Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)
a még hosszan folytatódó kert felé. A szobáknak ennek ellenére sem volt kerti ablakuk, minden nyílás a tornácra nyílt. A ház a lakás alatt alápincézett volt, úgy, hogy a pince csaknem teljes magasságával a talaj szintje alá került. A pince és a földszint belmagassága egyaránt 1 °4'volt. A telek hátsó utcai határára épült, de nem annak teljes szélességében Georg Melchior magasföldszintes háza a városligeti 54. számú telekre 1852-ben. Az épület terveit Hild József szignálta. 134 A telek Nagy János utcai határán 5°2' szélességben húzódó szerény épületet mutat a rajz. A földszinten az utca és a kert felé is két-két szoba nyílik, melyek közül csak a két nagyszoba (egyenként 2°5'x 2°2') van közvetlen kapcsolatban egymással, a két kisebb szoba (egyenként 1°5'x 2°2') csak az előtérből közelíthető meg, ahová a nagy szobáknak is nyílik ajtajuk. Az előtérbe az udvari bejáratból vezet nyolcfokú lépcső, és innen indul az alagsori lépcső is. Az alagsorban van a konyha és három további helyiség, amelyek lehetnek akár szobák is. (Az alagsor belmagassága 1°3', a magasföldszinté 1°5'. Az alagsor belmagasságának mintegy 3/5-del van a föld alatt.) A négytengelyes homlokzat rajza meglehetősen elnagyolt. A csaknem négyzetes alagsori ablakok fölött egyszerű - a rajzon - keretezés nélküli 1:2 arányú téglány ablakok vannak. A rajzon „tagozatként" övpárkány és egyszerűen tagozott zárópárkány látszik. Még a tetőt sem jelöli a tervező. 135 Bártfay László és felesége, Mauks Josefina 1855-ben Johann Wagner építőmesterrel építtettek házat a három évvel korábban vett városligeti47-48. számú telkükre. 136 Bártfay László (1797-1858) a magyar irodalomtörténet számon tartott alakja, noha irodalmi munkássága elhanyagolható. Ö, mint gróf Károlyi György titkára, pesti Üllői úti lakásán író barátait gyűjtve maga köré, az Auróra-kör otthon-adója volt. (A legenda szerint ott történt Kazinczy és Kisfaludy Orlay Petrich Soma által megörökített híres találkozása is.) 137 Alapító tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, és „irodalomszervezői" tevékenységéért lett 1831ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 138 A Bártfay-szalonban otthonos volt a reformkori magyar irodalom színe-java. Mindennapos vendég volt ott Kisfaludy Károly, Vörösmarty és Toldy. Pestre jőve gyakorta ott szállt meg Wesselényi, Kazinczy, Kölcsey. A Bártfayszalon 1838-ig, a pesti árvízig élte fénykorát. Az Üllői úti ház is az árvíz áldozata lett; Bártfayék az Egyetem utcai Károlyi-palotában kaptak lakást. „Az árvíz elmúltával ott is maradtak Bártfayék. Új lakásuk ismét otthona lesz a régi baráti körnek, egészen a forradalomig. [...] A belvárosi pompás palota nem tudja azonban visszaidézni Bártfayék szalonjának fénykorát." - írta Kovalovszky Miklós: 30 Fábri Anna szerint:„Az irodalomnak ugyan lesznek még szalonjai, otthonai Pesten - de csak sajnálni lehet, hogy a Bártfay-szalon egyszeri és megismételhetetlen maradt." 140 Az egykori Bártfay-szalon egykori gazdái vettek telket 1852-ben, és kezdtek építkezésbe 1855-ben a fasori telek hátsó határvonalán. A tíztengelyes földszintes ház a kettős telek Nagy János utcai határvonalán épült, de nem foglalta el annak teljes szélességét, kb. 13° hosszan húzódott mindössze. (31. kép) Az épület utcai frontját nem törte át kapu, az a két és fél ölnyi téglakerítés után következett, majd annak túloldalán a szintén Bártfayék által 1852-ben építtetett melléképület. 141 Az új ház két szobasoros elrendezésű volt, a szobák között középen (balra keskenyebb, jobbra szélesebb) folyosóval. Bejárat az udvarból nyílt oldalt, az előszobába vezetett, amelyből mindkét szobasorba nyílott ajtó. Az utcai soron két kétablakos szoba után következett egy háromablakos, majd egy két- és egyablakos. A kerti sorban két kétablakos szoba után egy kisebb szoba méretű helyiség következett, amelyik egy ajtóval nyílott a kertbe két oldalra levezető lépcső pihenőjére. Ebből a kerti bejáratnak minősíthető előszobából hátra az utcai háromablakos szobába vezetett ajtó, és mindkét irányba nyílott folyosó. A bal oldali, a keskenyebb a négy helyiséget fűtő L alakú fűtőkamrához vezetett. (Az utcai két hátsó szoba határfalánál is található további kémény jel.) A jobb oldali 31. kép. A Bártfay-ház tervrajza. Wagner János, 1855. (Városliget No. 47-48.)