Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Komárik Dénes: A parnói Andrássy-kastély

mi mindent kell még átfésülni, módszeresen megvizsgálni, hogy legalább annyit megtudjunk, mint az előző kettőről. Az összkép azonban így, a töredékekkel is, csak gazdagodni fog.

14 2. ANDRÁSSY MANÓ ÉS ZICHY-FERRARIS EMANUEL FELESÉGÉNEK ÜGYE A parnói kastély tárgyalásához ugyan nem szorosan tartozó, de építtetője személyét alapvetően érintő és a kastély építését, építési időpontját, esetleg egyéb vonatkozását később kiderülően talán befolyásoló jellege miatt célszerű foglalkoznunk Andrássy Manónak és Charlotte Strachannek, Zichy Emanuel angol feleségének a grófnő öngyilkossághoz vezető szerelmi ügyével. Sajnos a parnói kastély építéstörténeti feltárására most, a munka jelen befejező, lezáró szakaszában még fordítható időnek igen rövid volta, valamint az ügynek az építészeti, építéstörténeti vonatkozásban sejthetően csekély jelentősége, - kevés kivétellel - másodlagos-harmadlagos, olykor kényszerűen kétes források hézagos használatát teszik számomra lehetővé. Ezért az alábbi eredmények bizonyára fogyatékosak, olykor valószínűleg sajnos tévesek lesznek.

15 Kérem tehát az Andrássy család történetével elsődleges, valamint bővebb forrásokból és elégségesen tájékozott olvasóimat, ezt annak tudatában ítéljék meg enyhén, hogy magam is tisztában vagyok vele, s a mondandókat csak az építészettörténeti és az attól teljesen el nem választható emberi problematika itt létező voltára való figyelem-felhívási igyekezetnek tekintsék. És reméljük, hogy a kastély egy valamikori monografikus feldolgozása már szigorú történeti mércével mérve ebben a vonatkozásban is kielégítő lesz. Gróf Zichy-Ferraris Emanuel (1808-1877) szokásos arisztokrata életútja a katonai pályára lépéssel kezdődött, ahol előbb gárdista, később huszár lett. 1837. április 2-án házasságot kötött az angol Miss Charlotte Stachan-nel. 1839- ben, feltehetően apja halálát (1839. október 6.) követően, a katonai szolgálattól megvált, átvette az őt megillető birtokrészeket, köztük Oroszvárt, s bekapcsolódva a negyvenes évek országgyűléseinek munkájába, politikai pályán kezdett működni.'

6 Ugyanakkor a feltehetően 1840- ben lezajlott előkészületek után 1841-1844 között megtörtént az oroszvári kastély nagyszabású, angolos gótikájú romantikus átépítése. Mikor a szabadságharc kitört, az osztrák hadseregből őrnagyi ranggal a honvédségbe lépett. Hogy szereplését következmények nélkül úszta meg, azt annak köszönhette, hogy a háború vége a komáromi várban érte, s innen az ismert módon szabadon távozhatott. Hogy a kastéllyal kapcsolatos mondanivalónkat befejezhessük, itt röviden elébe vágunk a tulajdonképpeni történetnek. A grófnő 1851. év végén bekövetkezett halála után - Eötvös Károlyt idézve - :„A jó Manó gróf eltemette szerencsétlen hitvesét nagyúri pompával. De apósát, a mogorva ángliust nem hívta többé Oroszvárra és maga se ment többé Oroszvárra. Hanem hazajött Veszprém vármegyébe. A fönséges Somlyó hegye aljában van egy kis falu, Nagy-Szőllős a neve. Ott volt neki egy kis uradalma és szerény kastélya s a hegyen szép szőlője. [.. .de] Oroszvárnak kastélya, parkja is többet ér, mint az egész uradalom. [...] Itt élt a nemes gróf szerényen, okosan."

17 Arról, hogy nem pusztán „maga se ment többé Oroszvárra", hanem meg is vált a kastélytól, éspedig 1855-nél nem későbben, legkorábban egy 1855 végén vagy a következő év elején megjelent kiadvány tanúskodik,

18 amit egy 1863-as forrás is, évszám nélkül ugyan, de megerősít.

19 Bár Eötvös tudósítása azt sugallja, hogy a tragikus sorsú gróf nem tudta elviselni, hogy továbbra is ott éljen, ahol szeretett feleségével boldog volt; s ez a nagyon is emberi és rokonszenves magatartás el is hihető, mégis azt gyanítom, egyéb tényezők is szerepet játszhattak abban, hogy rövidesen Bódog testvére tulajdonába került a kastély és a park is.

20 Zichy-Ferraris Emanuellel ellentétben feleségéről, Charlotte Strachan-ről jóval kevesebbet tudunk, még születésének időpontja is ismeretlen számunkra. Eötvös Károly (mindig óvatosan kezelendő) adatai szerint

21 „a nő apja nábobvolt, uradalma és kastélya volt Angliában is Indiában is. [...] az indiai kastély és park is tökéletesen akként [volt] berendezve, mint az angliai". írásának későbbi részében lordnak és „tizenhárom grófság és kastély urának" nevezi. Az Eötvösnél kompetensebb Joseph Andrew Blackwell (1798-1886) angol diplomata, aki kormányának megbízásából 1843 és 1851 között, megszakításokkal, a bécsi angol követség szervezetén kívüli megfigyelői minőségben éveket töltött Magyarországon, a grófnőt „Strachan admirális leányaiként említi írásában.

22 Ő tőle tudjuk azt is,

23 hogy „a hölgy Disraeli Coningsby című regényének

24 Lucretia hercegnője". Bár a Zichyekkel azonos rangú, súlyú, vagyoni helyzetű család tagjaként valószínű, hogy Andrássy Manó - társasági szinten - már 1847 előtt is ismerte az oroszvári gróf feleségét, de ha meggondoljuk, hogy a fiatal gróf az angol asszony Magyarországra kerülésekor, 1837 közepén még csak tizenhat éves volt, ráadásul egyetemi tanulmányai, hosszú nyugati utazásai előtt állott, akkor még ezzel is csak az 1840-es évek elejétől számolhatunk. Az 1847-1848-as pozsonyi diéta idején azonban, melyen Andrássy Torna vármegye követeként vett részt, s melyet köztudottan az összegyűlt arisztokrácia, de mások körében is zajos, élénk társadalmi élet kísért, alkalma volt Charlotte Strachan-nek