Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

64.a.b. kép. A Löw és Fuchs-telek 3 dob utcai határára szánt bérlakásos ház tervrajzai: a. alaprajzok, b. utcai homlokzat. (Városliget No. 6.) (Sz.B. 13.071.) villa is. Az egyiknek (városligeti 2. szám) szimmetrikus alaprajza volt, és felépítményének szimmetriáját is csak az épület kert felőli bal oldalára épített torony bontotta meg. (29. kép) A tetők lépcsőzetes lejtése, a torony gúla alakú „sisakja", a lakószobák fölötti tetők egymásra merőleges gerincei a szimmetrikus alapelrendezés ellenére is az itáliai villastílus közelébe sorolják ezt a szerény nyaralót. A másik tornyos villa (városligeti 57. szám) már igen közeli a főleg Poroszországban, Potsdamban elterjedt villatípushoz. A Kari Friedrich Schinkel és követői, különösen Ludwig Persius által kedvelt épülettípus lazább komponálás révén alakult ki, előképe az itáliai, pontosabban toszkánai vidéki ház - minden szempontból távol a venetói, palladiói villáktól. Stilárisan a klasszicizmus és a romantika között. Formai jellemzője a határozott aszimmetria, a különböző nagyságú és eltérő magasságú tömegekből szerkesztett épület és az azokat fedő, egymásra merőleges gerincű lapos nyeregés fél nyeregtetők, valamint az aszimmetrikus elhelyezésű pergolák és szabadlépcsők alkalmazása. A Pollack Ágoston által tervezett Wanko-villa ilyen elvek szerint épült, és tömegelrendezésének véletlenszerűségét hitelesítette, hogy egy meglévő pavilon kiegészítéseként jött létre. (22. kép) Pollack Ágoston bő évtizeddel korábban megfordult Berlinben, és minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy ismerhette a potsdami tornyos villákat.

333 Úgy tűnik, a tornyos villák megjelenése sem gyakorolt maradandó hatást a környék villaépítészetére. Megfogható nyomára ugyanis eddig nem sikerült ráakadni. Az 1850 előtti további villák még szerényebbek voltak; pl. alápincézetlen portikuszos villa (városligeti 3. szám) (18. kép) és háromtengelyes, az ablakkeretezésen kívül minden építészeti képzést nélkülöző magasföldszintes ház (városligeti 14. szám). (21. kép) Már a negyvenes években megjelent a fasori kertekben az a későbbiekben is kedvelt típus, ahol a hátsó utcai határra épített sorház kerti homlokzata előtt végighúzódó árnyat adó tornác, oszlopfolyosó révén az épület közvetlen összeköttetésbe került a kerttel (városligeti 1., 1a. szám). (27-28. kép) Az ötvenes években kevés új villa épült; ezek az 1+3 + 1 tengelyes, korábban kedvelt típushoz tartoztak, csak valamelyest nagyobbak voltak, a nyitott portikusz helyett szívesen alkalmazták a beüvegezett verandát és az oldalszárnyak jobbára kéttengelyesek lettek. Volt, ahol a szélső szobák kaptak két-két ablakot (városligeti 5. és 55-56. szám) (26. és 37. kép), és volt olyan bővítés, ahol már két-két szoba került egymás mellé az oldalszárnyakon (városligeti 58-59. szám). (24. kép) A hatvanas években differenciálódást tapasztalunk. Megjelentek a szerény, faszerkezetes, alápincézetlen háromszobás nyaralók (városligeti 6. szám, 1868. és 13. szám, 1863) (40. és 34. kép), különös módon volt közöttük kétszintes is (városligeti 11-12. szám). (38. kép) Ennek a felső szintjén három egymásba nyíló szobájú, faverandás, faszerkezetű folyosós háznak téglából épült nagyvonalúbb előképe lehetett a városligeti 50.51.52. számú telken hasonló belső térbeosztással és szintén végigvonuló folyosóval épült villa (1863). (35. kép) A faszerkezeteset Frey Lajos, a mívesebb téglaépületet Feszi Frigyes tervezte. (Stiláris besorolásukra nem mernék vállalkozni. Már nem klasszicisták, nem is historikusak - romantikusnak csak a kategória teljes fellazításával lehetne őket nyilvánítani.) A hatvanas évek második felében a korábbiaktól eltérő, már neoreneszánsz formákat alkalmazó épületek is megjelentek. Az 1867-ben épült tornyai Schosberger-villa alaprajza még két egymás mellé épült klasszicista villa képzetét kelti - homlokzata is hasonló módon alakulhatott ki, de a tervező 1+6+1 tengelyes főhomlokzat megalkotásával végül is elszakadt a páratlan tengelyszámot követelő korábbi szigorú kánontól, és portikusz helyett neoreneszánsz loggiává alakította az oszlopos folyosót. (39. kép) A neoreneszánsz formaalakítás megjelenésének lehetünk tanúi, kevéssel Ybl Képviselőházának