Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor

9. kép. Szigethy-Gyula-villa, 1900-as évek eleje 10. kép. A Rósa-villa (GÁBOR ESZTER: Budapesti villák. Budapest, 1997. 9.] téglafalakon nagyméretű, vakolatkeretes, szemöldökpárkányos, zsalugáteres ablakok. A vadregényes, burjánzó kertben álló épület az egyik legszebb, eredeti állapotában megmaradt együttes. Ettől az általánosan elterjedt típustól teljesen különbözik az 1896-ban épült Szigethy-Gyula-villa (Bartók Béla utca 26.), melynek mintájául - a családi hagyomány szerint - az építtető dr. Szigethy-Gyula János felesége által egy, a Vezúv oldalában látott nyaraló szolgált.

90 (9. kép) Ezt vázolta fel Gáspár Gyula, kaposvári építőmesternek,

9

' aki ennek alapján építette meg a téglalap alaprajzú, főtengelyre komponált, oszlopos, nyitott vérandas, mediterrán hangulatot árasztó épületet. Az itáliai modell mellett valószínűbb előképe lehetett a villának a Budakeszi u. 36/b. szám alatti, a „kubusos" stílushoz sorolható Rósa-villa (Ybl Miklós, 1852 körül), amely egyedülálló módon egyesít romantikus és neoreneszánsz elemeket.

92 (10. kép) Ezzel az épülettel nem csak hasonló arányú, háromíves, oszlopos verandája és pilaszterekkel tagolt, erőteljes párkánnyal és kővázákkal díszített, attika-fallal lezárt, félköríves nyílásokkal áttört homlokzata rokonítható - kivéve annak jellegzetes Vendramin-ablakai -, hanem a reneszánsz villák óta alaptípusként megjelenő szimmetrikus alaprajzi elrendezése is. (11. kép) A fonyódi villa jellegzetessége, hogy a főépületben csak a középtengelyben elhelyezett veranda és nappali, az abból jobbra-balra nyíló két-két szoba és fürdőszoba található, a konyha és a cselédszoba egy melléképületbe került. (Megjegyzendő, hogy már építésekor fürdőszobát terveztek bele, ami egyáltalán nem volt általános a bélatelepi nyaralóknál.) A melléképületet a házzal egy fedett folyosó köti össze, ami alatt a családi étkezésekhez nagy ebédlőasztalt helyeztek el. Valószínűleg nem csak a harmonikus architektúra, hanem az ideális alaprajzi elrendezés miatt esett az építtetők választása erre a korszakunkban már nem divatos, régies épülettípusra. A központi, közösségi helyiségből nyíló, külön bejáratú szobák, a tágas, szemlélődésre invitáló, nyitott veranda ideális teret nyújtanak a természet közeli társas vagy magányos felüdülésre. Bár az épület az 1950-es években községi könyvtár is volt, a 1960-as években visszakerült az építtető 11. kép. A Szigethy-Gyula-villa alaprajza, 2000