Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

23. kép. Zách József téglagyárának bélyeges téglája (md). zik, az ennek közelében volt 399. sz. telken építendő földszintes lakóházra. A Zách József, János, illetve Tamás nevekkel beadott építési engedélyre vonatkozó beadványok (1862-1873 között, mintegy 20 db) a város legkülönbözőbb pontjaira vonatkoznak. Feltehető, hogy Zách József kivitelezőként adta be a terveket.

91 Téglajele nagyobb négyzetben: ZJ volt.

92 (23. kép) Kegyesrendi (piarista) atyák téglavetője „A téglavető Kőbányán volt a Rend mészkőfejtő pincéje közelében. A 19,-sz második felében a mészkőpince leállításától a század vége feléig működött, és egy ideig, a mészkőfejtésnél történt jövedelem kiesés pótlására jött létre. Pár évtizedig működött."

93 Ennyi adatot ismerünk a Kegyesrendi atyák téglavetőjéről. Kőbányai birtokaikról tudjuk, hogy „1739-ben Stőr Jánosné kőbányai szőlőjét adja a piaristáknak", majd„1742ben a Sőtér örökösöktől kap a Ház ajándékba egy szőlőt, ugyancsak Kőbányán"

91 Az egyik szőlő az Óhegy nyugati, kőbányás végén, a másik a mai Alkér utca - Petrőczy utca - Kada utca - Óhegy utca térségében volt. Először 1864ben van adat a telek kis részén bérbe adott kőbányáról. A kőbányát, kutat, pincét is csak ekkor említik. Ezek között azonban nincs utalás sem a kitermelt kő mennyiségére, sem arra, hogy tégla is készült volna. Valószínű, hogy a kőbányai szőlőskert is a gyorsan kibányászott telkek sorsára jutott. Az adatok szerint 1866ban„A Kegyesrendi atyák kőbányájában 1095 oöl" követ termeltek ki. Ez a mennyiség - 3285 szekér kő - az ott ismertetett nyolc bánya az évi termelésének 32,7%-a, vagyis majdnem harmada.

95 Feltehető, hogy a kőfejtés során itt is keletkezett kitermelt agyag, és ezt dolgozták fel. Végül, 1869-ben „A kőbányai régi szőlő a pincékkel és kőbányával együtt Dreher úrnak Nagy Márton rectorsága alatt 16.500 forinton eladatott." Más helyen így fogalmazva: „1869-ben eladta a társház az egyik kőbányai szőlőt a bányapincékkel együtt Aich Ferencnek, a Dréher serfőző igazgatójának."

90 Ugyanez évben, a kőbányai közállapotok javítása iránta Városi Tanácshoz intézett, közel kétszáz aláírással kísért beadvány aláírói között már szerepel „Anton Drehers" is.

97 Ha itt, vagy máshol készült a Kegyesrendi atyák részére jelzett tégla, a készítés helyét, idejét és mennyiségét nem ismerjük. „A Kegyes Rend téglajele ovális mélyítés24. kép. A Kegyesrendi Atyák téglavetőjének bélyeges téglája (?) (md). 25. kép. A Ciszterci rend téglavetőjének bélyeges téglája (?) (md). ben egyenlőszárú kereszt." (24. kép) Hasonló jelű tégla is ismert, melynél a kereszt szárai a tövük felé keskenyednek. Ez állítólag a Ciszterci Rend téglája volt.

98 (25. kép) A két hasonló jellel kialakított tégla együtt, elkeverten is előfordult Budapest belterületén (IX. Lónyay u.) kábelárokban, mint kábeltakaró tégla. Ide a téglák a régi piarista épületek századforduló táján történt elbontásából, az elektromos hálózat megszületése idején juthattak el. Természetesen, máshol is előfordulnak. Sorg Antal vállalata Idősb. Sorg Antal kőbányai vállalkozó építőmester volt. Sikeres építőipari és szerteágazó vállalkozói tevékenységének csak egyik szükséges része volt a téglagyár létesítése. Téglagyára az Óhegy északi oldalán, a Maglód-i út mellett volt. Sorg Antal cipészmester ősei még 1800 körül telepedtek le Pesten. Ő 1868-ban született, és tizenhat évesen kőműves inasként kezdte szakmai gyakorlatát. Felszabadulása idején, 1887-ben már önálló pallérként alkalmazták. Különböző vállalkozóknál dolgozott, végül Kőbányán telepedett le,„1895-ben letette a kőműves mestervizsgát", 1913-ban pedig „letette az építőmesteri vizsgát".

99 1903-ban alapította a „Sorg Antal Építőipari Vállalatot". A vállalat központja a X., Gergely utca 8. szám alatt volt. Az Ihász utcában „felállította az üzemi ácstelepet, majd az asztalos- és lakatosműhelyt", ezeket követte a bádogos üzem, a víz- és csatornaszerelő üzem, végül az üvegező- festő- és mázolótelep. így a vállalat minden lényeges szakiparban független lett más vállalatoktól. Az építőipart időnként sújtó pangás időszakaiban különféle üzemei másféle termékeketgyártottak, így tudták elkerülni a válságok okozta gazdasági veszteségeket.

100 Sorg jó szervező volt és lakóházak, laktanyák, ipari és közlekedési létesítmények sorát építette, de nem csak Budapesten, hanem országszerte (pl. a HÉV vonalát Gödöllőig, a remízeket, stb.)

101