Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

70 Az ajtót nem keretezi oszlop, mint Zádor Anna írta (ZÁDOR - RADOS 1943.148.), csupán a portikusz két oszlopa között látszik a homlokzati rajzon a középtengelyben lévő ajtó; azaz a két motívum két különböző síkban helyezkedik el. 71 Fővárosi Tervtár 29720. Hrsz. csomóban a 39246/1891 és a 72 664/1910 sz. engedélyezett átépítési és bővítési terv. 72 BFL XV. 331. SzB 9476. 73 VASQUEZ 1837. 74 BFL 121 S.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 18. kötet, 461. lap; BFL IV. 1324. Pesti telekkönyvek 65. kötet, 314-315. lap. 75 BFL XV. 331. SzB 9476. Toldaléképítési tervről lévén szó, nem kizárt, hogy az építkezés szempontjából lényegtelen elemeket nem jelölték. A terv egyébiránt is pontatlan, mert helyül Arena Gasse 17et jelöl az elő- és a hátoldalon egyaránt, míg a vonatkozó iraton (BFL IV. 1207.b. SzB 9476.) Fr. Sellner építkezésének helyét„Stadtwáld Allee rückwärtige Theil No. 17" ként nevezik. A terven jobb oldali szomszédként jelzett Gömöry valóban a Városligeti 18. számú ingatlan tulajdonosa volt, a bal oldalon azonban nem a jelzett Fabiny, hanem Anton Fischer volt a 16. számú telek tulajdonosa. Fabinyi Theophil a városligeti 15. számú teleknek volt a tulajdonosa 1846 (!) és 1860 között, bár lehetséges, hogy már korábban is ő volt a tulajdonos, csak a telekkönyvi bejegyzés történt 1846-ban; ugyanis a 15. számú telek tulajdonosa 1800-1846 között Johann Samuel Liedemann (1756-1834), Fabinyi Theophil apósa volt (BFL IV. 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 13. kötet, Vin. 57. lap; uo, 20. kötet, 242. lap). 76 Carl Seeber 1829-1838 között volt polgármester. Vö. SCHMALI 1899. 179. 77 Széchenyi pesti tervei. Vál. az utószót és a jegyzeteket írta: Bácskai Vera és Nagy Lajos. Budapest, 1985.165.: No 76. 78 Uo, 168. és 171. No 77. „Végtelenül bosszantana, ha valaki előlem megvenné a kertet, vagy ha nagyon felsrófolnák az árát. Kik a szomszédok? És van-e elővásárlási joguk?" Uo, 346. 79 Uo, 179, 349. No 80. „Előadhatja: Megbíztam Önt, hogy a kertet részemre megvegye, ha »elonnyel« történhet. Minthogy pedig Ön teljes felhatalmazással bír NB.»az elonyösnek« határai között, így szándéka is jó sáfárként gondoskodni arról, hogy a dolog részemre előnyös és elvégzett legyen, hogy további vesződségem az egészszel már ne legyen. Ám az ügyet csak az esetben rendezze el, »ha jó móddal lehet«, de akkor végezze, hogy nekem már semmi más tennivalóm ne maradjon, mint a kertbe menni, és annak jövőjéről gondoskodni." Uo, 349. 80 SZÉCHENYI ISTVÁN: Napló. Vál. Oltványi Ambrus. Ford. Jékely Zoltán és Györffy Miklós. Budapest, 1978.865. 81 BFL IV. 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 18. kötet, 238, 324. lap. 82 A rajz különössége, hogy a bejárati folyosó hevederei nincsenek vörössel színezve, mintha már előzőleg is ott lettek volna, ellenben az őket tartó falak vörössel festettek, tehát új építésűek. 83 Közönséges Építési Rendszabás (8. jegyzetben i. m.) 13-48. 84 Az 1900 négyszögöles, újonnan kialakított, ekkor még telekkönyvi szám nélküli telket (megjelölése: Stadtwaldchen Allee zwissen den Sebastianischen und den Malvieuxschen Grund) 1838. október 4-én írták a polgári lövészegylet nevére (BFL IV. 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 18. kötet, 340-341. lap).Tervei: BFL XV. 311. SzB 7650.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 7650. Az építési engedélyt 1839. augusztus 27-én adták ki 2009/1839. tan. sz. 85 HUNFALVY JÓZSEF: Magyarország és Erdély eredeti képekben történelmi és helyirati szövegekkel. Rajzolta Rohbock Lajos. Első szakasz: Magyarország. I. Darmstadt, 1860. 153. 86 Terve: BFL XV. 311. SzB 8687.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 8687. 87 Terve: BFL XV. 311. SzB 8926.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 8926. Az építési engedély dátuma 1841. március 7. 88 ZÁDOR - RADOS 1943.149. Tévesen Pisztay-ként írja a Pistory nevet. 89 Terve: BFL XV. 311. SzB 9050.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 9050. Az építési engedély dátuma 1841. március 20. 90 BÁCSKAI 1989. 170-171. 91 ZADOR - RADOS 1943. 265, a 126. sz. jegyzet szövege:„Sz.B. 9050. Engedély kelte 1841. március 20. Képe Lechner Jenő: Budapest műemlékei. 437. kép. (Vilma királynő-út.)" [LECHNER 1924. 224.: 437. kép]. A Döring-villa nem azonos a valamikori Csengery kúriával. A 2400 négyszögöles ingatlant, a kertet a rajta lévő épületekkel 1860-ban vette meg Döringtől Jacob Rosenfeld, és az 1922-ig a család tulajdonábanvolt. 1863-1873 között Herczka József Mendel, 1873-1887 között Rosenfeld Jakabné Herczka Mina, majd 1887-1922 között Roesenfeld Aladár (Alfréd) neve szerepel tulajdonosként a telekkönyvekben (BFL IV. 1324.a. Pesti telekkönyvek 64. kötet, 116. lap, illetve BFL VII. 12.d. Duna bal parti telekkönyvi betétek 4237. telekkönyvi betétszám. A szakirodalomban többször is előfordul ez a tévedés, amelynek„ősforrása" ismereteim szerint: LECHNER JENÓ: Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből. III. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 52, 1918, 23. 201. Csengery Antalnak volt villája (kúriája) a közelben, az Aréna, a mai Dózsa György út és Dembinszky utca sarkán. Erről Id. a Toldalékban. 92 ZÁDOR - RADOS 1943.148-149. 93 A fotóból két pédány van a BTM Kiscelli Múzeum Fotótárában. Az egyik, az 5578. számú hátoldalán a következő felirat: „VI. Városligeti fasor 32. Csengery féle villa. Horni. 1912 (?)" A másik, az 18317/6x9 [negatív sz.] hátoldalán „Gorkij fasor 32" Ezt a felvételt közölte Lechner 1924. 224.: 437. kép. Aláírása: „A Csengery-kúria a városligeti Fasorban". Ez a fotó szerepelhetett 1948-ban a Székesfővárosi Múzeum kiállításán. „A Döring-villa a városligeti fasorban Döring József számára Kasselik Ferenc terve szerint egyemeletesre 1841 folyamán. Majd Csengery Antal publicista birtokában Csengery-kúria néven lett ismeretes. Porticusának négyoszlopos földszinti közei később lakás céljára befalaztattak és felső fele emeleti loggiává alakult. A Nagy János-utca 33. és Vilma királynő-út 32. szám közötti villa időnkre nem maradt fenn. - Nok Gy. fényképe." Ld. SCHOEN 1948. 38. Ugyanezt a felvételt közölte TURÁNYI 1950. 581.: 2. kép „Döring József villája" aláírással, alatta a 3. képen a Pistory-villa terve „A Döring-villa terve Kasselik Ferenctől" aláírással, míg az 585. oldalon a 6. képen a Döring-villa tervét közli „Pisztory Jakab házának terve Kasselik Ferenctől" képaláírással. 94 KÖH Fotótár, Itsz. 44570. alatt található, 126. doboz „Bp. Vl./Házak" alatt. Felirata:„Benczúr utca 39. Pollack háza 1840, lebontva 1923." 95 Fővárosi Tervtár, 29699. hrsz. csomóban a 29926/1898-111. számú, 1898. június 21-én adott építési engedély. 96 Fővárosi Tervtár, 29697. hrsz. csomóban a 84754/1910-111. számú, 1910. szeptember 29-én adott építési engedély. Használati engedély 46552/1911. október 15, VI. kerületi elöljáróság. 97 LECHNER 1918. (91. jegyzetben i. m.) 201 .„A Csengery-villa a városligeti fasorban. Tipikus villaépület a XIX. század elejéről"; LECHNER 1924. 224.: 437. kép.„A Csengery-kúria a városligeti Fasorban". 98 Hogy a fotók feliratai és a későbbi azonosítások csaknem áttekinthetetlennek tűnő zavarában valami rendet tegyünk, megkísérlem elmondani a legfontosabbakat. A Döring-féle együttes az idők során, több bővítésen és átépítésen ment keresztül. A bővítések nagyrészt a melléképületre, illetve a két épület közötti udvarra korlátozódtak. 1855-ben Rosenfeld számára az akkor még Döring tulajdonában lévő ingatlan udvarára Hild József tervezett kis cselédházat. (Terve: BFL XV. 311. SzB 17534.; iratok BFL IV.1207.b. SzB 17534. Ezt megemlíti: RADOS 1958. 326.) 1900-ban Rosenfeld Alfréd megbízásából Pichler József építőmester a villa hátsó frontjához tervezett toldalékot, azaz kiegyenesítette a hátsó homlokzatot úgy, hogy a lépcsőházi tömböt megtoldotta az oldalhomlokzatok vonaláig. (Fővárosi Tervtár, 29698/4-5. hrsz. csomóban a 8348/1900—

