Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

pest, 1986. (benne kiemelten: 86-90. Palladio geometriája: a villák); ROWE, COLIN: The Mathematics of the Ideal Villa and Other Essays. Cambridge/Mass. - London, 1999.; ACKERMAN, JAMES S.: The Villa. Form and Ideology of Country Houses. London, 1990.; BENTMANN, REINHARD MÜLLER, MICHAEL: Die Villa als Herrschaftsarchitektur. Frankfurt am Main, 1992. 315 SCHMIDT, HARTWIG: Das Tiergartenviertel. Baugeschichte eines Berliner Villenviertels. Teil 1. 1790-1870. Berlin, 1981.; BRÖNNER, WOLFGANG: Die bürgerliche Villa in Deutschland 1830-1890. Worms, 1994.; SONNTAG, OLGA: Villen am Bonner Rheinufer. 1819-1914. I-Ill. Bonn, 1998.; Italienische Turmvillen in Potsdam. Autoren: Eva Börsch-Supan, Helmut Ferdinand et al. Hrsg. von Richard Röhrbein. 2. Aufl. Potsdam, 1996.; BRÖNNER, WOLFGANG: Bürgerliche Villen in Potsdam. Potsdam, 2000. 316 SCHMIDT 1981. (315. jegyzetben i. m.) 40-63. 317 HAJÓS, GÉZA: Die„Verhüttelung"der Landschaft. Beiträge zum Problem Villa und Einfamilienhaus seit dem 18. Jahrhundert. Landhaus und Villa in Niederösterreich 1840-1914. Hrsg. von Klaus Eggert, Géza Hajós. Wien - Köln - Graz, 1982. 28. 318 GÁL ÉVA: A hegyvidéki villanegyed kialakulása. Történelmi Szemle, 14, 1971,3/4.515-538. 319 NAGY 1975.284-285. 320 GÁL ÉVA: A Krisztinaváros topográfiája (1770-1872). Tanulmányok Budapest Múltjából, 19. Budapest, 1972. 200-207.; NAGY 1975. 277-278. 321 HELAS, VOLKER: Villenarchitektur in Dresden. Köln, 1991. 322 Magyar Értelmező Kéziszótár. 2. átdolg. kiad. Budapest, 2003. 1463. 323 POSENER, JULIUS: Berlin auf dem Wege zu einer neuen Architektur. Das Zeitalter Willhelms II. München - New York, 1995.160. 324 HAJOS 1982. (317. jegyzetben i. m.) 9-10. 325 SCHMIDT 1981. (315. jegyzetben i. m.) 111-120.; 132-142.; 1., 2., 3. t. 326 SONNTAG 1998. (315. jegyzetben i. m.) I.: 29, 56.; IL: 11, 40. A szöveg részletesen nem tér ki a telkek jellemzőire, de a 2. és 3. kötetekben, a katalógusban gyakran közöl kataszteri térkép részleteket. 327 HAJÓS 1989. (247. jegyzetben i. m.) 137. A könyv nem foglalkozik ezekkel a szerény kispolgári kertekkel, csupán a közölt kataszteri térkép ad információt. 328 BFL II. 1.a. FKTTanácsülések jegyzőkönyvei 1872. VI. 8. ülés. B. pont. 329 BFL II. 1.a. FKTTanácsülések jegyzőkönyvei 1873.1. 31. ülés 205.sz.V. pont. 330 SZÉCHENYI ISTVÁN: Buda-pesti por és sdr (105. jegyzetben i. m.) 82-84. 331 KOMÁRIK 1971.405.; GABOR 2004. 208-217. 332 A 12° széles telek hátsó frontját 16° mélységben kívánták elkeríteni, és a létrehozott udvart három oldalról istállóval, kocsiszínnel és hat lakással körbeépíteni. A Szépítő Bizottmány elutasította a tervet, a Tanács végül engedélyezte az építkezést, de az, a jelek szerint, nem valósult meg (BFL IV. 1207.b. SzB 13 071; illetve uo, XV. 311. SzB 13071.) 333 GÁBOR 2004. 208-217. 334 Az építési ügyet a fővárosban szabályozó utasítás (1870. évi X. tc. 22.§.). A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1886, 1887. és 1888. évi működéséről. Budapest, 1890.112. Ez a rendelkezés már előírta, hogy a harmadik építési övezetben (így a Városligeti fasorban is) az utcavonaltól 5, a szomszéd felől 3 méter távolságra szabad építkezni. 335 KOMÁRIK 1971.405. 336 Bácskai Vera professzor hívta fel figyelmemet, hogy érdemes lenne a telekspekuláció kérdését megvizsgálni. Gazdaságtörténeti ismereteim és módszereim sajnos elégtelenek a vizsgálat elvégzéséhez, így csak arra szorítkozhatom, hogy azt jelezzem, ha valamely ügylet gyanúsnak tűnik ebből a szempontból. Ha helyesen értékelem a rendelkezésemre álló információkat, úgy vélem, előfordulhatott néhány spekulációgyanús ügylet, de az első hetven évre nem ez volt a jellemző. 337 A Liedemann családról: UNGÁR LÁSZLÓ: Szempontok a magyar polgári osztály kialakulásának vizsgálatához. Századok, 76, 1942. 319-320.; BÁCSKAI 1989.62-66.; KÖVÉR 2002. 31 -46. 338 WITSCH 1809. (1. jegyzetben i. m.) 339 LEYRER 1803. 127-130. 