Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

/1/ Amennyiben a jelen törvény alapján védettnek nyilvánított építményeken a tulajdonos a Főfelügyelőségnek jóváhagyása, illetőleg engedélye nélkül, vagy pedig a Főfelügyelőség által jóváhagyott tervek­től eltérő biztosítási, helyreállítási, vagy átalakítási munkálatokat végez­tet, a Főfelügyelőség a munkálatokat bármikor felfüggesztheti. A tulaj­donos a jelen törvény 18. §-ában foglalt büntető rendelkezés elszenvedésén kívül tartozik az engedély nélkül végzett munka által az építmény művészeti, vagy történeti becsében okozott kárt saját költsé­gén jóváhagyni. 12.1 Ha a tulajdonos vonakodik a munkálatokat a Főfelügyelőség előírása szerint folytatni, vagy a már okozott kárt helyreállítás útján jóvá­tenni, úgy a Főfelügyelőség azokat a tulajdonos terhére maga végeztet­heti el s az így felmerült költségek közigazgatási úton biztosíthatók. Amennyiben a tulajdonos anyagi helyzete pillanatnyilag a költségek megtérítését nem teszi lehetővé, a Főfelügyelőséggel szemben fennálló tartozása telekkönyvi bekebelezés útján biztosítandó s a bekebelezés­hez a tulajdonos a hozzájárulását megadni tartozik. 10. § /1./ Ha a tulajdonos - kivéve az államot és a bevett felekezetek egy­házait - a Főfelügyelőség felhívása ellenére elmulasztja a fenntartást és kiigazítást, nemkülönben ha az illető emléken a Főfelügyelőség enge­délye nélkül átalakításokat eszközöl, vagy rajtuk rombolásokat végez, egyes részeit lerombolja, a 9. §-ban körülírt intézkedéseken kívül a Főfel­ügyelőség javaslatára a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a szük­séges intézkedéseket elrendelheti, az illető védett építmény /emlék/ zárlatával, ideiglenes vagy végleges kisajátításával, súlyosabb esetben pedig elkobzásával. A m. kir. Közigazgatási bíróságnál történő fellebbe­zés csak birtokon kívül történhet. /2./Amennyiben ilyen mulasztás a bevett felekezetek egyházi tulaj­donában levő védetté nyilvánított építményeknél /emléknél/ fordulna elő, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Főfelügyelőség előter­jesztésére az egyházi kormányzati hatóságokat megfelelő eljárásra hívja fel. 11. § /1./ A jelen törvény 1. §-ában foglalt, védetté nyilvánított építmé­nyek lényegesebb költséggel járó átalakításánál a m. kir. pénzügyminisz­ter a Főfelügyelőség javaslatára bizonyos időre ideiglenes házadómen­tességet engedélyezhet. Ebben az esetben a stílszerű helyreállítás, vagy átalakítás ellenőrzés fejében a tulajdonos a Művészeti és Történeti Emlé­kek Alapjába a m. kir. pénzügyminiszter által esetenként megállapított összeget köteles befizetni. 12. § /1./ Ha a tulajdonos a jelen törvény rendelkezései alá tartozó, vé­detté nyilvánított, ingatlan emléket fenntartani nem tudja, vagy nem kí­vánja és ezt hitelt érdemlő módon a Főfelügyelőségnek bejelenti, a Fő­felügyelőség javaslatára a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelheti az illető emlék kisajátítását. Ebben az estben a tulajdonos tartozik az emléket a kisajátítási eljárás befejeztéig érintetlenül hagyni. 12.1 Ha a kisajátítási összeg tekintetében nem jön létre megállapo­dás, az összegre nézve a 3. § 2. kikezdésében körülírt választott bíróság dönt. /3./ Amennyiben a tulajdonos bejelentése után tekintettel az emlék kisebb jelentőségére, vagy mert az építmény műbecsű, vagy történeti becsű részei lebontás esetén múzeumba való elhelyezés útján is meg­felelően biztosítható a Főfelügyelőség nem él a kisajátítás jogával, úgy a m. kir vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélye alapján a Főfelügye­lőség az emléknek a nyilvántartásból való törlése után engedélyt adhat arra, hogy az építményt a tulajdonos egészben, vagy részben lebontsa. /4/ Ha az így felszabadult telken maga a tulajdonos építkezik, akkor a telek hatóságilag megállapított értékének, ha pedig azt eladja, az el­adási árnak 10 §-át tartozik a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Alapjába befizetni. Ezt az összeget a Főfelügyelőség, amennyiben az eredeti tulajdonos által folytatott építkezés elkezdése, illetőleg az el­adástól számított három hónapon belül nevezett alapba a befizetés nem történik meg, közigazgatási végrehajtás útján