Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Papp Gábor György: A berlini magyar „aranyifjak” ismeretlen építészeti tervei

11. kép. A berlini Köngsplatz kialakításának terve, távlati kép. Kolbenheyer Gyula, 1895. április súlyos oszlopsorok a tér két végén kialakított egy-egy medence rövidebbik oldalát határolják. A műfaj a 19. század végén olyan elterjedt volt (Id. Bruno Schmitz Vilmos császár-emlékét Berlinben, illetve Budapestről Schickedanz Albert Millenniumi-emlékművét), hogy Kolbenheyer tervét biztosan egy hasonló alkotáshoz sem kapcsolhatjuk. Hasonlóképp a berlini Műegyetem tervtárából vált ismertté az Építészegylet, Künstlerhausra kiírt 1880-as nagypályázatára készített két teljes pályamű (Ludwig Bohnstedttől és Ludwig Schupmanntól), melyen Alpár is részt vett és az előbbiekkel megosztott második díjat kapott. Az a tény hogy Alpár terve nem található a másik két pályázóé mellett, valamint, hogy abból Magyar egy lapot közöl, arra enged következtetni, hogy pályázati terveit Alpár valószínűleg hazahozta. Ha összevetjük Alpár eddig ismert homlokzati tervét Bohnstedt és Schupmann megfelelő lapjaival, megállapíthatjuk, hogy kialakítása egyértelműen közelebb állt Bohnstedt megoldásához, mint Schuppmannéhoz. Bohnstedt tervén egy széles, ám összefogott kétszintes főhomlokzatot láthatunk, kiemelt oldalrizalitok és széles, megemelt attikával koronázott középrizalit között húzódó szakasszal, földszintjén félköríves, oszlopos, részben aediculás nyílásokkal, emeleti szintjén domborműves mezővel.'" (13. kép) Alpár oldalrizalitot mutató tervlapján egy erőteljes, kváderezett lábazati részt, egy hasonlóan kváderezett, széles lizénákkal és félköríves nyílással tagolt földszinti szakasz követ. Az emeleti szinten főpárkányig felfutó oszloppárok által kísért aediculás fülkében álló szobor kapott helyet. Az attikaszinten az oszloppárok tengelyébe tripuszok lábazataként szolgáló kubusok kerültek, köztük feliratos mezővel. Alpár tervén az oldalrizalit félgömbkupolás lezárást kapott. Bohnstedt tervén a kettős oszlopok jelennek meg a földszinten is, ahol félköríves kapunyílást fognak közre. Az emeleti szint páros oszlopai között nagyméretű, félköríves záródású, ballusztrádos nyílás kapott helyet, efelett füzéres sáv, kisméretű, ovális nyílással. A ballusztrádos attika felett nyolcszögú, cikkelyes „kupola" jelenik meg. Összességében Bohnstedt változata kevésbé monumentális megoldás, mint Alpáré, elsősorban homlokzatánakáttörterősebben megmozgatott jellege miatt. Ugyanezen a terven a középrizalit széleinek tagolása is kapcsolatba hozható az Alpár-féle kialakítással. Itt mindkét szinten szoborfülkéket alkalmazott Bohnstedt, az első szinten félköríveseket, a második szinten aediculásakat. Alpár és Bohnstedt pályatervének feltűnő hasonlósága miatt feltételezhető, hogy a fiatal építészre Bohnstedt más művei hatással lehettek. Alpár főként az iskolaévek alatti nyári szünidőben, építészműtermekben is gyakornokoskodott. 1875-ben August Tiedé mellett a Landwirtschaftsmuseum (ma Museum für Naturkunde) terveinek kidolgozásában se-