Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor

5. kép. Fonyód térképe, 1902 {A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest, 1902. - melléklet, Méretarány: 1:30.000) vissza a családok tulajdonába, és nem meglepő módon éppen ezek őrizték meg leginkább eredeti állapotukat. A VILLASOR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE Művelődéstörténeti jelentőségén túlmenően a Bartók Béla utcai villasor fontos építészettörténeti emlék is, mivel a századforduló Balaton-parti villaépítészetét egyedülálló módon, együttesként reprezentálja. A villasor beépített­ség tekintetében ma is hasonlóképpen áll, ahogy azt az alapítók az 1890-es évek végén eltervezték. (5. kép) Az ere­detileg felparcellázott, 29 db, téglány vagy trapezoid alakú 300-520 négyszögöles telek beépítése 1894-től nagy ütemben folyt. A gróf 1899-ben még további három ha­sonló méretű telket parcelláztatott és adott el. A 32 telken végül 29 villa épült, mivel a Márffy-villa három 480 négy­szögöles telken, a Duchon-villa (Bartók Béla utca 58.) két 300 négyszögöles telken áll. 1900-ra már 22 villa elkészült, az 1909-es kataszteri telekkönyv bejegyzései szerint csak három telek üres, Fonyód község 1926-os kataszteri bir­tokvázlata szerint 86 pedig már mindenhol álltak a villák. A telkeket 1945 előtt inkább egyesítették, mint meg­osztották. 87 Az államosítás után a telekstruktúrát az idők folyamán kétféleképpen módosították: egy helyen utca­képi szempontból igen kedvezőtlen, hosszirányú osztással -a Bartók Béla utca 68. telkét megosztottákés a villa mellé új ház épült -, illetve több keresztirányban, a villaépület mögötti telekmegosztással. A keresztirányú megosztás után keletkezett hátsó kis telkeken nyaralókat vagy mel­léképületeket építettek, ezek azonban nem zavarják az eredeti épületeket vagy az utcaképet. A villasor a város zöldfelületi rendszerében máig fon­tos szerepet tölt be, mivel Fonyód jelentős zöldterületei veszik körbe; a Várhegy parkerdeje, a Kossuth-erdő nevű közpark és az előtte húzódó, igen gazdag növényállomá­nyú Szaplonczay sétány. Erről a sétányról a déli part leg­szebb panorámája tárul a szemlélő elé. A villakertek két fő típusba oszthatók: tagolt, több szinten zárt növényállo­mányú kertek, illetve tagolatlan kerttípusok. Az első típus-

Next

/
Thumbnails
Contents