Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

GYENESDIÁS, Feldiás. Temető, Szt. Ilona kápolna A kápolna tető és homlokzatfelújítási munkái 1984—85-ben készültek az OMF támogatásával. Kivitelező: Csesztregi Petőfi MGTSZ Építőbrigádja. Építtető: Római Katolikus Plébánia. ME HOMOKKOMÁROM, Ady Endre u. Volt ferences templom és kolostor A templom homlokzatfelújítási munkái 1980—81-ben, a belső festés felújítása 1985-ben történt, az OMF támogatásával. A volt kolostorépület 1982-ben műemléki támogatással új tetőfedést kapott. Építtető: Római Katolikus Egyházközség. ME - AGy KESZTHELY, Fő tér, Római katolikus templom A volt ferences templom szentélyében 1974-ben gótikus freskókat találtak, amelynek restaurálását 1975-ben kezdték el. Az épület belső helyreállításához szükséges régészeti kutatás 1981—82 telén folyt. Ennek során a szentélyben és a hajóban is sikerült megállapítani a középkori és a barokk járószintet. A szentély nagy részét sikerült feltárni, sajnos itt a barokk oltárépítmény és kripták, valamint a múlt század végi „restaurálás" során végzett szakszerűtlen ásatás a középkori rétegeket nagyrészt megsemmisítette. Ennek során teljesen eltüntették Lackfy István sírhelyét is. A hajóban a Festetics kripta megsemmisítette a szentélyrekesztő alapozását. Feltártuk a sekrestye és a sekrestyefolyosó eredeti szintjét, a szentély északi oldalán egykor állt torony alapjait is. A kutatás fő eredménye, hogy egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szentély alapozása — mint korábban feltételezték — nem azonos a Szent Lőrinc kápolnával, az nyilván a templomtól délre megtalált rotunda volt, és hogy a sekrestye is egykorú a ferences templommal. A barokk oltár alapjából több gótikus kolostor bontásából származó kőfaragványt bontottunk ki. Kutató: Vándor László (Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum). Restaurátor: Rády Ferenc. VL KESZTHELY, Kossuth u. 13. A városképi szempontból jelentős épület teljes külső és belső felújítására 1983-84-ben került sor. A munkálatokat a Keszthelyi VGV végezte. ME KESZTHELY, Kossuth u. 22. Pethő v. Goldmark-ház Keszthely egyik legrégebbi műemléke a ferences templomtól a kastélyig vezető főutcán a zárt térfalból előreugró L-alakú egyemeletes, az udvari homlokzatokon árkádos épület. Noha már középkori forrásokban említik, mint az egész környéket birtokló Gersei Pethő család tulajdonát, a kutatás során értékelhető középkori részletre nem bukkantunk. A család tagjai közötti gyakori birtokviták sokszor egy-egy épületük rombolásával jártak, nem említve a 16-17 század viharos történetét. Az épületen jól látható, hogy egy kisebb, téglalap alakú, az utcavonallal párhuzamosan álló, 17. századi épületet a későbbiekben hogyan bővítettek, először az utca vonalában, emeletet is húzva rá majd később erre merőleges szárnyat építettek. A mai árkádos képét a 18. század végén kapta. A házhoz tartozó telek ekkor sokkal nagyobb volt — a 20-as számú földszintes barokk épületben az istállók voltak. E mögött a gazdasági udvar húzódott. Az udvari szárny ablakai, az utolsó, 1960as években történt felújításig csaknem mind erre néztek. A 18. század végén a ház már egy gazdag zsidó kereskedőé volt és itt állt a város zsidó imaháza is. A régi zsinagógát 1780 körül Hofstädter tervei alapján emelték. Ezt 1852-ben átépítették. Mai külseje eklektikus. A telek 1812-től a hitközségé, itt volt a rabbi és a kántor lakása is. Az utóbbiban született 1830-ban Goldmark Károly. Az épület a tervek szerint a városi zeneiskolának fog otthont adni. Az udvaron álló múlt századi volt gabonaraktárban és a zsinagógában hangversenytermeket alakítanak majd ki. Kutató: Gálné Lászay Judit (OMF). Tervező: Gáts Lívia (ZALATERV). LJ KESZTHELY, Lehel u. 2. Egykori udvarbíró ház A Festetics kastély előkertjét megkerülő út mellett, a kastély tőszomszédságában álló földszintes, L-alaprajzú épület. Jelenleg Szolgáltató Költségvetési Üzem van benne. Ifjúsági turistaszálló céljára történő hasznosítását tervezik. A tervezéshez levéltári és részleges helyszíni kutatás alapján szakvélemény készült 1985-ben. 1771-ben Hofstädter Kristóf, a Festeticsek uradalmi építésze az udvarbíró számára tervezte. Az épület egyik részében hivatali helyiségek, a másik részében az udvarbíró lakása volt. A lakószobákban és a hivatali helyiségekben falfestéseket és vakolatdíszeket tártunk fel. 1820-ban a teljhatalmú megbízott számára nem jelentős átépítéseket és külső-belső felújítást végeztek. Az új válaszfalak építése és a nyílászárók, — ajtókablakok - átalakítása e század közepétől kezdve változtatta meg az eredeti barokk állapotot. Művészettörténész: D. Mezey Alice (OMF). Építésztervező: Mikó László (KÖZTI). MA 401. kép. Homokkomárom, volt ferences templom