Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

58. kép. A KTTP (Dräsche) gyár árjegyzékének címlapja, 1935. 59. kép. Néhány téglaféle a KTTP 1935-ös árjegyzékében. foglalkozott. A Társulathoz tartozó önálló gyárként, vagy különböző, belső üzemegységekben, több termékcsoport gazdag választékát állították elő. Ezt a széleskörű tevékeny­séget jól mutatja , a gazdasági válság és a konkurencia­harc közötti időpontban, 1935-ben kiadott, mintegy 120 oldalas árjegyzékük. 180 Érdemes végignézni, mi mindent, és milyen választékban gyártott egy ilyen nagy cég. Az első oldalon mindjárt magyarázatot kaphatunk arra, hogy az eredeti név miként élt tovább. A Kőszénbánya' s Tég­lagyár Társulat Pesten név alatt zárójelben ugyan, de na­gyobb betűkkel tudatja, hogy ő még mindig a DRÄSCHE. Az árjegyzékben ismertetett „általános eladási és szállítási feltételek" eléggé szigorúak, a véget ért válság után nem különösebben vevő-csalogatók. Ez időben öt önálló gyár működött a Társulat keretében, ezeken belül a különböző termékeket előállító üzemegységek. (58. kép) Törzsgyár, - Rákoson, a Jászberényi úton. Ennek termé­kei: falitégla, válaszfaltégla, keresztmetszetű tégla, külön­leges tégla, keramitkő, keramitlap, mettlachi lap, kőagyag árúk, samottáruk. Maglódi úti gyár, - a volt Gőztéglagyár - termékei: falitégla, soklyukú tégla, virágcserép. Gubacsi téglagyár, - Pestszenterzsébeten: falitéglát ké­szít. Óbudai gyár a Bécsi úton: falitégla, soklyukú tégla, vá­laszfaltégla, keresztmetszetű tégla, - és csak Óbudán, - te­tőcserép a gyártmányok sora. Porcellán- és Fayencegyár, a Tárna utcában: főleg elektrotechnikai szerelési termékek, kevés gyógyszertári és háztartási árú. A gyártás alapanyagát adó kaolinbánya Kovászon volt. Az előző fejezetekben ismertetett téglagyárak termé­kei között többféle, az egyszerű falazásra szolgáló téglák­tól eltérő termékről is történt említés. Ezeket is megismer­hetjük az árjegyzék segítségével, mely bemutatja a KTTP által készített, különböző termékcsoportokat. Falitégla Régi kérdés, hogy a téglagyárak meddig készítették a nagyméretű, és mikortól a kisméretű téglát. Ennek nincs egyértelmű végső, illetve kezdeti időpontja. Az MOSZ 109/1934. sz. szabvány már egy meglévő gyakorlat sza­bályozását jelenti. Az árjegyzék a „közönséges fali tégla" mindkét méretét megadja, vagyis ekkor még élt a régi méret is, és az új is. Az újabb típusú, soklyukú téglát már csak a kis méretrendben készítették. (59. kép) A termékek szabvány szerinti meghatározása és 4 mi­nőségi bizonyítvány után a 9-féle, tömör, üreges, illetve válaszfaltégla adatait rajzzal, méretekkel, a gyártási hely, súly, és „egy 10 tonnás vagonban szállítható db" megadá­sával közli. Az 1935 évi árjegyzékben saját szabadalom alapján ké­szített terméket is ismertettek. Eza„Drasche patent-fíx"vá­laszfaltégla, mely mind a négy élén ék-hornyos kialakítású, ami a fal szilárdságát növeli. Ezeken kívül traverz-, pillér-, padlás-, íves kúttéglát, és csatornaépítéshez való különbö­ző, ék alakú téglákat is gyártottak. 1912-1920 között nagyszilárdságú téglát is gyártottak, STERO névvel. 181 (54. kép) Az 1920-as években Sorg Antal találmánya volt az Aristos nevű, két nagy és két kis lyukkal kialakított üreges falazótégla. (26. kép) Ezt a KTTP is gyár­totta a Jászberényi úton. 182 Tetőcserép A tetőcserép, mint építőanyag, édes testvére az egysze­rű falitéglának. Azonban „a födélcserép minősége, úgy a pontos alak, mint az ellenálló képesség és tartós anyag tekintetében magas igényekhez van kötve." 183 Általában

Next

/
Thumbnails
Contents