Magyar Műemlékvédelem 1991-2000 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 12. Budapest, 2005)

I. BEVEZETŐ RÉSZ - b. gyűjteményes munkák - b.b. kongresszusok, konferenciák (60-109.)

JÁNOS: A középkori Sopron régészeti kutatása. 125-144.; MÜLLER RÓBERT: Keszthely középkori topográfiája. 145148.; HORVÁTH ISTVÁN: Középkori várostörténeti kutatások Esztergomban, 1968-1988.149-157.; SÁNDOR MÁRIA: A pécsi püspökvár és káptalansor középkori topográfiája. 157-164.; KÁRPÁTI GÁBOR: Szerzetesrendek megtelepülése a középkori Pécsen. 165-176.; LŐVEI PÁL: Adatok Győr középkori topográfiájához. 177-188.; MÁTÉ ZSOLT: A középkori Szeged a török összeírásokban. 189-193.; VALTER ILONA: Mezővárosi kutatások újabb eredményei Észak-Magyarországon. 195-209.; VÁNDOR LÁSZLÓ: Mezővárosok Zala megyében. 211-216.; MAGYAR KÁLMÁN: Mezővárosi háztípusok és berendezési tárgyak a középkori Somogy megyében. 217-227. 95. A reneszánsz Magyarországon. Tudományos tanácskozás. Sárospatak, Rákóczy Múzeum, 1991. október 2-4. [sokszorosítás] Budapest, Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, [1992]. 91 1. tartalma: HORLER MIKLÓS: Reneszánsz építészet Magyarországon Corvin Mátyástól a török hódoltságig. 1-12.; KOPPÁNY TIBOR: Reneszánsz kastélyépítészet a XVI-XVII. századi Magyarországon. 1-3.; TAMÁSI JUDIT: Reneszánsz kályhacsempék Magyarországon. 4-5.; KOVÁCS ANDRÁS: Szabálytalanság és szabályosság az erdélyi kastélyépítészetben. Az alvinci kastély építéstörténetének kérdéséhez. 6-7; FARBAKY PÉTER - SZEKÉR GYÖRGY: Adalékok a budai palota építkezéseihez a XV-XVI. században. 8-10.; DANKÓ KATALIN: Újabb kutatások Sárospatakon. 11-14.; BuzÁs GERGELY: Reneszánsz és későgótika a budavári királyi palota Mátyás-kori átépítésén. Az ÉK-i palota díszudvari loggiájának rekonstrukciója. 15-18.; RÉTI MÁRIA: Visegrád reneszánsz tabernákuluma. 19-20.; SIMON ZOLTÁN: A tállyai Rákóczi-ház kutatása. 21-25.; MEZŐSINÉ KOZÁK ÉVA: A jánosházi kastély a XVI-XVII. században. 26-28.; HORVÁTH ALICE: „Tenplum Domini". A magyarországi reneszánsz pasztofóriumokról. 29-35.; SZABÓ ANDRÁS: A XVI. századi Abaúj és Zemplén megye művelődési topográfiája. 36-37; MIKÓ ÁRPÁD: Mátyás műpűrtolása és a humanisták. 38.; HAJNÓCZI GÁBOR: Bonfini Averulinus fordítása és a budai Vitruvius kézirat kérdése. 39-40.; FELD ISTVÁN: Pacin, kastély. Kastélykert I. 41-46.; CABELLO, JUAN: A kékedi kastély. 47-51.; EMŐDI TAMÁS: Reneszánsz emlékek Biharban. 52-57; GROSSMANN, ULRICH: AZ északnémetországi reneszánszkutatáshoz. 58-76.; CHOTÉBOR, PETR: Adalék a prágai vár reneszánsz építészetéhez. 77-78.; CHOTÊBOR, PETR: A cseh várak alakjáról a reneszánsz korban. 79-80.; UHL, STEFAN: A reneszánsz kastélyépítés típusai Svábföldön. 81-85.; SCAFI, ALESSANDRO: Filarete eszményi városa és a magyarországi reneszánsz. 86-88.; LÁSZLÓ CSABA: Szerencs, vár. 89-90. A székesfehérvári Boldogasszony bazilika történeti jelentősége. Az 1996. május 16-án rendezett tudományos tanácskozás előadásai. > 10215. A Szent Zsigmond templom és a Zsigmond kor budai szobrászata. BTM, 1996. november 8. > 5025. 96. Történeti ablakok, ajtók és kapuk kutatása és megóvása. Szeminárium, 1999. május 27-29. Szerk. Vukov Konstantin, Kovács Erzsébet, Vizi György. Budapest, Gyorsjelentés Kiadó, 2000. [187] p., ill. tartalma: KRÄHLING JÁNOS: A nyílászárók kutatása az épületkutatás (Bauforschung) korszerű módszerének tükrében. 11-17; NEUBARTH, KARL: A faablak mint a történeti építészet szerkezeti része. 18-22.; MÁTÉ ZSOLT: A Gödöllői Királyi Kastély ablakai. 