Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Komárik Dénes: A parnói Andrássy-kastély

követelésre ugyan attól, mint Gróf Andrásy Manó megbízottjától azon választ nyertem, hogy - miután a kérdéses tervekért semi díjj kötelezve nem volt, 's azok nem is használtattak, azért a'bukottnak ezen követelése sem érvényes - [...]" 35 KOMÁRIK 1982. (13. jegyzetben i. m.) 307. 36 NAGY IVÁN: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táb/d/c/ca/. VII. Pest, 1860. 546-547. 37 NAGY IVÁN: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I. Pest, 1857.134. 38 KOPPÁNY TIBOR: A középkori Magyarország kastélyai. Budapest, 1999. 194. 39 NAGY IVÁN 1857. (37. jegyzetben i. m.) 130, 134. - a Csapi családra még: 130. 40 Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, [1905.] 98. 41 DONGÓ GY. GÉZA: A Bocskay-birodalom történetéhez. III. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez, 12, 1906. 141.: „ígyen és eddig az öreg Inventárium a lovag-vár módjára (vízárokkal, felvonó öreg kapu'-val stb.) megerősített Bocskay-féle bástyás kastélyról, vagyis a parnói várkastélyról (fortaliciumról), mely eredete szerint és már a Bocskay előtt régen múlt időben, mint vélem a XII. évszázadban a templomos barátoknak megerősített klastroma volt. A mély árkot, mely körülövezte egykoron, az Ondava folyó táplálta, vízzel, hallal. A templomos barátoknak, Parnó néhai birtokosainak, emlékét örökíti az Inventáriomban részletesen leírt 'bolthajtásos templom', mely a mai, főúri kényelemmel modernül átépült kasstélyban az üvegház helyén állott. Az üvegház alatt, mikor templomból üvegházzá átépítették, minden valószínűség szerint érintetlenül maradt az altemplomnak 'boltos sír'-ja, melyben a keresztes-vitéz barátoknak földi maradványai immáron vagy hétszáz esztendő óta porladnak!" Az első bekezdésnek azon állításához, mi szerint e fortalicium a templomosok megerősített klastroma volt, a szerző jegyzetben a következőket fűzi: „Parnói Molnár István örökös főrendiházi tag, nyug. főispán szóbeli közlése; aki gyermekkorából, mikor a kastély még ős formájában állott, élénken emlékszik a kastélynak klastromszerű építésmódjára. - [...] 1670-ig [téves! 1672 helyett] Bocskay István báró főispáné [...] azután Molnár birtok. [...]" 42 SZIRMAY, ANTAL: Notitia topographica, politico inclyti comitatus Zempléniensis. Budae, 1803. 272,:„§ 265. Parnó, olim Pernow pagus Slavonicus Romano-catholicus, [...]. Erat hic familiae Molnár castellum quadrangulare per haeredes in media parte dirutum". 43 HORVÁTH HILDA: Gr. Pálffy János műgyűjteménye, különös tekintettel iparművészetikollekciójára. PhD-disszertáció tézisei. Budapest, 2002. 44 B. BAKAY MARGIT: Györgyi (Giergl) Alajos 1821-1863. Budapest, 1938. 5455, 88. 45 Egy, a kastélyban súlyos károkat okozó tűzvészről tudósító, szerző által nem jegyzett beszámoló 1901-ben érdekes módon azt írja, hogy amikor„a birtok Géza gróf édes atyjának, Manó grófnak kezére került, a kastélyt új gazdája kibővítette". A parnói kastély pusztulása. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez, 7, 1901. 320. - Rajta kívül ilyesmiről az általam felhasznált források közül csak BOROVSZKY. 1905. (40. jegyzetben i. m.) 98-99. beszél, a régi „várkastély némely részének felhasználásávafformában. A réginek valamilyen formában való felhasználása alapjában véve valószínűbb és gyakoribb az ellenkezőjénél, a később tárgyalandó 20. század eleji felmérési rajzok pedig megerősítik. 46 SISA 1989. (10.jegyzetben i. m.) 64. és 89. kép. Illusztrálva még: KOMÁRIK 1975. (1. jegyzetben i. m.) 442. 47 A parnói kastély pusztulása 1901. (45. jegyzetben i. m.) 320. 48 A parnói kastély. Vasárnapi Újság, 1901. augusztus 25.548. 49 BOROVSZKY 1905. (40. jegyzetben i. m.) 98. 50 A magyar urak otthon. Andrássy Manó gróf. Ország-Világ, 8, 1887. 228. (Ennek a forrásnak ismeretét Bor Ferencnek köszönöm.); BOROVSZKY 1905. (40. jegyzetben i.m.) 96. utáni képtáblán, valószínűleg az 1890-es évek közepéről. 51 Uo.310. 52 A parnói kastély 1901. (48. jegyzetben i. m.) 548. 53 A magyar urak... 1887. (50.jegyzetben i. m.) 287. 54 GR. V. S. [VAY SAROLTA]: A betléri és a parnói kastély. Szalon Újság, 8. 1903.5. 55 GULYÁS PÁL: Magyar írók élete és munkássága. I. Budapest, 1939. 551. 