Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Komárik Dénes: A parnói Andrássy-kastély

12. kép. A kastély bejárati oldala dél felől nézve, 1900 előtt. Morelli Gusztáv fametszete Háry Gyula akvarellje alapján. (Az Osztrák-Magyar monarchia írásban és képben. Magyarország. VI. Felső-Magyarország. II. rész. Budapest, 1900. 371.) - nem rendelkezünk, se olyan egykorú leírás nem áll a rendelkezésünkre, mint a nagyugróci esetében, kénytelenek vagyunk egyelőre a századfordulós tűzvész beszámolóiból a megelőző állapotról legrészletesebben szóló áttekintéssel beérni.

79 Igaz, hogy az eddig ismeretlen 1909-es alaprajzi felmérések valamennyi segítséget jelentenek. Részben vázlatos jellegük azonban, és az, hogy helyiségmegnevezéssel bennük alig találkozunk, részben az eredeti építkezés után fél évszázaddal, jelentős pusztulást követően keletkeztek, most nem túl sok támaszt nyújtanak. Igazi hasznukat a többi Möller-rajz, terv részletes feldolgozása után egy valamikori monografikus feldolgozás fogja látni. Az említett ismertetés szerint „a kastély déli részéhez egy téli kert (üvegterem) volt csatolva.

80 [...] Ettől éjszakra az L alakú épület földszintjén volt az emelet magasságú, mozaikkal padlózott billiárd-terem, lovagterem, a gróf dolgozó- és pipázó-szobája, vendégszobák, a könyvtár, a cselédség lakása, fürdő szobák s fenn az emeleten szalonok, a családtagok hálószobái, ebédlő stb., a szárny-épületben földszint, a hatalmas konyha és az ahhoz tartozó mellékhelyiségek, az emeleten kézikönyvtár, tanuló szobák, a nevelők és gyermekek lakosztályai. - A kastélyépületbe egy gyönyörű tornyos kápolna volt beillesztve, pompás berendezéssel és remek oltárképpel; A kápolna homlokzatán eme márványba metszett felirattal Apám emlékének'. Ez a kápolna is leégett, pompás famennyezetével együtt." Ez a közlés azért hasznos számunkra, mert így szinte biztosra vehetjük, hogy síkmennyezetről volt szó, bár kivételképpen fából ácsolt boltozatos szerkezet is előfordulhat. Ugyanez a beszámoló még említ földszinti ebédlőt, ami a földszinti felsorolásban nem szerepelt. (Erről már volt szó, amikor a pusztulás ismertetésénél az egyik forrásunk

81 által említett képtár helyét próbáltuk azonosítani.) A látszólagos ellentmondást a kastély 1887-es bemutatásában olvashatóan az oldja meg, hogy a szalon, ha vendégek voltak, ebédlőül szolgált.

82 A kastély belső elrendezésének a szűk lehetőségek nyújtotta kereteken belül adható ismertetése után a külső bemutatásán van a sor, és azon amit az elhelyezéséről el kell mondanunk. Az épületet, mint már volt róla szó, ha-