is behajtathatja. /57 A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter szükség esetén a Főfelügyelőség előterjesztésére a jelen törvény védelme alatt álló ingat­lan emlék védettnek nyilvánított környezetét is kisajátíthatja /építmé­nyeket, üres telkeket, útvonalakat és tereket/. A kisajátítási összeg tekin­tetében meg nem egyezés esetén a 3. § 2. kikezdésében körülírt választott bíróság dönt. 13. § /1./ A Főfelügyelőség a védett ingatlan emlékek átalakítása és hely­reállítása esetében az illető építmények átalakítás előtti, valamint utáni állapotáról tudományos felhasználás céljára fényképfelvételeket készít­tet s azokat két példányban megőrzi. A fényképek elkészítésének költsé­ge azonban az illető építmény tulajdonosát terheli, aki azt közigazgatási végrehajtás terhe alatt megtéríteni tartozik. 14. § /1./ A Művészeti és Történeti Emlékek Országos Főfelügyelőjének felhatalmazására a Főfelügyelőség illetékes szerveinek a tulajdonos kö­teles a tulajdonában lévő védett ingatlan és ingó emléket a szükséges szemle és felülvizsgálat céljából előzetes értesítés mellett bármikor hoz­záférhetővé tenni. 15. § /1./ A jelen törvény hatálya alá tartozó ingó emléket tulajdonosuk köteles épségben fenntartani s azokon szükség esetén azokat a biztosí­tási vagy helyreállítási munkálatokat, amelyeket a Főfelügyelőség előír, a saját költségén elvégeztetni. Ha ezt vonakodik megtenni, a Főfelügyelő­ség a munkálatokat a tulajdonos terhére maga hajtja végre s a tulajdo­nos a költségeket közigazgatási végrehajtás terhe alatt megtéríteni tar­tozik. 12.1 Ha az illető ingó emlék fenntartása, vagy jókarban tartása ve­szélyben van, azt a Főfelügyelőség őrizetbe veheti. A tulajdonos vona­kodása, vagy súlyosabb ellenkezése esetén a Főfelügyelőség javaslatot tesz a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek, aki annak alapján az illető ingó emlék elkobzásához szükséges intézkedéseket elrendelheti. Az elkobzás ellen a m. kir. Közigazgatási Bíróságnál történő fellebbezés­nek csak birtokon kívül van helye. /3./ Ha a védettnek nyilvánított ingó emlék örökösödés, vagy ha­gyományozás útján más tulajdonos birtokába kerül, az új tulajdonos a 17. §-ban előírt büntetés terhe alatt köteles a tulajdonosváltozást a Fő­felügyelőségnek 8 napon belül írásban bejelenteni. /4./ Ha a tulajdonos a védettnek nyilvánított ingó emléket el akarja adni, köteles azt a Főfelügyelőség útján az államnak felajánlani, amely az elővásárlási jog gyakorlásáról 30 napon belül nyilatkozni köteles. Az elő­vásárlási jog igénybevétele esetén, amennyiben az összeg tekintetében megegyezés jön létre a 3. § 2. kikezdésben körülírt választott bíróság dönt. /57 Hatóságilag elrendelt, vagy önkéntes árverés esetén az elővá­sárlási jog addig gyakorolható, míg az ingóság a legtöbbet ígérő által megvettnek nem jelentetett ki. /6/ Az állam részére megszerzett védett ingó emlék elhelyezéséről a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa határoz. II. fejezet. Az ingó emlékek kiviteléről. 16. § /1./ A jelen törvény rendelkezései értelmében nyilvántartott, védet­té nyilvánított ingóságokat az ország területéről csak a Főfelügyelőség engedélyével szabad kivinni. A Főfelügyelőség indokolt esetben a kivi­telt megtilthatja. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve a til­tott kivitel kísérlete az illető ingóság elkobzását vonja maga után. 12.1 A művészeti és történeti érdekű, nyilván nem tartott ingósá­goknak az ország területéről való kiviteléhez is a Főfelügyelőség enge­délye szükséges. /3./ Mind a nyilvántartott /védetté nyilvánított/, mind a nyilván nem tartott művészeti és történeti értékű ingóságok kivitele tekinteté­ben az állam az elővásárlási jogát a Főfelügyelőség útján a kiviteli szán­dék bejelentésétől számított 30 napon belül gyakorolhatja. Amennyi­ben az ár tekintetében megállapodás nem jött létre, a 3. § 2. kikezdésében körülírt választott bíróság döntését 2 hónapon belül meghozni tartozik. /4./ A kiviteli engedély megadásáért minden esetben díj fizetendő a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Alapjába, a következő foko­zatok szerint: 5.000 pengő érték után 8 % 30.000 pengő értékig 15%

Next

/
Thumbnails
Contents