Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Történet - Lővei Pál: A zsámbéki rom műemléki védelmének története
cs evekben megtalálható volt. A kontinensen a restaurálással szemben ehhez hasonló crősebb kritikával csupán az 1900-tól kezdődően rendezeti német műemléki konferenciákon („Tag für Denkmalpflege") éltek, mindenekelőtt Georg Dehio és Cornelius Gurult. Az utóbbi azt is megállapította, hogy bele kell törődni, hogy a pusztulás folyamata egy haláron túl technikailag már nem állítható meg. Ez nem jelentette részéről a minden beavatkozás szükségességének elvetéséi, ahogy azt a restaurálásokkal a 19. század közepén először szembehelyezkedő, romantikus beállítottságú John Ruskin hirdette, aki szerint az épületek léte hasonló az élőlények életéhez, és a lassú pusztulásba a romok mesterséges kiépítésével senkinek nincsen joga beavatkozni. Ez a Möller idézeti szövegében is feltűnő „ausleben lassen" álláspont művészetfilozófiai elvként egy időre teret nyert Németországban is a 19. század második felében, de egyetlen építész és műemléki szakember számára sem voll elfogadható, és nem hangoztatja ma sem senki. A romállapot fenntartása mellett szóló Végh Gyula is a megőrzés kifejezést használta, amelybe a beavatkozás - a konzerválás - joga érezhetően benne foglaltatik. 51 A Möller állal vallott elvek leginkább a századfordulónak a purista restaurálással nem is minden esetben egyértelműen szembeforduló nézeteivel, Paul Tornow (kisebb mértékben a vele vitatkozó, korszerűbb elveket valló Cornelius Gurlilt) és a nyomában járó Forster Gyula alapelveivel rokonok. 52 Forster esztétikai és gyakorlati okokból elképzelhetőnek tartotta a kiegészítést, kiépítést, még a későbbi részek elbontását is, és az új részeket is, az eredeti stílusában gondolta kivitclezendőnek. (A gyakorlati ok befolyásoló szerepére utalt Varjú Elemér is az idézett vitában.) Möller munkássága az eredeti részletek cs a történeti periódusok megőrzése tekintetében kezdettől fogva újdonság volt és szemben állt a purista restaurálási felfogással. Az utána következő generáció 1934 után kiteljesedő helyreállítási elveit, vagy mai elképzeléseinkéi azonban az ő tevékenységébe belemagyarázni teljesen szükségtelen és történelmietlen. 24. kép. A templom kelet felől, felmérés. Várnai Dezső - Lux Kálmán. 1935. OMvH Tervtár 25. kép. A diadalív felmérési rajza. Várnai Dezső - Lux Kálmán. 1935. OMvH Tervtár ZiÁíílBEkf. mHOSTRSi TtMHOft KHtllTMETlKT. «UM» SO.
