Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor

13. kép. Márffy-villa, 2004 átalakításnak és a háború utáni felújításoknak.

107 (13. kép) Igen értékes a villát övező tagolt, gazdag növényzetű kert, amelynek eredeti pihenőkert funkcióját kertépítészeti terv alapján lehetne helyreállítani. A villák építéstörténetét egyelőre leginkább magukról az épületekről olvashatjuk le. Az egyik legszomorúbb építéstörténetet a Paál-, későbbi Annus-nyaraló'

11

' és a Csorba-, későbbi Ripka-villa

104 összekapcsolt épülettömbje árulja el. (Bartók Béla utca 30/32.) Ahogy a megépülése, 1896 után készült képeslapokon látható, a Paál-villa az egyik legdíszesebb, ha nem túldíszített nyaralója volt az utcának: tagolt tömegű, háromszintes, vérandas, lombfűrészdíszes oromzattal és saroktoronnyal ékes. Az épületről egy igen érdekes dokumentum került elő 1941-ből, amikor is a tulajdonos, dr. Wagner Viktor értékesíteni akarta a villát és egy minden részletre kiterjedő, a berendezés leltárát és alaprajzokat is tartalmazó prospektust mellékelt a főjegyzőt erről értesítő levele mellé.

105 (Függelék No 3.) A prospektus nyitóoldalán jól látszika saroktorony kubusos tömbje, amelyről már eltűnt a szélkakasos sisak, csakúgy, mint a homlokzatról a lombfűrészdíszes oromzat is. A leírásból kiderül, hogy a villa 480 négyszögöles telken állt, újonnan vakolták, és nyílászáróit újramázolták. Kihangsúlyozza, hogy a ház elsőrendűen alkalmas panzió vagy társas nyaralás céljaira, mert minden szoba külön bejárattal bír, A villának valóban igen praktikus az elrendezése, az oldalhomlokzatról nyíló lépcsőház összeköti a három szintet. A szuterénben vannak a konyhák és a cselédszoba, innen ételliften keresztül jut fel az ennivaló a magasföldszintre a tálalóba, ahol a zárt verandán kívül még három szoba található. Az emeleten a veranda fölött az oldalhomlokzatokra is átforduló erkély, három szoba és WC helyezkedik el. Valószínű, hogy az eredeti térkiosztást nem igen változtatták meg, még fürdőszobát sem alakítottak ki, csak a nehezen felújítható vagy divatjamúlt részleteket távolították el a homlokzatról, ezzel éppen svájci jellegétől fosztva meg az épületet. A prospektus utolsó oldalán a villa berendezéséről készült kimerítő leltár olvasható: a nagyobb szobákban márványlapos, tükrös mosdószekrények, a kisebbekben vasmosdó szolgálta a tisztálkodást. A leltárban nemcsak a bútorok szerepelnek, hanem a szekrények és kredencek teljes tartalma is a fogpiszkálótartóig bezárólag. A berendezés és a felszerelés tipikus polgári enteriőrt mutat, érdemes említeni egy-egy jellegzetes tárgytípust: tükrös toilette-asztal, chaiselongue, aranykeretes falitükör, Thonet-szék, bőr karosszékek, sárgaréz függönytartók. Képekről nincs, szőnyegekről egy szobában történik csak említés, viszont egy Zsolnay-kályha és két Zsolnay-váza is hozzátartozik a berendezéshez. Wagner Viktor fennmaradt levele szerint a villát 40-45.000 pengőért szándékozott értékesíteni. Az Annus-nyaraló melletti, egykor kertben szabadon álló Csorba- később Ripka-villa egyszerűbb de impozáns méretű, kétszintes épület volt, amelyet ugyan a képeslapok tanúsága szerint már Ripka Ferenc - aki 1907-1944 között volt tulajdonosa - is átépíttetett. (14. kép) Az alul faszerkezetű, üvegezetett verandát és a felette lévő nyitott fatornácot elbontatta és az új, alul félköríves nyílású, üvegezett veranda fölé szobákat építtetett. Egy már idézett 1937-es újságcikk alapján képet kaphatunk a villa berendezéséről, 14. kép. Ripka-villa, 1910-es évek