Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

1953. Budapest, 1954.510., uo., a 22. jegyzetben hivatkozik a Fővárosi Levéltárban őrzött SzB jegyzőkönyvek 1808. No. 2-re. 8 Közönséges Építési Rendszabás Szabad Királyi Pest Városára nézve. Tudományos Gyűjtemény, 23, 1839, 6. 13-48. - Vadas Ferenc kollégámnak köszönöm, hogy a Rendszabás magyar nyelvű változatára felhívta a figyelmemet. 9 Uo., 38-48. 10 HALÁCSY 1871. (beltelkek 12-36. szelvény). 11 Munkánkban a tárgyalt időszakban használatos - a vizsgált dokumentumokban is alkalmazott - hossz- és területmértékeket, illetve azok szokásos jelölését alkalmazzuk: 1° az 1 öl; V az 1 láb; 1" az 1 hüvelyk; 1 öl [Wiener Klafter] = 6 láb; 1 láb = 12 hüvelyk; 1 öl = 1,8965 m; 1 láb = 31,61 cm; 1 hüvelyk = 2,6341 cm; 1 d° az 1 négyszögöl = 3,596 m

2 12 BFL IV. 1215.b.Telekösszeírás, 7. füzet (1831), Stadtwald, Weingarten. 13 WITSCH 1809. (1. jegyzetben i. m.) 55. 14 LEYRER 1803. p. 126. 15 SCHAMS, FRANZ: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn. Pest, 1821. 16 PODMANICZKY FRIGYES: Egy régi gavallér emlékei. Válogatás a naplótöredékekből 1824-1887. Szerk. Steinert Ágota. Budapest, 1984. 20. 17 THALYTIBOR: A 200 éves Városliget. Budapest, 1958.63. 18 Buda-Pest a' magyarok fővárosa vagyis a testvér-városban létező minden nevezetességek és látni méltó dolgok leírása. Pest, 1845. 105.; FELDMANN 1855. 68. 19 BFL IV. 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek, 9. kötet 542-569. lap. Ekkor még „Batthyányi Waldl Alee" formában jelölték az utat. Később általánossá vált a Stadtwäldchen (ritkábban Stadtwald) Allee megjelölés. 20 Uo, 13-21. kötetekben. 21 Uo., 13. kötet, Vin. 25. lap. 22 Uo., 13. kötet, Cit. 38-39. lap. 23 Uo., 13. kötet, Vin. 66. és 68. lap. 24 LEYRER 1803. 127-130. 25 Uo., 126-127. között. 26 Uo, 127.: „Unter den zuletzt erwähnten Gebäuden zeichnet sich vorzüglich ein aus, das in der That in einem ganz reinen, einfachen und geschmackvollen Style gebaut ist, und von der Stadt aus, auf der linken Seite der Allee liegt. So klein dieses Gebäude ist, so anziehend wir es doch durch seine gefällige Simplizität, durch seine reinen Verhältnisse und seinen einladenden Eingang, und das Auge kann sich nicht enthalten, zu ihm zurückzukehren, ob es gleich alle sein Verhältnisse schon auf den ersten Blick übersehn hat. Aber eben diese Übersehbarkeit, diese Leichtvernehmbarkeit der Verhältnisse, ist es ja, was den wesentlichsten und allgemeinsten Karakter aller sinnlichen und geistigen Schönheit begründet." 27 BFL IV. 121

