Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Mendöl Zsuzsanna: A Zsolnay épületkerámia egy évtizedes bécsi sikertörténete

1. kép. Bécs XIX., Nusswaldgasse 14.„Die Mottenfrass-Verhütungs-Unternehmung Zacherl" üzem. Építészek: Kari és Julius Mayreder, 1888-1892. Az irodaépület homlokzata. Csempeburkolat és díszek: Pécs, Zsolnay-gyár Zsolnay Vilmos építési terrakottáit, majolikáit ugyan sikerrel mutatta be az 1873-as bécsi kiállításon, mégis csupán egy évtizeddel később sikerült az építészet számára gyártott termékeinek forgalmazását Bécsben megkezdenie, Carl Habenicht közvetítésével. Az 1885-ös budapesti Országos kiállítás neoreneszánsz Műcsarnokának majolika és terrakotta díszítésével elért sikerét követően Zsolnay jelentős fejlesztésekbe fogott: terrakottáinak minősége, faggyal szembeni ellenállásának további növelése érdekében. Ennek eredménye volt a Steindl-féle massza, majd a plutonit, végül az 1893-tól gyártott fagytűrő, kőhatású és színes mázakkal változatos felületképzésre alkalmas pirogránit. A legjobb hazai építészek Ybl Miklós, Steindl Imre, Lechner Ödön, Hauszman Alajos 1890-re már mind kipróbálták Zsolnay Vilmosnak az épületek díszítésére szolgáló termékeit. A budapesti Polytechnikum (Steindl Imre, 1883-1885) Technológiai Múzeum és iskola (Hauszmann Alajos, 1887) a Thonet üzletház (Lechner Ödön, 1889) Zsolnay készítette dekorációja elég referenciául szolgálhatott Zacherl számára. A legkiválóbb, keleti mintakép: a perzsa, iszlám csempék utánzatát az angol kerámiagyárak nívóján Zsolnay Vilmos pécsi gyára már a földrajzi közelség miatt is gazdaságosabban tudta Zacherlnek szállítani. Zsolnay Vilmos épületdíszítő készítményeinek kereslete az 1890-es évektől nőtt meg a császárvárosban. Közülük a Zacherl-féle megrendelés volumenében is jelentősnek számított. Ezzel egy időben készítette Bécs belvárosában (Bécs I., Stock-im-Eisen-Platz 1-3.) a New Yorki Equitable Biztosítótársaság irodaháza (Andreas Streit, 1890-1891) üvegtetővel fedett udvarába a homlokzatok majolika burkolatát, díszítését.

7 (A burkolat szállítása 1896-ig elhúzódott.) Az épület azért kapott olyan reprezentatív kialakítású lépcsőházat és belső udvart, mert azt egyúttal a földalatti vasút megállója feljáratának is szánták. Változatos mintájú csempeburkolatban színes majolika reneszánsz füzérdíszes-maszkos övpárkányok, kerámiával bélelt, kereteit fülkék, sárgamázas babérleveles plasztikus árkád-keretelések higiénikus és derűs hatású architektúráját az üvegtető alatt az oromfalon füzérdíszes korongokba foglalt betűkből a cég neve zárja. (5-7. kép) 1892-ben a bécsi Allgemeine Poliklinik (Bécs IX., Mariannengasse 10., Andreas Streit, 1892) épületére az építtető az első és második emelet kiemelésére reneszánsz ornamens-frízt készíttetett, benne a tudományt jelképező bagoly és más allegorikus elemek utalnak az épület rendeltetésére. (8. kép) Az alsó frízbe tondóba foglalva