Magyar Műemlékvédelem 1991-2000 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 12. Budapest, 2005)

III. A MŰEMLÉKVÉDELEM TÖRTÉNETE - a. műemlékvédelem / művészettörténet-írás története (245-411.)

tudomány önvizsgálata, = Hitel, 1993, 6. 105-108.; SZOMBATHY BÁLINT = Élet és Irodalom, 1993. február 12.11.; P. Szűcs JULIANNA: Kivezetés a művé­szettörténetből. = Nszb 1992. október 10. 29.; TÓTH SÁNDOR: Olvasmányok múltról és jelenről. = Buksz, 7,1995,4. 428-441. 344. NÉMETH PÉTER: Régészeti lelet 1713-ból, Közép-Szol­nok vármegyéből. In: Történeti és néprajzi tanulmányok [a 60 esztendős Gazda László tiszteletére]. Szerk. Ujváry Zol­tán. Debrecen, Ethníca, 1994.17-18. 345. A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Főszerk. Fejős Zol­tán. Budapest, Néprajzi Múzeum, 2000.1058 p., ill. 346. Összefoglaló jelentés a Felderítő csoport 1950 évi mű­ködéséről. [Elhagyott Javak Kormánybiztossága] = Magyar Múzeumok, 2,1996, 2. 28-31. 347. K. PALÁGYI SYLVIA: A Magyar Régészeti és Művészettör­téneti Társulat régészeti tevékenysége az 1989-1991. évben. = Archaeologiai Értesítő, 118,1991,1/2.116-117. 348. K. PALÁGYI SYLVIA: A Magyar Régészeti és Művészet­történeti Társulat régészeti tevékenysége az 1993. évben. = Archaeologiai Értesítő, 121/122,1994/1995,1/2. 212-213. 349. K. PALÁGYI SYLVIA: A régészet száz éve Veszprém me­gyében. = Magyar Múzeumok, 5,1999, 2. 27-29., ill. PAPP JÚLIA: Baracskai római sírkövek leírása 1806-ból. > 43ii. 350. PAPP JÚLIA: Báthori Miklós címerének, sírkövének és Báthori András Madonnájának említései a 18. század végén és a 19. század elején. = Művészettörténeti Értesítő, 48,1999, 1/4.157-160., ill. 351. PAPP JÚLIA: Cserey Farkas „Hazafi Óhajtás"-a a Magyar Kurir 1822. évfolyamában. = Magyar Könyvszemle, 115,1999, 1.103-106. 352. PAPP JÚLIA: „...Ein Denkmaal, welches auch die Nach­welt noch bewundern wird..." Sajtóhírek 18. század végi hazai monarchikus „emlékművekről". = Művészettörténeti Értesítő, 49, 2000,1/2.119-131., ill. 353. PAPP JÚLIA: A francia forradalom és Napóleon korának művészete a korabeli hazai sajtó tükrében. = Magyar Könyv­szemle, 114,1998,3. 207-232., ill. 354. PAPP JÚLIA: Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki oltá­ra feliratának 19. század eleji említéseiről. = Ars Hungarica, 27,1999, 2.419-422. 355. PAPP JÚLIA: „...a mit magunkért nem akarnánk, akar­juk Hazánkért!" (Adatok a hazai ókori emlékek leírásának és gyűjtésének történetéhez — a Nemzeti Múzeummal kapcso­latos 19. századi sajtóhírek tükrében). = Folia Historica, 21. 2000.33—65., ill. 356. PAPP JÚLIA: Művészeti ismeretek gróf Sándor István (1750—1815) írásaiban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992.174 p., [54] t., [1] t., ill. (Művészettörténeti füzetek, 21.) 357. PAPP JÚLIA: „Vár állott, most kőhalom..." (A Querela Hungariae-toposz motívumai 18—19. századi hazai romle­írásokban). = Irodalomtörténeti Közlemények, 104, 2000, 1/2.115—128.. 358. PAPP JÚLIA: Weidenfelder Lőrinc két levele erdélyi ré­giségekről 1754-ből. = Magyar Könyvszemle, 116, 2000, 2. 204-210. PEDRONI EMMA ANNA: A Műegyetem történeti kincsei. > 359. PETRAVICH ANDRÁS: Kettős jubileumot ünnepelt a mű­emlékvédelem. = Magyar Múzeumok, 3,1997,4. 44-45., ill. 360. PETRAVICH ANDRÁS: Országos Műemlékvédelmi Hiva­tal. [Budapest], TKM Egyesület, 1992.16 p., ill. 361. PippiDi, ANDREI: About graves as landmarks of national identity. Budapest, Collegium Budapest Inst, for Advanced Study, 1995. 26 fol 362. PIPPIDI, ANDREI: A sírkövekről, mint a nemzeti identi­tás mérföldköveiről. = Café Bábel, 1999,1. 81-94., ill­Cs. PLANK IBOLYA: Műemlékek fényképezése. > 3839. 363. Cs. PLANK IBOLYA: „Történelmi lelkiismeret" A topográ­fiai fényképezés hőskorából. = Szalon, 2,1998,1. 42-48., ill. Cs. PLANK IBOLYA - CSENGEL PÉTER: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei. > 120. PÓCZY KLÁRA: Az aquincumi katonai amfiteátrum műemlé­ki helyreállítása Óbuda városrendezési tervének forrásaként. > 5 6. PÓCZY KLÁRA: Emlékek, műtárgyak, műemlékek az Aqincum-kutatás 500 évéből. > 5441 364. POLÓNYI KÁROLY: Volt egyszer egy Mérnök és Építész Egylet. = Építész Közlöny, No 88.1999. 27-28. 365. PRAZNOVSZKY MIHÁLY: A dunántúli táj, mint művészeti élmény és történeti emlék Eötvös Károly munkásságában. = Limes, 5,1992,3. 49-54. PREISICH GÁBOR - CZÉTÉNYI PIROSKA: Városépítési értékek megőrzése és érvényre juttatása. [Budapest] > 4525. 366. PROKOPP MÁRIA: Simor János esztergomi érsek művé­szetpártolása. Megemlékezés halála 100. évfordulóján. = Új Forrás, 24,1992,1. 43-55., ill. 367. PUSZTASZERI LÁSZLÓ: Ki adott parancsot a gyújtoga­tásra? Az alcsúti kastély oktalan lerombolása. = ÚMo 1992. április 1.13., ill. RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: A Corvinus-legenda és a régésze­ti emlékek. > 129. RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: A római föliratok gyűjtői Pannoniában. > 125. 368. ROMÁN, ANDRÁS: L'illeme Assemblée Générale de riCOMOS a Budapest (Hongrie) en 1972. = Scientific Jour­nal ICOMOS, No 5.1995. 22-26., ill. 369. SEDLMAYR JÁNOS: Anekdoták a magyar műemlékvéde­lem történetéből. = Pavilon, No 9.1994. 81-84. 370. SIMON LÁSZLÓ: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön (1879-1981). = Studia Comitatensia, 21.1991. 27-63., ill. 371. SIMON MARIANN: Magyarországi építészetelmélet 1945­1970. = Építés- Építészettudomány, 27,2000,3/4. 251-268. 372. SIMON MARIANN: „Művészi szabadság és kötöttségek..." Építészetelmélet a hatvanas években Magyarországon. = Arc, No 4. 2000. 24-33., ül­373. SISA JÓZSEF: „Bárki mit mond is, az architektúra törvé­nyi csupa önkényen alapulnak". Széchenyi István építészeti érdeklődése. = Művészettörténeti Értesítő, 41,1992,1/4. 45., ül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents