Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

- itt istálló volt - nem. Kivétel volt továbbá a városligeti 30. számú telekre épült sarokház is, annak csaknem 24 öles Három dob utcai frontján 7 + 1+7 tengelye volt, majd a lemetszett sarok után az Aréna út felé további 6 tengelye. (47. kép) Ennyi volt a változatosság. Az ablakok jobbára álló téglalapokjobb esetben vízszintes szemöldökpárkánnyal, mindössze három épületterven látni szegmensívű záródást, közülük kettőn szegmensívű, füles szemöldökpárkánnyal. A két házsor mindennek ellenére nem alkotott zárt térfalat. A zárt sorú beépítés nem volt kötelező előírás, csak lehetőség. A telektulajdonosokat nem terhelte beépítési kötelezettség - mint később az Andrássy úti parcellázások során kialakított telkek vásárlóit. Itt az eredeti előírás annyi volt csupán, hogy a telkekre fákat kell ültetni, és nem szabad a fasori telekhatárra építkezni. Ezt a telektulajdonosok be is tartották. A hátsó utca felé a beépítés mikéntjében nem volt a kezük megkötve. Volt, aki lakóházat építtetett a telekhatárra, volt, aki a kert belsejében álló villájához tartozó melléképületet, volt, aki a teljes utcai frontot beépíttette, volt, aki csak annak egy részét. Az idők során sokan építtettek a szomszéd telek határán álló, idővel egyre nagyobb épületet - hiszen az sem volt megkötve, hogy a szomszédos telek határától bizonyos távolságra szabad csak építkezni, mint az Andrássy úti villák esetében, vagy az 1890. évi építési előírás megjelenésétől kezdve a fasori telkeken is.

334 Végül is meglehetősen kaotikus kép alakulhatott ki mindkét utcai határon. (Persze ez nem lehetett különös, hiszen az utcák túloldalán még szabálytalanabb volt a beépítés.) Említésre méltó, hogy a külső Három dob utca beépítése sokkal rendezetlenebb volt a Nagy János utcáénál. Míg az előbbin nem volt 36 ölnél hosszabb öszszefüggő házsor, az utóbbin egymás közelében volt 74 öl után 50 ölnyi, és a Halácsy felmérése után kevéssel kezdődő építkezés következtében 148 ölnyi összefüggő házsor alakult ki. A külső Három dob utcában egymást követték a szomszédos határon álló, a telek mélyébe benyúló épületek - 1870-re már tizenhármat jelöl a kataszteri térkép. A Nagy János utcai határon a melléképületek ilyen formájú elhelyezése sokkal ritkább, és az udvari épületszárnyak is sokkal rövidebbek. A külső Három dob utca beépítésének elkülvárosiasodása (rendszertelenné válása) az utca Liget felőli kétharmadára jellemző. A városligeti 10. számú telken Grossinger Lipót 1840-ben épült villájának utcai melléképületeit az építészeti koncepció részeként értékeltük korábban; az 1856-os átépítéskor az utcai frontot bezárták, megszüntették a rálátást a villára, egyben a telek jobb oldalán csaknem a villáig tartó mélységben melléképületet emeltek, ezzel a villát az utca felől az udvar végén álló keresztépületté degradálták. Az építtető azonos, számára az előző elrendezés már nem volt megfelelő. Jelenlegi ismereteink alapján nem tudjuk eldönteni, hogy netán kiköltözött a villába, és az udvari melléképületbe személyzetét költöztette, vagy bérbeadás céljára építtette az új épületszárny lakásait. A külső Három dob utca mentén idővel épült néhány bérlakásos ház. (Szándékosan nem használom a bérház kifejezést, holott ezek lényegében azok voltak, de kis méretük, a lakások kis száma miatt mégsem felelhettek meg pontosan a mai bérház fogalomnak.) Löw Magdolna és Fuchs Ignác bérlakásos ház tervezetét (városligeti 6. szám) (64. kép) 1851 -ben még elutasította a Szépítő Bizottmány, mint nem a fasori telkekre illőt. (ATanács megadta ugyan az engedélyt, de a ház mégsem épült meg.) Néhány évvel később Wikus (Vikus) Károly már megépíttette a városligeti 18-19. sz. telek város felőli szomszédjának határához simuló, a telekbe mélyen benyúló, részben emeletes 9 kislakásos bérházát. (46. kép) Több ilyen nagyméretű bérházról nem tudunk, de bizonyíthatóan bérlakások voltak a városligeti 30. számú sarokházban 66. kép. Az izraelita hitközség leányárvaháza. Hild Károly, 1870. (Városliget No 11-12.)