56 Mindnyájan olvastuk például az Ybl monográfiában, hogy ő tervezte Ybl Miklós síremlékét, de ezt nem jegyezte meg senki, nem hagyott nyomot. YBL ERVIN: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 199. - Érdekes módon SZENDREI JÁNOS - SZENTIVÁNYI GYULA: Magyar képzőművészek lexikona. I. Budapest, 1915. 523. említi, nagyon kevés adattal. 57 Saur allgemeines Künstler-Lexikon. 42. München - Leipzig, 2004.472473. - Amit Fort Sándorra nézve a szócikk leadásáig, 2004 közepéig össze tudtam szedni, az itt szerepel, természetesen forrásaim megjelölésével. 58 - H. H:. Gräflich Andrássy'sches Schloss in Parno. Wiener BauindustrieZeitung, 10, 1892/1893, 204, Nr. 20. melléklet (képtábla). Ez a kép azonos az Ország-Világ, 8.1887. évfolyamának (50. jegyzetben i. m.) 305. oldalán megjelent képpel. Ld. még a 72. jegyzetet. 59 Tárgyilagosan meg kell jegyeznünk, hogy a folyóiratnak évi száz, külön repülőlapokon mellékelt képtáblája közt szép számmal találkozunk nem kortárs épületek bemutatásával. így, főleg Bécsből, nem kevés barokk emlékkel, ismertetéssel és csak címmel meg a „XVIII. század" megjelöléssel elláthatókkal - de az azért mégis csak más. Ami a jelen esetben fontos, az az, hogy mellettük szerepelnek a megjelenést megelőző, akár 40-50 évvel korábbiak is. így az 1892. április 7-i szám egy Klösz-fotó kíséretében hosszan bemutatja az 1859-ben felszentelt pesti Dohány utcai zsinagógát, építész, építési időpont megadásával. Forrását is megjelöli Franz Xaver Kempf 1859ben megjelent alapos, megbízható kis füzetecskéjében. Ld. -pf: Der israelitische Tempel in Budapest. Wiener Bauindustrie-Zeitung, 9, 1891/1892, 278-280, Nr. 54. melléklet (képtábla). 60 ED.H.: Schloss in Betlér. Wiener Bauindustrie-Zeitung, 10, 1892/1893, 254, Nr. 46. melléklet (képtábla). - Az idézett folyóiratszámokra az ismertetett írásokkal és képekkel 1985-ben találtam rá, egyéb anyagot kutatva. Fort Sándor addig számomra ismeretlen személye és Parnóval kapcsolatosan felmerült szereplése - egyéb munkáim mellett lehetséges mértékben - azóta foglalkoztat, bár a kastély monografikus feldolgozása se akkor, sem azután nem szerepelt terveim között. Az a kevés, amire jutottam, szerepel, illetve szerepelni fog (közvetlenül vagy közvetve) ebben a tanulmányomban, de egyelőre több a hiány, mint az, amit tudunk. 61 A parnói kastély pusztulása 1901. (45. jegyzetben i. m.) 320.; A parnói kastély 1901. (48. jegyzetben i. m.) 547-548.; BOROVSZKY 1905. (40. jegyzetben i. m.) 99. 62 A magyar urak... 1887. (50. jegyzetben i. m.) 308. 63 SISA 1989. (10. jegyzetben i.m.) 50. 64 Kunst-Katalog. Zweite, vermehrte und verbesserte Auflage. Wien, 1873.55. (51. tétel):„Johannes der Evangelist. Petra dura. Eigenthum des Grafen Stephan Keglevich". - Gróf Waldstein János két tárgyat állított ki (56. és 57. tétel), Pallavichini őrgróf szintén (58. és 59. tétel). 65 Jablonszky Ferenc (1864-1943 után) terve szerint épült a Károlyi palota mellett 1898-ban megnyitott Kaplony (most Henszlmann Imre) utca és az Egyetem tér sarkán Andrássy Géza hatalmas, négyemeletes bérháza. - Jablonszky Ferenc a pesti főreáliskola befejezése, majd a műegyetem elvégzése (1889) után egy ideig Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, majd önálló irodát nyitva jelentős számú, köztük feltűnően sok bírósági épület, tervezése fűződik nevéhez. - Kiss E. János: Emlékkönyv a budapesti székesfővárosi IV. ker. főreáliskola félszázados fönnálásának évfordulójára. Budapest, 1905. 110, [19.] képtábla (Andrássy Géza gróf bérpalotája).; GULYÁS PÁL: Magyar írók élete és munkái. XV. Budapest, 1993.423.; Hauszmann Alajos naplója. Építész a századfordulón. Összeáll, és jegyz. Seidl Ambrus. Budapest, 1997. 58, 116, 124.; DÉRY ATTILA - MERÉNYI FERENC: Magyar építészet 1867-1945. Budapest, 2000. 38,132. 66 A parnói kastély 1901. (48. jegyzetben i. m.) 548. 67 A parnói kastély felépítése. Vasárnapi Újság, 1901. szeptember 8. 584. 68 BOROVSZKY 1905. (40. jegyzetben i. m.) 99. 69 DONGÓ 1906. (41 .jegyzetben i. m.) 141. 70 Uo, 76. 71 Das Parnoer Kastell. Ungarische Bauzeitung, 10,1905. 233, 237. 72 Thomas Ender két, 1861-1862 körül készült akvarellje az MTA Könyvtára Kézirattárában. Az egyik az L alakú alaprajz hosszabbik szárnyának keleti homlokzatát mutatja dél felé, az üvegház és a kápolnatorony irányába nézve (Ms 4409/211. Itsz.). A másik az erre merőleges rövidebb szárny déli oldala és a hozzá csatlakozó főszárny keleti homlokzatának kis része (Ms 4409/212. Itsz.). Utóbbi illusztrálva: