Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

48. kép. A Hoffmann-féle kemenece alaprajza és metszetei. (Hinsenkamp László - Hinsenkamp Bernát: A téglamester. Budapest, 1916. 138.) Működése azon alapult, hogy az első, berakott, begyújtott kemenceszakasz melegével előmelegítették a következő szakaszokba már berakott téglát. Az újabb, előmelegített szakaszok begyújtása folyamatosan haladt tovább. Mire a szakaszok begyújtása, égetése körbeért, a kezdőszakaszt, égetés, hűtés után már kiürítették, illetve újratöltötték, így az égetés folyamatosan haladt körbe. Az új Társulat nagyarányú fejlesztésbe kezdett, aminek egyik jelentős eleme az égetés korszerűsítése volt. A korábbi, épített, egyterű téglaégető kemencék működtetése a berakás - égetés - lehűtés - kirakás szakaszaiból állt. Egy égetés legalább 12 napot vett igénybe, és nagy fűtési hő- és időveszteséggel járt. Kőbányán az első Hoffmannrendszerű körkemencét már 1868-ban Simon mérnök tervezte, de 1873-ban már két ilyen kemencéje volt a gyárnak. Az 1857-ben feltalált Hoffmann-féle kemence kisebb kemence-egységeket állított sorba, és a napi nyerstégla termelésnek megfelelően, folyamatos égetést tett lehetővé.

164 A körkemence kezdetben kör alakban, majd páros folyosóban elrendezett, legalább 12 - néha 18 - berakónyílással kialakított kemencesor volt, központi kéménnyel, huzatszabályozó csatornákkal, tüzelőnyílásokkal. Ez ellenőrizhető, hőtakarékos égetést tett lehetővé, egyenletes téglaminőséget biztosítva. (48. kép) „1868-ban szerzik be az első téglaprést. Mivel ennek kezeléséhez senki sem értett, ezért meghívták Otto Rost Merseburg-i iparost, aki kiváló téglaipari szakember volt. Neki tulajdonítják az első szeparátor konstruálását is. Ezzel lehetett az agyagot a mészrögöktől megtisztítani. Ö állította üzembe az első magyar hidraulikus prést is. A vállalat 1877-ig kizárólag téglát, szárazon sajtolt és keresztmetszeti dísztéglát gyártott. [...] A Hoffmann-féle körkemencénél a füstgázok elvezetése a kamra talpán történik és így ez a kemencerendszer az alsó füstelvezetésű rendszer alaptípusa, volt. A felső füstelvezetésű körkemencék első típusát 1879-ben Simon és Rost építették, melyet 1882ben szabadalmaztattak is."

165 Érdekes a magas kéményt igénylő körkemencék telepítése, ugyanis két körkemence közé csak egy kéményt építettek. Az 1890-es években már 2 + 2 + 2 körkemence állt a Jászberényi út mentén. 1896ban 350 munkást foglalkoztattak, a„gépeket több gőzgép hajtja összesen 300 lóerő munkabírással."(49. kép) 49. kép. A gyáron belüli anyagmozgatás - ha sínen is -, de emberi erővel történt.