Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

használatos, majd a 70-es évektől lett kedveltebbé, akkor a fasorban és az Andrássy úti villasorban is épült hasonló elrendezésű villa, bár azok jobb térkapcsolatú belsőkkel. Az 1851 -es villabővítési tervekhez tartozik a telek külső Három dob (ma Damjanich) utca felőli részére tervezett hatlakásos, istállós, kocsiszínes földszintes bérház terve is. Eszerint a telket az utcától 15 és fél öl mélységben osztották volna ketté. Az utcai fronton két-, az udvarin egy szobasorosan elhelyezve két kétszobás konyhás és négy egyszobás konyhás lakást terveztek. Az U alakban körbeépített tágas udvart a kert felé kerítés zárta volna le, középvonalában átjárást biztosító kapuval. A Szépítési Bizottmány a bérház tervét, mint a kertnegyedbe nem illőt nem támogatta; a Pest városi tanács azonban megadta az építési engedélyt."" Halácsy térképe szerint a külső Három dob utcai épület mégsem épült meg/'

6 (64. kép) A városligeti 5. számú telekre 1856-ban Zsigmondy Pál ügyvéd részére Wieser Ferenc tervezett magasföldszintes villát.

117 Ez a villa már meglepően sok egyezést mutat az 1870-es évek villáival, és nem elsősorban külső megformálása, mint inkább alaprajzi elrendezése tekintetében. (26. kép) Az építtető Zsigmondy Pál ügyvéd nem szerepel az ingatlan tulajdonosaként a telekkönyvben,'

18 de azt tudni lehet, hogy szoros rokoni kapcsolatban állt a tulajdonos Liedemann családdal."

9 A magasföldszintes villa alagsorában a nagy lakás konyhája, személyzeti szobája és kamrája mellett a kertészlakás is helyet kapott. A földszinten 2 + 3 + 2 tengelyes homlokzat mögött két szobasorban négy lakószoba és egy szobaértékű veranda volt. A főhomlokzat középtengelyében legyező vonalú kerti lépcső után teljes mélységével az épület tömbjén belül helyezkedett el a hármas nyílású veranda (2°4'x 2°4'), amelyből csak a mögötte fekvő szalonba nyílt ajtó, a szomszédos oldalszobákba nem. Elhelyezkedése - vagyis izoláltsága a két oldala felé - igen emlékeztet a Pistori-villa kerti szobájára (ld. 111. o.), bár az nem közvetlenül nyílt a kertből, és ott oldalt alárendeltebb helyiségek voltak. Itt balra a dolgozószoba (2°3x2°4'), jobbra a hálószoba (2°2'x 2°4') volt határos a verandával. A második szobasorban, azaz a hátsó homlokzat felé nyílt a nagy szalon (2°4' x 3°2'6") és az abból nyíló gyerekszoba (2°4'x 2°3'). A villa legnagyobb helyisége a szalon volt, amely vélhetően ebédlőül is szolgált. A gyerekszobát kettős fal választotta el a csak rajta keresztül megközelíthető hálószobától. A két fal közötti 2' mélységű, ám teljes 2°4' szélességű „helyiség" meglehetősen különös képződmény, és talán a szobák fűtésével volt úgy kapcsolatban, hogy innen lehetett a két szobát és a szalont fűtő kályhát táplálni. A gyerekszobával átellenes oldalon az előszoba és a lépcsőház kapott helyet. A szobák világosak voltak, a gyerekszoba kivételével kétkét ablakuk volt; a főhomlokzatra nyílóknak ikerablak elrendezésben. Mai szemmel meglepő, de még jó fél századig 26. kép. A Zsigmondy-villa tervrajza. Wieser Ferenc, 1856. (Városliget No. 5.)