Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Vándor András: 16-19. századi ácsolt tetőszerkezetek Magyarországon

,,.szelemen" ad a szaruzatnak egy további megtá­masztás i pontot. A három hosszrács közül a kél szélső kétszinles, míg a középső, melynek oszlo­pai a gerincig emelkednek, ötszintes. Szerkezeti rendszerük azonos, a talpgerendákról szinte könyök jellegű merevítők indulnak, melyek az oszlopok­ból induló merevítőkkel való kereszteződés után az oszlopokba kötnek be, míg az előbbiek a fej­gerendába. Ez a rendszer minden szinten és min­den főszaruállásban lévő oszlopnál megismétlődik. A kötőgerendák oszlopokkal való találkozása, valamint a talp és fejgerendán azonos helyeken ta­lálkozó merevítőkkel kialakított csomópontok mes­termunkára vallanak. A helyszűke minden cselben 47. kép. Miskolc. Avas ref. templom, hosszmetszet fokozott pontosságot igényel, a fél fecske farkos kö­tések kialakításánál. A helyreállítás során eredetileg a teljes szerke­zetet meg akartuk emelni, mert az áthidaló geren­dák egy részének állapota aggasztónak látszott cs így lehelőség nyílott volna acélszerkezetű kivál­tók elhelyezésére és az. eredeti födémsík megőrzé­sére. A feltárások és a további vizsgálatok azon­ban bizonyították, hogy kiváltók elhelyezésére csak a középső mezőben van szükség. Ott ez meg is történt. A mester- és fiókgerendákbői álló hegesz­tett acélszerkezetre váltakozó magasságú támaszok kerültek, amelyek a fedélszerkezetet alakváltozás utáni helyzetében rögzítettek. Emelésre csak a szentély fölölti részen került sor, ahol a jelentős alakváltozások a gerendák töréséből szaunáztak, így a templom festett fafödémének középső sza­kasza, mintegy 40 cm-rel lejjebb került, mint a szélső mezők, de ez a 12 méter magas templom­ban alulról már nem észlelhető, mert a mezőket a pillérsorok es a hevederek elválasztják egymástól. 48. kép. Korlát, ref. templom, mellékszaruállás 49. kép. Korlát, ref. templom, hosszrács részlete

Next

/
Thumbnails
Contents