Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Komárik Dénes: A parnói Andrássy-kastély

1814-1891. (88. jegyzetben i. m.) 170. A hat tervlap levéltári jelzete: XV. 331 39/1-6. 102 A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 185%-tôl 188

1

/2-ig. Budapest, 1883. 103 Névjegyzéke mindazoknak, akik a M. kir. József Műegyetemen 1873. november havától 1928. évi június hó végéig oklevelet, vagy oklevél honosítást nyertek. Budapest, 1929. 104 SZÖGI LÁSZLÓ: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein. 1.1790-1850. Budapest - Szeged, 1994. 105 GULYÁS PÁL: Magyar írók élete és munkái. VIII. Budapest, 1992. 262. 106 KOMÁRIK 1982. (13. jegyzetben i. m.) 306. 107 KOMÁRIK DÉNES: Wieser Ferenc (1812-1869). Művészettörténeti Értesítő, 36, 1987, 1/4. 142-154. 108 RUSKIN, JOHN: The Stones of Venice. I-III. London, 1851-1853. 109 Képe: KOMÁRIK 1987. (107. jegyzetben i. m.) 145. 110 YBL ERVIN: Weber Antal. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1, 1957, 3/4.417-442. 111 SISA JÓZSEF: Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészethez. Ars Hungarica, 8, 1980, 1. 105-106. és képek: 36., 37.; KOMÁRIK 1982. (13. jegyzetben i. m.) 300., 310-311.; KOMÁRIK DÉNES: A .félköríves" romantika építészete Magyarországon. Építés- Építészettudomány, 16, 1984,1/2. 175., 177. 112 Befejezésül megköszönöm Bor Ferencnek, Sisa Józsefnek és Vadas Józsefnek azt a, hogy úgy mondjam technikai segítséget, amivel az utóbbi években nehézkesebben gördülő anyaggyűjtésemben (fotóztatás, stb.) alkalmilag segítségemre voltak. (1., 2. kép: KÖH Fotótár, negatív sz. 153.502, 153.503.; 3, 4. kép: MTA Könyvtár, Kézirattár, Ms 4409/ 211-212. MTA Művészettörténeti Intézet Fotótár; a 8. képet készítette: dr. Vargha László; a 14. képet készítette: Balogh Rudolf, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, negatív sz. 43560). ANDRÁSSY SCHLOSS ZU PARNÓ (PARCHOVANY; SLOWAKEI) DÉNES KOMÁRIK In diesem Aufsatz wurde das verhältnismäßig früh gebaute, romantische Schloss einer hervorragenden Gestalt einer der grössten und bedeutendsten ungarischen Adelfamilien aus dem 19. Jahrhundert, die zu den behandelt. Das Schloss zu Parnó befindet sich etwa in der Mitte des ehemaligen Komitats Zemplén, heute auf dem Gebiet der Slowakei, wurde von dem Grafen Manó Andrássy etwa zwischen 1853-1860 gebaut, der Architekt ist unbekannt. Die Wahl der englischen Gotik soll zur Zeit nicht besonders geklärt weden. Der, bei uns in solcher Form ziemlich einzelstehende, venetianische Anspruch kann mit der Kenntnis von dem Ruskin's Werk, was damals nicht lange erschienen war, geklärt werden. Wir können doch damit rechnen, dass im Anspruch der moresken Elemente auch nicht entbehrenen Formenwelt auch eine Rolle spielen konnte, dass auf den Grafen während seiner Jugendreisen nach Westen vor allem Spanien eine grosse Wirkung hatte. Der Bauherr lässt seinem einzigen Sohn, dem Grafen Géza aus Anlass seiner Eheschliessung das Schloss über, er richtete seine eigene Residenz in Betlér ein. Der junge Graf liess am Anfag der 1890-er Jahren von dem bisher unbekannten Architekten Sándor Fort (t 1900) groß angelegte innere Umgestaltungen durchführen. Im Sommer 1901 wütete im Schloss ein Großbrand. Nach der Instandehaltung wurde das Gebäude wohnbar gemacht, so unter anderen sogar die jährlich veranstaltete Parforcejagd konnte abgehalten werden. Der Besitzer liess zu der endgültigen Umgestaltung zahlreiche Pläne zwischen 1909-1913 von István Möller (1860-1934), dem vorzüglichen Architekten der Denkmalherstellung, anfertigen, aber über das Schicksaal diesen Unternehmens wissen wir nichts. Das Schloss wurde im zweiten Weltkrieg zerstört.