29-36.; PALUSKA CSABA: A fertődi Esterházy kastély kiválasztott ablakcsoportjának vizsgálata és restaurálása. 37-78.; VUKOV KONSTANTIN: Kapu, ajtó és ablak, mint történeti épületszerkezeti jelenség. 79-128.; VADSTRUP, SORÉN: Technológiai tanácsok: faablakok javítására. 130-149.; KRÁMER PÉTER - MAJER ZOLTÁN: A Fővárosi Bíróság épülete homlokzati nyílászáró szerkezeteinek felújítása. 150-159. 97. Tudományos konferencia a pápai Nagytemplom felszentelésének 200. évfordulójára 1795. május 3 - 1995. május 3. Szerk. Hermann István. Pápa, Pápai Művelődéstörténeti Társaság, 1995. 65 p., ill. (A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai, 8.) tartalma: HERMANN ISTVÁN: Kétszáz éves a pápai nagytemplom 1795. május 3. - 1995. május 3. 5-14.; VARGA ÉVA TERÉZ: Gróf Esterházy Károly (1725-1798). 15-17; WINKLER GÁBOR: MŰ és mecénás. Gróf Esterházy Károly szerepe a pápai Nagytemplom megszületésében. 19-24.; ZSUPPÁN ISTVÁN: Huber Maurer pápai oltárképe. 25-28.; FÜLÖP ÉVA MÁRIA: A Pápa-Ugod-Devecser Esterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a XVIII. század folyamán. 29-33.; KÖRMENDY JÓZSEF: A veszprémi egyházmegye rövid története a XVIII. században. 35-42.; ANTALÓCZI LAJOS: Eszterházy Károly egri könyvtára. 43-51.; A pápai Szent István Egyházközség plébánosai 1255-től. 53-57. 98. Tusnád '92-94. A műemlékvédelem elméleti és gyakor! lati kérdései. Válogatás az első három tusnádi (Románia) nemzetközi tudományos ülésszakon elhangzott előadásokból. Szerk. Benczédi Sándor. Sepsiszentgyörgy, A-RON Kft., 1995. 100 p., ill. tartlama: PIPPIDI, ANDREI: In memóriám Radu Popa. 4-5.; SEBESTYÉN, GEORGHE: Istoria architecturii între poezie si stiintä. 6-7; SEDLMAYR JÁNOS: A magyar műemlékvédelem gyakorlata az elmúlt évtizedekben. 8-11.; ROMÁN ANDRÁS: Változások, hangsúlyeltolódások a világ műemlékvédelmében. 12-13.; POPA, AUGUSTIN - MÁGUREANU, CORNELIA: Sur le calcul du terrain de fondation au cas de la restauration des constructions historiques. 14-18.; VALTER ILONA: Kora Árpád-kori üveggyártó műhely feltárása Pásztón. 19-23.; ZÁDOR MIHÁLY: Porózus kőfelületek konzerválásának tapasztalatai zfk konzerváló eljárással. 24-30.; TÓTH ERNŐ: Műemlék faszerkezetek biológiai károsítói. 31-36.; Kiss PAPP LÁSZLÓ: A műemlékek rehabilitálásának tervezése korszerű fotogrammetriai eljárással. 37-39.; JÁNÓ MIHÁLY: Adatok az erdélyi középkori falképfestészet repertóriumából 40-41.; MÁTÉ ZSOLT: Fejezetek a történeti települések értékvédelme című tárgykörből. 42-61.; HAUTAJARVI, HARRI: Criteria for evaluation of restauration. 62-63.; SISA BÉLA: A hódmezővásárhelyi zsinagóga helyreállítása. 64-69.; Szűcs ENDRE: Kutatóintézet egy századforduló laktanyaépületből. 70-71.; HADIK ANDRÁS: Egy elfelejtett marosvásárhelyi építészről. 72-76.; S. SEBESTYÉN JÓZSEF: A székelykapu, mint az erdélyi népi építészet egy sajátos emléke. 77-80.; ÖRSI KÁROLY: A magyar kastélykertek. 81-101.; KARÁCSONY ISTVÁN LAJOS: AZ élő műemlék. 102. I 99. Tusnád 1995. A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Szerk. Benczédi Sándor. Sepsiszentgyörgy, T3 Kiadó, 1996. 150 p., ill. tartalma: HORLER MIKLÓS: Ä műemlékvédelmi szemlélet alakulása a Velencei Cartától napjainkig. 5-9.; SEDLMAYR JÁNOS: Helyreállítási elveink és gyakorlatunk. Romhelyreállítási munkám tapasztalatai. 10-14.; HAJNÓCZI J. GYULA: A hitelesség és az identitás problémája a I régészeti műemlékvédelem tükrében. 15-27; DERER, PETER: Interventile pe clädiri si statutul de monument. 28-29.; MACHAT, CHRISTOPH: Wiederaufbau und Rekonstruktion