340 Nem itt állott Rumbach híres vasfürdője, hanem a városligeti 145, 146, 147, 148. számú, összesen 12 141 négyszögöl, kb. 6,75 hold területű, a mai Szondy utcán túl, a mai Bajza utcától a Liget felé eső területen, amelybe később belemetszett a Podmaniczky utcának a Munkácsy Mihály utca és az Aréna (Dózsa György) út közötti végső szakasza. Ld. HALÁCSY 1871. (beltelkek 12,13. szelvény). 341 Wurmról: BÁCSKAI 1989.111-124.; VÖRÖS KAROLY: Egy pesti ház regénye. In: VÖRÖS KÁROLY: Hétköznapok a polgári Magyarországon. Budapest, 1997. 75-86. 342 A Felsőerdősor 1-13, a Benczúr utca 1-5, és a Városligeti fasor 2-4 számú házak találhatók ma a kiegészített Wurm-kert helyén. 343 FELDMANN 1855. 68. 344 VOIT PÁL: Egy régi pesti patika. Tanulmányok Budapest Múltjából, 7. Budapest, 1939.44. 345 BFL IV. 1324.a. 64. kötet, 106. lap. (Az 1831. évi városligeti teleköszszeírásban a 25-26. számú telkek tulajdonosaként szerepel Ignatz Schwachhoffer. - BFL IV. 1215.b. 7. füzet. Stadt Waldl, Weingarten, 5. p.) 346 BFL IV. 1215.b. 7. füzet. Stadt Waldl, Weingarten 44. p. 347 Uo, 39.; FELDMANN 1855. 69. 348 VOIT 1939. (344. jegyzetben i. m.) 44-48. 349 Pichler halálának pontos dátumát nem ismertjük, de azt tudjuk, hogy 1808. február 25-én vették fel hagyatéki leltárát (BFL IV. 1202.h. Relationes AM 4790; az 1805. február 4-én kelt végrendelet ugyanitt található). 350 Erről Id. a 30. és 36. sz. jegyzetet. 351 BFL IV. 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 12. kötet, 106. lap (= Weingarten, 5. lap) 352 Uo, 13. kötet, Vin. 46. 353 Uo, 13. kötet, Vin. 57. 354 Uo, 14. kötet, 55. 355 BÁCSKAI 1989. 128, 139. 356 ZÁDOR 1960.237.: 26. jegyzet, 241.: 57. jegyzet. 357 A telekátírási jegyzőkönyvek nem következetesek az Oberhauser név írásában. 1816-ban (BFL 121 S.d. 13. kötet, Vin. 135. lap) azOberhauser, 1839-ben (uo. 19. kötet. 35. lap) az Oberhaüszer, 1852-ben (uo. 21. kötet, 490. lap) ismét az Oberhauser; 1835-ben és 1836-ban (uo, 17. kötet. 201 -202. lap, illetve 443. lap) az Oberhäuser formát használták. ILLYEFALVY - PALLÓS 1944. 225. Oberhauser Joannes, Kosteranchausenben született, ág ev. vallású háztulajdonost említ, aki 1806-ban már házas emberként nyert polgárjogot; uo. Oberhäuszer Joannes pesti illetőségű, r. k. kereskedő, 1830-ban nőtlenként kapott polgárjogot; majd Oberhäuszer György, szintén pesti illetőségű, r. k. vendéglős nőtlenként kapott 1847-ben polgárjogot. A különböző írásmód ellenére is vélhetnénk őket apa és két fiának, ha vallásuk nem lenne különböző. Lehet, hogy a r. k. Pollack gyermekek keresztapja nem rendelkezett polgárjoggal? Nem zárhatjuk ki az elírás lehetőségét, és azt sem, hogy nem egy családról van szó. 358 BFL VII. 12.d. Duna bal parti telekkönyvi betétek. Telekkönyvi betét sz. 4242. - Még az unokák idején, 1896-ban a telek fasori végén épült meg a nevezetes Pokol-körkép, Gárdonyi Géza ötlete alapján, Márkus Géza terve szerint. 359 BÁCSKAI 1989. 171. 360 BFLXV.3l1.SzB. 17 534. 361 BÁRTFAY 1969.1. 157. Ld. a 283. jegyzetet. 362 BFL IV. 1207.b. SzB 13 070. 363 BÁCSKAI VERA: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években. Pest-budai árvíz 1838. Szerk. Faragó Tamás. Budapest, 1988. 236. 364 Magyar zsidó lexikon. Szerk. Újvári Péter. Budapest, 1929.419. A Jogkiterjesztés címszóban. 365 NAGY 1975.405. 366 Magyar zsidó lexikon. (364. jegyzetben i. m.) 224. Az Emancipáció címszóban. 367 Az ismételten emlegetettek közül néhány család vallási hovatartozás szerint: evangélikusok: a Liedemann, a Zsigmondy, a Gömöry, a Károlyi és a Wanko család; görög keleti: a Macsenka, a Grabovszky, a Takátsy, a Lyka, a Muraty, a Vrányi és a Dumcsa család; izraelita a Schosberger, a Wodianer Fülöp és a Wechselmann család. A már 1848 előtt pesti polgárjoggal rendelkező telektulajdonosok vallási hovatartozása megtalálható a Függelék I. szakaszában. 368 A táblázatban nem a tulajdonos személyeket jelöltük, hanem a telkek tulajdonosait, így egy személy többször is megjelenhet, ha több telke, vagy kettős, hármas telke volt. 369 A fasori tulajdonosok között Pest adózó lakosságának csak - a NAGY 1975. 380. közölt rendszerezés szerinti - két első csoportját, a kereskedőket és a kézműveseket találjuk meg (ők 1794-ben az adózók