemeknek létrejöttéről, további működéséről a közelebbi adatok hiányoznak." Ezekre a bizonytalan adatokra történő hivatkozás, más szerzőknél sajnos gyakran előfordul.Térképjegyzék: No 3. 121 A régi területmértékek rendszerében 1 katasztrális hold = 1600 oöl, 1 magyar, vagy kis hold = 1200 oöl. Térképjegyzék: No 7. 1868-as keltű térképen áll a megjegyzés:„1 hold 1200 oölnek tekintetik." 122 DAUSZ 1913.61. 123 LECHNER ÖDÖN: Önéletrajzi vázlat. A Ház, 4. 1911. 343. 124 SCHMALL 1899. (29. jegyzetben i. m.) I.: 213.; KISMARTY LECHNER KAMILL: Lechner Ödönről és építészetéről. Lechner Ödön 1845-1914. Szerk. Pusztai László, Hadik András. Budapest, 1985. 17. 125 DAUSZ 1913. 179. 126 1861: Diescher József építész, téglaégetőhöz melléképület, 1868: Gottgeb Antal építész, téglaégetőhöz fészer; 1869: Gottgeb Antal építész, téglagyárhoz gőzgépnek épület; 1870: Gottgeb Antal építész, téglaégető kemence; 1873: Dötzer Ferenc építész, téglagyárhoz munkáslakások. Ld. HÍDVÉGI 2004.1.: No 45.,4037„ 4658., II.: 6864., 10518. 127 SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. VII. Budapest, 1900.942. 128 BFL VII. 2.e. Budapest Főváros Cégbíróságának iratai, 129/1885. 129 GECSE 130 Térképjegyzék: No 22. 131 BFL VII. 2.e. Budapest Főváros Cégbíróságának iratai, 129/1885. Lechner Nepomuk János gyermekei: Lechner Bolda; Lechner Gyula (1842-1914) ügyvéd, festő. Lechner Károly (1857-1922), az elmekórtan professzora, Kolozsváron egyetemi tanár. Lechner Ödön építész. Cserneczkyné Lechner Ida. Lechner Ödön gyermekei: Szmrecsányi Ödönné Lechner Irma (1871-1937), ifj. Lechner Ödön (1874-1910). 132 BFL VII. 2.e. Budapest Főváros Cégbíróságának iratai, 2159/1. A Lechner Rákosi Téglagyárra vonatkozó adatok - a külön jelzettek kivételével - BFL VII. 2.e. Budapest Főváros Cégbíróságának iratai, 2159/1., 2. anyagból származnak. 133 EDVI-ILLES 1896.574. 134 DAUSZ 1913. 180. 135 LechnerÖdön 1845-1914. (124. jegyzetben i.m.) 30.

„Lechner Lóránd lován a kőbányai Lechner-féle téglagyár udvarán 1910 körül." 136 GECSE 137 WURZBACH, CONSTANT VON: Biographische Lexikon der Kaiserthums Österreich. XVIII. Wien, 1862. 240-243. 138 LÖVEI PÁL: Egy bécsi eredetű terrakotta-síremlék Veszprémben. Pavilon, 5. 1991.37-38. 139 KOROMPAY 1987. 33. A Bécsi úti „kiscelli" téglavetőt gróf Zichy Péterné Berchényi Zsuzsanna alapította 1737-ben. ENDREI WALTER: Téglavető Óbudán. Budapest, 26, 1988, 1. 40-41.; ENDREI WALTER: Óbuda ipari létesítményei (1690-1850). Tanulmányok Budapest Múltjából, 21. Budapest, 1979.334-336 140 MÉREI (120. jegyzetben i.m.) 1951.209-210.; MERK, GRETE: Zwei Pioniere der österreichischen Industrie., Alois Miesbach und Heinrich Dräsche. Wien - Köln - Graz, 1971. 29-31., 36.; NAGY LAJOS: Budapest története 1790-1848. Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Szerk. Kosáry Domokos. Budapest, 1975. 350.; KÖVESS GYULA: Miesbach-Drasche érdekeltség és szerepe a hazai barnaszénbányászat fejlődésében Bányászati és Kohászati Lapok, 1981, 10. 704-708.; LÖVEI 2002. (3. jegyzetben i. m.) 232. 141 KOROMPAY 1987.33. 142 ILLYEFALVY - PALLÓS 1944. (43. jegyzetben i. m.) 209. 143 MÉREI 1951. (120. jegyzetben i. m.) 336-337.