III. engedély számú 1900. febr. 15-én engedélyezett terv. Alagsori alaprajz és metszet; BFL IV. 1407.b. III. 75/900 csomóban a 8348/1900—

III. sz. építési engedély irat, amely udvari toldalék felépítésére és átalakításokra vonatkozik. Az engedély iratok 8 db mellékletre utalnak, ez azt mutatja, hogy 4 tervlap lehetett mellékelve 2-2 példányban, tehát az átépítés nem csak az alagsort érintette. A metszetrajz is ezt mutatja. Azt azonban nem látjuk, hogy a portikusz megosztása is ekkor történte.) Volt még toldaléképítés 1910-ben (Fővárosi Tervtár, 29698/4-5. hrsz. csomóban 88816/1910.; BFL IV. 1407.b. III. 3408/910. csomóban a 88816/1910. sz. építési engedély iratai); valamint 1912-ben is (Fővárosi Tervtár, 29698/4-5. hrsz. csomóban engedélyezési záradék nélkül). Ezek az utóbbi toldaléképítések nem érintették a villaépületet. Az eredetileg Városligeti 36-37. számot, majd 4200. helyrajzi számot és 1926-tól 29698. hrsz.-ot viselő ingatlant csak 1923-ban osztották fel egy 1124 és két 668 négyszögöles részre. A nagyobbik telken álltak a Döring-féle épületek. Ez a telek - a Nagy János (Benczúr) utca 39. számú telekrész - 1928-ban került a Benczúr utcai Házépítő RT tulajdonába. (BFL VII. 12.d. 4237. telekkönyvi betétszám).