Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

52. kép. Engesser Mátyás kerti pavilonja. Senger András, 1852. (Városliget No. 3. amelynek a jegyében ez a terv készült, általában sem volt a kedélyesség építészete. ATakátsy-féle pavilon a jelek szerint még portikusszal sem rendelkezett, lépcsője is az épületen belül vezetett az emeletre - zártabb volt az előzőnél, talán kicsit későbbi is, de alapvetően kerti lak, nem lakóház. Az átépítési tervből visszakövetkeztetve szikár, dísztelen épület lehetett, megközelítően 4° élű kocka, magas sátortetővel.

247 Újabb pavilonépítésről az 1850-es évekig nincs adatunk. 1852-ben EngesserMátyás kapott építési engedélyt, hogy a kevéssel korábban megosztott városligeti3. számú telek„fasorra dűlő"felén kis kerti házat építhessen.

248 (52. kép) Engesser Mátyás (1812-1885) zeneszerző, karnagy, a Hangászegyleti (később) Nemzeti Zenede első tanára

249 már korábban, 1838-1847 között is rendelkezett telekkel a fasorban a 13.a. szám alatt, amelyre a jelek szerint akkor nem építkezett.

250 Az 1852-ben Andreas Senger terve szerint épített pavilon egyenlőtlen oldalú nyolcszög - pontosabban lemetszett sarkú négyzet - alaprajzú kis épület volt; hossz- és kereszttengelye egyaránt 2°, oldalai H '6" illetve 3'6"hosszúak. Főhomlokzatán egy íves lezárású kapu, oldalhomlokzatain egy-egy ablak nyílt; a rövid oldalak és a hátsó fal zártak voltak. Ennek a megoldásnak az lehetett az oka, hogy a hátsó homlokzat igen közel esett a szomszéd telek határához, de talán az is, hogy az építtető netán zenepavilonnak szánta a házacskát, és akusztikai szempontból kedvezőbb volt, ha a hangszer(ek) mögött tömör fal van. A külső falfelületet szemöldökpárkány tagolta; a lefedés kis hajlásszögű - nyolcszögű gúla - sátortető. Öt évvel későbbi a Tabermann Lajos üveges mester városligeti 16. számú telkére szánt pavilon terve. (53. kép) Azért csak tervről és nem építésről szólok, mert Halácsy 1871-es térképén nyoma sincs a terven szereplő nyolcszögű épületnek. (Persze semmi sem zárja ki, hogy azt időközben lebontották. Az építési iratokban mindenesetre említik, hogy a bizottság megszemlélte az építkezést.)

251 Tabermann kerti pavilonja nyolcszögletű teraszra épített, egyenlőtlen oldalú - a négyzet sarkainak lemetszésével létrejött - nyolcszög alaprajzú épület volt. Hossztengelye 2°2' hosszoldalai 1T6", a rövidek 4'6" hosszúak, tehát nem sokkal nagyobbak, mint az Engesser-paviloné. Mind a nyolc falán nyílás volt; a fő- és a hátsó homlokzaton ajtó, az oldalhomlokzatokon ikerablak, a levágott sarkokon keskenyebb ablak. A nyílások csúcsívesek, bennük mérműves