Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

Zsigmondy család kapcsolatáról Id. itt a Második közjáték c. alfejezetet és KÖVÉR GYÖRGY: Liedemann és Wahrmann. 19. századi kereskedőbankár családi stratégiák. In: KÖVÉR 2002. 35. 120 Az Andrássy úti, nagykörúti bérházakban, de még a századforduló lipótvárosi bérházaiban is általános volt, hogy a gyerekszoba az udvari frontra, annak is esetleg a félhomályos sarkába került, és a reprezentatív helyiségek, a szülők szobái néztek a világos utcára. - Megjegyzendő, hogy a fasori építési tervek közül ez az első, ahol a szobák funkcióját megjelölte az építész. Majd a 70-es évektől kezdve lett ez általános gyakorlat, amikortól az építésügyi szabályzat meg is követelte. 121 A tervlapon csak a főhomlokzat balfelét rajzolta meg Wieser. 122 Ritka kivételként ismerünk hármas ablakokat, ahol a középső kiemelt ablak két oldalára alárendeltebb, esetleg keskenyebb ablakok kerültek, mint Pollack saját házának első emeletén (Budapest V., József Attila utca 6., Nádor utca 2.), a Festetich-palota lemetszett sarkán mindkét emeleti szinten (Budapest V., Nádor utca 9.) a Tischler-ház tervén (ZÁDOR 1960.207.: 160. kép.), - mindhárom Pollacktól -, vagy a Kasselik Ferenc tervezte Pistori-villa hátsó homlokzatának emeletén (a városligeti 31. számú telken). 123 Terv: BFL XV. 311. SzB 8199.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 8199. Az építési engedély dátuma: 1839. augusztus 4. A tervet megemlíti: RADOS 1958. 309. 124 Terv: BFL XV. 311. SzB 9486.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 9486. Az építési engedély dátuma: 1842. április 3. 125 Terv: BFL XV. 311. SzB 9898.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 9898. Az építési engedély dátuma: 1843. február 23. Vadas Ferencnek köszönöm, hogy az SzB 9898 sz. tervvel kapcsolatos korábbi téves értelmezésemre figyelmeztetett. 126 BFL XV. 312. ÉB tervek 836/1865.; HALÁCSY 1871. (beltelkek 22. szelvény). 127 ILLYEFALVY - PALLÓS 1944. 288.; BFL IV. 1215.b. Pesti telek összeírások 1831. 7. füzet, Stadtwald, Weingarten. 1. lap.; BFL IV. 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 13. kötet, 142-143. lap; uo., 21. kötet, 417-418. lap. A Sebastiani családról viszonylag keveset tudunk. Nem szerepelnek sem SPIRA GYÖRGY: A pestiek Petőfi és Haynau között. Budapest, 1998., sem BÁCSKAI 1989. - Sebastian [Sebastiani] Józsefről tudjuk, hogy vaskereskedő volt, r. k. vallású, Budán született és 1809ben kapott pesti polgárjogot (ILLYEFALVY - PALLÓS 1944. 288.), 1853ban hét élő gyermeke volt (BFL IV. 1202. cc. A.N. 5589. id. Sebastiani József végrendelete). Fiai: Carl, Friedrich, Joseph és Wilhelm közül 1848 előtt egyik sem kapott pesti polgárjogot (ILLYEFALVY - PALLÓS 1944. 288.), érdemleges információval csak Sebastiani Frigyesről rendelkezünk, aki 1860-ban tiszteletbeli városi tanácsos lett (SCHMALL 1899.184.). 128 Terv: BFL XV.311. SzB 8858.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 8858. Az építési engedély dátuma: 1840. december 13. Az építési engedély iratban az eredetileg irt Carl Sebastiani Fridrichre javítva; a külzeten ugyanez, csak kihúzva; a téves No 2. telekmegjelölés javítatlan. 