5.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 13. kötet, Vin. 35. lap. A pontos azonosíthatóság érdekében a továbbiakban a telkeket a városligeti telekkönyvi számokkal jelöljük. Ezek 1800-1870 között voltak érvényben, de az 1870-es években nyitott telekkönyvi betétlapokra is rávezették őket, mint előzményt. 28 BFL XV. 311. Pest város Szépítő Bizottmányának tervei, SzB 12151. 29 TURANYI 1950.582. 30 LEYRER 1803. 129-130. „Den Kleinen Gebäude, das ich vorher beschrieben habe, liegt auf der andern Seite der Allee ein anderer kleiner Pavillan [I] gegen über, der durch sein Portal, frontispiz, seine Jonische Säulen und seinen lebhaften, aber geschmackvollen Anstrich, den sonderbarsten Kontrast miteinem andern lichtscheuen schmutzig grauen Gebäude macht, das eine Komposiziom [I] von türkischem und holländischem Geschmacke zu seyn scheint, und näher gegen die Stadt liegt. Es gehört einem Raizen und dessen eigner Erfindung. Daher sein teint souillé." 31 HALÁCSY 1871. (beltelkek 25. szelvény). 32 BFL XV. 312. ÉB tervek 1109/1863.; 400/1864.; 366/1867.; illetve BFL IV. 1305. ÉB iratok ugyanazon a számon. 33 HALÁCSY 1871. (beltelkek 25. szelvény). 34 MATKOWITZ 1836. (7. szelvény) 35 VASQUEZ 1837. 36 A városligeti 7-8. számot viselő kettős telek tulajdonosa 1800-1809ig Constantin Macsenka volt, tőle 1809-ben örökölte özvegye, született Helena Sturm, aki ugyanekkor eladta a kettős telket Constantin Grabovszkynak. (BFL IV. 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 13. kötet, Vin. 36-37. lap.). A szomszédos, 6. számú telek átírás jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy Helena, született Sturm ekkor - 1809. augusztus 3-án - már Athanas Grabovszky felesége volt (uo. Vin. 34-35. lap.). A bonyolult történetet Bácskai Vera könyvéből ismerjük. Athanas Grabovszky Constantin Macsenka alkalmazottja volt, aki annak 1806 körül bekövetkezett halála után feleségül vette az özvegyet. Az özvegy belvárosi ingatlanait új férjére íratta, városligeti szőlőjét (ez azonos lehet 7-8. számot viselő ingatlannal) eladta férje testvérének, Constantin Grabovszkynak. Macsenka hírtelen halála és az özvegy új házassága a pesti görög közösségben híresztelésekre adott okot. (A Grabovszky családról: BÁCSKAI 1989. 132-138.). (Constantin Macsenka nevének írása meglehetősen változatos: a telekkönyvekben a Macsenka írásmód szerepel; Bácskai a Macsinka változatot, Turányi a Matzenka formát használja.) Az ingatlan 1874ig Grabovszky Konstantin nevén szerepelt a telekkönyvben, (BFL IV. 1324. Pesti telekkönyvek 64. kötet, 90-91. lap) noha ő az 1840es évek végén, felesége 1853-ban meghalt (BÁCSKAI 1989. 137.). Az asszony 1850-ben írott, majd 1852-ben kiegészített végrendeletéből csak következtetni lehet, hogy a teljes jogú örökös Grabovszky György és az örökrész felvételében korlátozott, csak a kamatok kézhezvételére jogosult, könnyelműen adósságokat csináló két ifjabb fiú örökös bonyolult tulajdoni helyzete miatt egyszerűbb volt az ingatlan tulajdonjogát évtizedekig nem bolygatni (BFL IV. 1210. cc. AN 5551. 14563/1853.). 37 HALÁCSY 1871. (beltelkek 24., 25. szelvény); BFL IV. 1215d. Pesti telekátírásijegyzőkönyvek 13. kötet, Vin. 146. lap, uo, 14. kötet, 207. lap. 38 DORFFINGER, J. ANDREAS: Wegweiser für Fremde und Einheimische durch diekönigl. Ung. Freystadt Pesth in Hinsicht auf Geschichte, Oertlichkeit, Kultur, Kunst und Gewerbe. [Pest], 1827.; PATACHICH JÓZSEF: Szabad királyi Pest városának leírása Patachich JósefSz. K. Pest városa' írnoki Hivatal' Expeditora általPesten. Pesten, 1831. 39 FELDMANN 1844. 109.; FELDMANN 1855.68-69. 40 HEVESI 1873. 191-192. 41 Erről Id. a Bevezetés. 42 BFL XV. 331. SzB 8651. 43 Feltételezéseimet sajnos nem tudom alátámasztani a korai térképeken található értelmezhető épületjelekkel. 44 CSINTALAN 1828. 45 BLASCHNEK 1832. 46 MATKOWITZ 1836. (7. szelvény) 47 VASQUEZ 1837. 48 Vizáradat 1839. 49 BLASCHNEK 1832. 50 BFL XV. 331. SzB 12786. 51 BLASCHNEK 1840. 52 MATKOWITZ 1836. (7. szelvény) 53 CSINTALAN 1828. 54 VASQUEZ 1837. 55 Vizáradat 1839. 56 BFL XV. 331. SzB 13071/b. 57 Terv: BFL XV. 311. SzB 11522. 58 VASQUEZ 1837. 59 CSINTALAN 1828. 60 VASQUEZ 1837. 61 BLASCHNEK 1840. 62 Vízáradat 1839. 63 BFL IV. 1207.b. Szépítő Bizottmányi mutatókönyvek 1828-1838, No 5335.; No 5462.; No 6443.; uo, 1839-1860, No 10689.; No 11517. 64 BFL XV. 312. ÉB 807/1865. 65 RADOS 1958.299. (SzB 5462), 302. (SzB 6443). 66 BFL IV. 1207.b. Pestvárosi Szépítő Bizottmány iratai. Tervmutató 1829-1839,29.1830. No 83.„lszer Michael Gartenhaus Plan" 67 BFL IV. 1207.b. Szépítő Bizottmányi mutatókönyvek 1828-1838, No 4851.„Iszer Michael Bauplan". 68 BFL IV. 1215.d. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek 15. kötet, 529. lap; uo, 20. kötet, 82. lap. 69 ZÁDOR - RADOS 1943.148.; uo, 265. a 125.jegyzetben:„SZ.B: külön tervek 83. (1831) No. 1977." A külön tervek sorozatában SZBK. 83. sz. alatt található tervrajz ma már leragasztott hátoldalán - átvilágítva - olvasható a 4251 [4851] szám és a„V: Michael Iszer Garten Grund. L.1 "felirat, amely arra utal, hogy a korábban említett két hivatkozás ugyanarra a tervre vonatkozik.