Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

31-én beadott építési engedély kérelmében jelezte, hogy még az őszi nedves időszakban szeretné beültetni a kertet, és azelőtt befejezni a ház építését. A ház 1+3 + 1 tengelyes, főhomlokzata előtt négypilléres portikusszal, amelyet a terv szerint háromszög-, egy későbbi rajz

293 és fotó

294 szerint lépcsős timpanon koroná59. kép. Csengery nyaralója a Városligetben - Dörre Tivadar rajza. (Vasárnapi Újság 1880. július 25.481.) zott. (58-59., 62. kép) A két szobasoros épület földszintjén kétszer három szoba volt, a főhomlokzat felőli szélsőknek előre és oldalra is nyílt ablakuk, a hátsóknak csak oldalra, ezekből a szobákból volt elkerítve az alagsorba vezető két lépcső. A középtengely nagy szobáiból közvetlenül ki lehetett jutni a kertbe. (Előszobaként talán a hátsó bejárati lépcsőház szolgált.) Az alagsorban a konyha, a kamra, a másik oldalon kertészlakás kapott helyet. A középtengely főhomlokzati része (a nagy szoba és a portikusz alatt) fel volt töltve. Alagsori helyiségeket ott alakítottak ki, ahol a szellőzésről gondoskodni lehetett. 1867-ben a hátsó homlokzat középtengelye elé épített tégla alapozású, de faszerkezetes verandával egészítették ki a villát, szintén Limburszky József terve szerint.

295 (60. kép) Végül 1869 őszén egy kis kerti ház építésére kért és kapott engedélyt Csengery Antal. Az alápincézetlen, két szobából és egy konyhából álló házacska a telek Aréna úti oldalán a szomszéd felőli sarokba épült, kétablakos rövid oldalával fordulva az utca felé. Tervét Hild Károly szignálta.

296 (6 7. kép) Az első beszámolót -á-r- [Szász Károly] írta 1880-ban, 58. kép. A Csengery-villa tervrajza. Limburszky József, 1864. (Városliget No. 89.)