129 Terv: BFL XV. 311. SzB 8914.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 8914. Az építési engedély dátuma: 1841. február 14. 130 Terv: BFL XV. 311. SzB 8996.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 8996. Az építési engedély dátuma: 1841. április 29. 131 A tervrajzon a szokásoktól eltérően lábban (') és tizedes rendszerben adták a mértéket (1 láb /7 = 0,31608 m). 132 GÁBOR 2004.211-212. 133 Terv: BFL XV. 311. SzB 11809.; iratok: BFL IV. 1207,b. SzB 11809. Az építési engedély dátuma: 1847. június 24. 134 Terv: BFL XV. 311. SzB 17002.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 17002. Az építési engedély dátuma: 1852. szeptember 19. 135 Az építkezés helyének megjelölése is nagyvonalú, az iraton címként „Stadt Wäldchen Allee linkt gegen den Eisen Bad No. 4." szerepel. A tervrajzon: „In der Stadtwäldchen Allee links hintere gasse No. 4." Az eligazodásban segít, hogy a földszinti alaprajzon megjelöli a két szomszédot: Balra No. 5. Furmanek, jobbra No. 3. Kloss. Ha a fasor város felőli bal oldalán a hivatalos telekszámozással ellentétesen visszaszámolunk, akkor a 3. telek a városligeti 55-56. számú, tulajdonosa 1852-ben Franz Glosz; a 4. telek a városligeti 54. számú, tulajdonosa 1852-ben Georg Melchior; az 5. telek a városligeti 53. számú, tulajdonosa 1852-ben Formanek Antal. Mindezek alapján biztosra vehetjük, hogy Hild József Georg Melchior részére a városligeti 54. sz. telekre készített tervet, még ha az iraton említett vasfürdő kicsit arrébb, a mai Szondi utca túloldalán, a mai Munkácsy utcától a Liget irányában feküdt is. 136 Terv: BFL XV. 311. SzB 17518.; iratok: BFL IV. 1207,b. SzB 17518. Az építési engedély dátuma: 1855. május 10. 137 A hitelesebb források szerint Szemere Pál pesti lakása volt a helyszín. FÁBRI ANNA: AZ irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten 1779-1848. Budapest, 1987. 511. 138 ÁGOSTON JÓZSEF: Bártfay László és neje. Budapesti Szemle, 44, 1885. 161-170.; SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. I. Budapest, 1891. 633-634. hasáb; KOVALOVSZKY MIKLÓS: A reformkor irodalmi szalonja. Beszélő házak. Szerk. Hatvány Lajos. Budapest, 1957. 307-311.; BÁRTFAY 1969.; FÁBRI 1987. (137. jegyzetben i. m.) 503-536. 139 KOVALOVSZKY 1957. (138. jegyzetben i. m.) 311. 140 FÁBRI 1987. (137. jegyzetben i. m.) 536. Megjegyzendő, hogy özv. Bártfay Lászlóné lakcíme 1859. február 8-án „Üllői út 8. Károlyi házban" (BFL IV. 1324.C. Pesti telekkönyvi iratok III. 259. Bártfay Lászó ingatlan hagyatéki ügyiratai). 141 Terv: BFL XV. 311. SzB 16055.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 16055. Az építési engedély dátuma: 1852. augusztus 27. 142 ÁGOSTON 1885. (138. jegyzetben i. m.) 161-170.; SZINNYH 1891. (138. jegyzetben i. m.) 633-634. hasáb; KOVALOVSZKY 1957. (138. jegyzetben i. m.) 307-311.; BARTFAY 1969.; FÁBRI 1987. (137. jegyzetben i. m.) 503536. 