Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

úti gyárhoz csatlakoztak a Gyömrői úti Kerámia Téglagyár, valamint a Gubacson, Lőrinciben, Erdőkertesen, Őrbottyánban és Menden működő téglagyárak is. Létrehozták a Burkolóanyaggyárat.

297 Egy ideig a tröszthöz tartozott a Fedéllmezgyárból és Parafakő Gyárból még 1961ben alapított Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalat is. (A Koszig 1967-ben önálló lesz.)

298 1963. április 1-től a gyár új neve Épületkerámiaipari és Burkolóanyagipari Vállalat lett. Az 1965-ös térképen a Drasche-gyár kitölti a Tárna utca - Kozma utca közötti területet, sőt a Gránátos út megszüntetésével a gödrök összeolvadnak az egykori Gőztéglagyár gödreivel. A gyárban 13 kémény van. Az Örley-Samuely-féle sáv fölső, kis telkén sportpálya van, tőle délre a Porcelángyár, két kéménnyel. Az agyagbánya eltörli a Venyige utcát, átlép a jobb oldali, egykor szőlőskerti területre, ahol módszeres, lépcsős agyagkitermelésbe kezdenek.

299 A szállítópálya ennek sarkától viszi az agyagot a Maglódi úton lévő feldolgozóba. Ez az új bánya ekkor még csak 2,4 hektár területű. (78. kép) 1967-ben megszűnt az első Tégla és Cserépipari Tröszt. Agyárak 1968-tólTégla és Cserépipari Egyesülés keretében működtek. A gyár ekkor kapta az Épületkerámiaipari Vállalat nevet, és megkezdte a burkolóanyag gyártás korszerűsítését. 1966-68 között rekonstrukciót hajtottak végre a IX. üzemben, és ez Törzsgyári Téglagyár néven önálló téglagyár lett. Ez időben leállt a II. mű és a VI. és VII. kemencék. 1975 után a Venyige utca helyén nyitott bánya már eléri a 12 hektár nagyságot, mélysége 35 méter és az agyagot már nem a Maglódi út felé, hanem a Jászberényi úti telepre szállítják. A Kőbányai GőztéglagyárTársulat Pesten Maglódi úti téglagyár-telepe megszűnt. A bányagödrök egyre bővültek, kiterjedtek a Kozma utca - Gránátos utca -Tárna út közötti, majd dél felé a Maglódi útig az összes kibányászható területre. A gödrök mélysége elérte a 20, 25, 30 métert is, de végül a talajvíz valamennyit elöntötte. Bár 1975 után a Drasche-gyár többször átépített területén több üzemegység működött, a beépítésen még mindig érzékelhetők az eredeti telekosztás vonalai. A SamuelyÖrley-sávon „Műszaki kerámia", a mellette lévő egységen a „Magnezit", majd a következő két egységre külön-külön írva „Épületkerámia" megjelölés áll. A Gránátos utca mentén volt gödör helyén már„Szemét-tp."van.'

kK1 (31. kép) 1976- ban megvalósul az Őrbottyán II. Téglagyár, melyet a bőséges agyag-lelőhelyre telepítettek.„Az őrbottyáni öreg téglagyár"-at még 1904-ben alapította a közelben birtokos Viczián család. Közelében van az erdőkertesi gyár is. 1977- ben megalakult a (második) Tégla és Cserépipari Tröszt. Ennek 9 vállalata, azoknak együtt 114 tégla és cserépgyára volt. Budapesti gyárai: Pietra Épületkerámiaipari Vállalat, Budai Téglaipari vállalat, valamint a Tégla és Cserépipari Szolgáltató Vállalat vidéki gyárai nyolc megyében. 1987-ben már kezdett kérdésessé válni a rendelkezésre álló ásványvagyon. Végül a kibányászott területek nem nyújtottak több nyersanyagot, néhány üzemegység már máshonnan szállított anyagot dolgozott fel, majd teljesen megszűnt a kerámiaipar különböző ágazatainak termelése. A Maglódi út és a Jászberényi út mentén lévő területeket általában ipari jellegű beépítések foglalták el. Az 1998as Kőbánya várostérkép szerint az egykori Téglagyár-dűlő kibányászott területei, a Gránátos utca északi oldalán és az egykori venyige-telep helyén volt gödrök térsége még nagyrészt rendezetlenek.'

01 Magyar Kerámiai Téglagyár Rt. - majd Kerámia Téglagyár 1949-ben megtörtént az államosítás, 1950-ben megindul az államosított téglagyárak átcsoportosítása. Ez időtől kezdve erre a gyárra is vonatkoztak azok a felső-irányítású vállalati átcsoportosítások (Trösztök, Egyesülések) és fejlesztések, a termelés fokozódó üteme, ami az egész iparágatjellemezte a következő időkben.

302 1950-ben a Gyömrői úti telepen működő Tűzállóanyaggyárból kivált és Kerámiatéglagyár néven önállóan működni kezdett egy részleg. Az 1952 körüli térkép szerint a Gyömrői út 63. és Gergely utca fölött körülhatárolódtak a bányászott és még bányászható helyek, kialakult a Harmat utca vonala. A térképen a gödrök mélysége már 18-30, illetve 25 méter. Az alsó gyárnál „Tgy" megnevezéssel égy, a felsőnél két kéményjel látható. A Gergely utcai eredeti telep teljesen megszűnt, helye beépült, illetve sportpálya lett.

303 A műszakilag fejletlen üzemet lassú, kitartó munkával fejlesztették. 1953-tól sikerült megvalósítani a kézi agyag110. kép. Válaszfal-tégla vagonba rakása a volt Drasche-gyárban 1963 körül. A taligára rakott tégla súlya kb. 340 kg.