Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)
rületnek a középvonalában jelölték ki, - a szénapiactól (ma Deák Ferenc tér) induló, - a Terézvárost délnyugat-északkeleti irányban átszelő Király utca folytatásában a Városligeti fasor helyét. Az újonnan kialakított telkek számozása a fasor déli oldalán indult, itt terültek el az 1-30-ig számozott telkek, majd az allé túloldalán a 31-59 számúak. A számozás ezután a fasori telkek déli oldalán kialakított utca, (egykor külső Három dob, ma Damjanich utca) déli oldalán folytatódott az árokvonaltól a 60. számmal, hogy a Városliget határát jelentő Aréna (ma Dózsa György) útnál a 89. számig jusson, innen ismét visszafordulva a mai István úti telkek sora az árokvonalnál a 119. számmal ért véget. A számozás ezután az Aréna úton folytatódott a fasori telkek északi oldalán kialakított Nagy János (ma Benczúr) utcától északi irányban, és a Podmaniczky utcán túl, a későbbi Nyugati pályaudvar területén érte el a 155. számot. A számozás az északnyugat-délkelet irányú keresztutca, a Hajtsár út (ma Bajza utca) déli oldalán haladva a Nagy János utcánál, a 190. számnál észak felé fordulva az Epreskert (ma Munkácsy Mihály) utcánál - a csigavonalat befejezve - a 200-as telek találkozott az Aréna úti 120. számúval. 10 A fasori telkek kialakítása egységesen történt. A telkek 12 011 utcai frontot kaptak, mélységük egységesen 100° lett, területük tehát 1200 négyszögöl, és volt két utcai frontjuk, egyik a fasorra, a másik az északi, illetve déli szomszédos párhuzamos utcára, a Nagy János, illetve a külső Három dob utcára. A négy szélső telek területe tért csupán el a szabályostól, azok három utcára nyíltak és a határoló utcák vonalához igazodva némileg nagyobbak lettek 1200 négyszögölnél, és alakjuk is eltért a többi szabályos téglalap formájától. (A további városligeti telkek, már nem voltak ennyire szabályosak, alakjuk és területük is változatos volt. A külső Három dob utca és az István út közötti telkek zöme szintén 1200 négyszögöles, csak 6 volt közöttük nagyobb - a legnagyobb a 90. számú 2137 négyszögöl. A fasor túloldalán fekvők között már sokkal nagyobb volt az eltérés. Az Aréna út mentén fekvő 35 telek mind nagyobb volt 1200 négyszögölnél, a legnagyobb, a 120-as számú egymagában 3651 négyszögöl volt, a 141. és 155. szám közöttiek mind meghaladták a 3000 négyszögölet. A Hajtsár utcától délnyugatra fekvők átlagterülete ismét csökkent valamelyest a város belseje felé haladva a 3158 négyszögöltől 1365 négyszögölig. Végül a Nagy János utca északi oldalán kialakított 191-200 számúak közül a legnagyobb 1721 négyszögöl, míg a végső 6 telek (195200) már ismét 1200 négyszögöl területű lett. 12 ) A Városligetbe - akkori nevén a Stadtwäldchenbe - a városból, a Király utca folytatásaként kivezető út két oldalára - mint erről Witsch Rudolf, a fasorok telepítője is tudósított - fákat ültettek. így jött létre a városligeti fasor, a Stadtwäldchen Allée 1800-ban. Eredetileg négy sor fát telepítettek, nyárfákat és vadgesztenyét. 13 Leyrer 1803-as könyvecskéjében csak nyárfasort említ, ami jelentheti azt, hogy az ő ottjártakor még nem volt kiültetve a két vadgesztenyesor, de lehet, hogy csak nem fordított rájuk figyelmet. 1,1 Franz Schams 1821-ben a kettős, nyár-és gesztenyefasorról írt. 15 Podmaniczky Frigyes emlékiratában megemlékezett arról, hogy 1830 rendkívül hideg telén, József nádor rendeletére kivágták a fasor„sudaras nyárfáit", és a fákat tüzelőnek kiosztották a szegények között.„Sohasem feledem el, ama havon elterülő két sor hatalmas fa, a pusztulásnak mi különös benyomását hagyta hátra emlékemben." 16 Ezután ültettek ki négy újabb gesztenyefasort a kipusztított nyárfasor helyébe, és lett a fasor hatsoros. 1 '' A későbbi leírások már mind csak a fasori gesztenyesorról emlékeztek meg. 18 Az 1 839 ELŐTTI ÉPÍTKEZÉSEK A Városligeti fasori telkek eladására 1800 tavaszán került sor. A telekátírási jegyzőkönyvekben az 59 telek közül 21ről van egykorú, 19 25-ről visszautaló 20 bejegyzés, amely az 1800. évi vásárlást tanúsítja. Két telket 1801-ben, 2 ' egyet 1808-ban, 22 további kettőt 1810-ben 23 adtak el először, míg nyolc telek első eladási időpontjáról nincs adatunk. Az építkezések megkezdéséről - mint erről a korábbiakban már szóltunk - nincsenek pontos információink. Azt azonban tudjuk, hogy 1803-ban már állt három épület a fasorban, mert Joseph Leyrer ekkor megjelent városvezető könyvecskéje - a pontos hely, vagy a tulajdonos nevének megjelölése nélkül - említi ezeket. 2i Közülük egy bizonyosan azonosítható: erről ugyanis közölt metszetet „Pichlerischer Park" képaláírással, 25 (2. kép) majd külön rövid „leírást" - itt a tulajdonos megnevezése nélkül. 26 A 2. kép. A Pichler-pavilon.(Városliget No. 45.) (Leyrer 1803. p. 126-127.)