143 BFL IV. 1202. ce. AN. 6902. özv. Bártfay Lászóné végrendelete kelt 1860. június 12-én. 144 Bártfay József, a végrendelkező sógora, annak írásakor, 1860-ban, báró Rudich József titkára volt (BFL IV. 1202. ce. AN. 6902.). Már 1848ban is ezt az állást töltötte be az akkori Bács-Bodrog megyei főispán, Rudics József mellett: SPIRA 1998. (127. jegyzetben i. m.) 73., 392. jegyzet. 145 Balásházy Máriáról a végrendelet 17. pontja emlékezik meg: „Rokonomnak Balásházy Marinak, ki mellettem volt folytonosan, s valódi gyermeki ragaszkodással viseltetett irányomban" (BFL IV. 1202. cc. AN. 6902.), illetve az 1860. április 23-i ingatlan átadási irat, amely pontosan megjelöli a rokonsági fokot: „férjem nővérének lánya Balásházy Mária" (BFL IV. 1324.C. Pesti telekkönyvi iratok. IX. 567.) 146 BFL IV. 1324.C. Pesti telekkönyvi iratok IX. 567. 147 BFL 1324,a. Pesti telekkönyvek 64. kötet, 122. lap. 148 Uo. Az 1866. január 30-i bejegyzés szerint végrendeleti örökség címén özv. Bártfay Józsefné Balásházy Mária örökölte Bártfay József tulajdonhányadát. A vonatkozó telekkönyvi iratokban „özv. Bártfay Józsefné szül: Balásházy Mária most férjezett Gosztonyi Ferencné" néven szerepel (BFL IV. 1324.C. Pesti telekkönyvi iratok X. 927.). 149 BFL XV. 16.b. 225/60. A szabályozandó külső Lipót és Terézvárosnak térrajza. [1864.] (FABÓ - HOLLÓ 2003. No 1220.) 150 A térkép összevonva, egy telekként jelzi az 1., 2., 3. számú telkeket, de ennek szélessége nem éri el a szomszédos 4.5. telkekét, holott a telekkönyv szerint az 1, 2, 3. telkek összterülete 4425 négyszögöl, míg a 4. és 5. számú telkek egyenként 1200 négyszögölesek, összesen 2400 négyszögöl területűek. A térképen az 1., 2., 3. számú teleknek a külső Három dob utcai határán csak a város felőli félen jelöl házat, míg a tervek szerint sokkal nagyobb a beépített hányad - ezt igazolja Halácsy 1871. térképe is: (beltelkek 36. szelvény). A fasor túloldalán lévő telkek a térképen az 56-57. számnál érnek véget, holott a valóságban 58-59. szám is volt. Az elszámozáson túl sem stimmelnek a rajzok: a Nagy János utcai oldalon sem a 45-46-os teleknél, sem máshol sem látszik az utcai határon fekvő jellegzetes ívelt alaprajzú épület - még derékszögesített változatban sem -, pedig annak átépítési terve is volt 1848-ból, és a Halácsy 1871. térképen is szerepel: (beltelkek 22., 25. szelvény). 151 SZENTKUTHY MIKLÖS: Frivolitások és hitvallások. Budapest, 1988.27-28. 152 KOMÁRIK 1990. 32-35. 153 Vasquez térképén a Waldzeile még folyamatos a Vieh-Markt-ig (ez hegyesszögben kezdődött a Három dob utcánál és a mai Rottenbiller utca mentén, attól nyugat felé szélesedve a Kerepesi útig helyezkedett el), ld. VASQUEZ 1837. - BLASCHNEK 1840. már jelölte a Polgári Lövészintézetet, amely megszakította az utat, akárcsak Pest-Buda belterületeinek szabályozási térképe 1839-ből, ld. VIZÁRADAT 1839. 154 BFL XV. 225/60. A szabályozandó külső Lipót és Terézvárosnak térrajza. [1864.] (FABÓ - HOLLÓ 2003. No 1220.) 155 BFL XV. 225/44. Teréz kül városban városi árok vonal körüli tájékának térképe. [1864.] (FABÓ - HOLLÓ 2003. No 1431.); M.h.sz. 536.15314 t.sz.