Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

gyobb helyiség, kamrák és raktárak tartoznak. A két lakás nem különül el szigorúan egymástól, mert a hátsó fronton egy közös bejárat van, és a két szobasort elválasztó keskeny belső folyosó is folyamatos, de a főfronton a középső szobák között nincs átjárás, a válaszfal áttöretlen. A sarokszobáknak (3° x 2°4') előre és oldalra is nyílik ablakuk, és belőlük a hátsó front felé alkóv (1°3'x 2°) nyílik. (Ismét látunk ablaktalan alkóvot, amelynek tömör fala a kerttel határos. Korábban a városligeti 58-59. számú telken épült Wurm-villában láttunk hasonló elhelyezést.) Az alkóvból nyílt az illemhely és a gardrób, míg a szintén szomszédos fürdőszobákat a folyosóról lehetett megközelíteni. A hátsó frontra nyílt még egy-egy egyablakos kisebb (2° x 1°1'6") és egy-egy kétablakos nagyobb (2° x 2°) szoba. Majd következett a két lakrész elválasztó bejárati lépcső. A főhomlokzati oldal további két-két szobája már nem közvetlenül a kertre, hanem a nyáron árnyat adó loggiára nyílt. A sarokszobával szomszédos nagy szalonoknak (3° x 3T) hármas, a harmadik - keskeny - szobáknak (3° x 1 °4') kettős ikerablakuk volt. Az ablakok nem igazodtak, vagy nem is tudtak igazodni a loggia ívnyílásaihoz - a szalonok középső ablakai éppen a pillérek mögé kerültek. (A földszint belmagassága 15', az alagsoré 8'6"volt.) Az alagsornak nem nyíltak ablakai a főhomlokzatra, így csak a széles kerti lépcső törte meg a kváderezett lábazat folyamatosságát. Az alagsori ablakok mind az oldal- és a hátsó homlokzatra fordultak, de így maradt lakásonként két-két ablaktalan alagsori helyiség. A villának kényelmi szempontból érdekessége volt a két kettős falu Eiskammer. Ezek a helyiségek az alagsornál is néhány (kb. hat) lépcsőfokkal mélyebben voltak, és a többi alagsori helyiségtől a jó szigetelés céljából kettős válaszfal határolta el őket. A fasori építkezések között szintén újdonságnak számított ekkor még a fürdőszoba. A tervrajzon - meglepő módon - a szobák fűtésére utaló jel nincsen. A Schosberger-villa hatíves árkádjával, neoreneszánsz megformálásával jelentősebb épületnek mutatkozikannál, hogy kételyek nélkül elfogadnánk tervezőjéül az egyéb ismert művei alapján nem különösen fantáziadúsnak mutatkozó Limburszky József építőmestert. A valódi tervezőt talán az akadémiai képzettségű, már a neoreneszánsz formák között is otthonos építészek között kell keresnünk. Felmerül Weber Antal neve. Bizonyítékunk nincs semmi, sem Jakabffy Ferenc, sem Ybl Ervin nem említi az épületet Weber munkái között.

185 Azt azonban tudjuk, hogy a bécsi akadémián képzett Weber Antal, aki romantikus és neoreneszánsz épületein egyaránt előszeretettel alkalmazta az árkádos folyosó motívumát, 1867-ben nem rendelkezett építőmesteri joggal.

186 Még 1872-ben a Sugárút jobb oldali utolsó villájának, a Weber Antal által tervezett ún. Bellevue-nek építési engedélyét is ifj. Pan József felelőssége mellett adta ki Pestváros tanácsa.

18

'' A villával kapcsolatban talán Ybl Miklós neve is felmerülhetne, hiszen néhány évvel később, 1883-ban ő tervezte tornyai Schosberger Zsigmond turai kastélyát, de neki 1863 óta már volt építőmesteri joga,

188 és az általa készített tervet - vélhetően - legalább„NY" kézjegyével ellátta volna. A Schosberger-villának nem csak formai megoldása, de elhelyezkedése is meglehetősen különös volt. A 2 holdnyi kert Nagy János utcai határán már az építkezés megkezdése előtt állt egy keskeny épület, amelynek funkcióját nem ismerjük, de - analógiák szerint - lehetett benne személyzeti lakás, istálló, esetleg kocsiszín is. Volt továbbá megközelítőleg a telek Nagy János utcai egynegyedében egy ferdén elhelyezett, ismeretlen időben épült téglalap alapformájú épület, amelynek főtengelye nem igazodott a telek határaihoz, hanem megközelítőleg 20°-os szöget zárt be az utca vonalával. (A villa tervrajzához tartozó helyszínrajzon Garten Haus-nak nevezik az épületet.) Nos, e két épület közé szorították be a villát oly módon, hogy hossztengelye merőleges volt az utcavonalra, azaz oldalhomlokzatával fordult az utca, illetve másik oldalon a kert felé, és ez a homlokzat megközelítően a sarokszoba ablakánál csaknem összeért a kerti ház sarkával. A tervező és az 39. b. kép. A Schosberger-villa tervrajza: alaprajzok és keresztmetszet. (Városliget No. 39.40.41.)