Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Történet - Lővei Pál: A zsámbéki rom műemléki védelmének története
A ZSÁMBÉKI ROM MŰEMLÉKI VÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE I. A zsámbéki premontrei templom romjai iránt a 19. század második harmadában tanúsított élénk érdeklődés az alakuló műemléki szervezet tevékenységében is tükröződött. A műemlékre a bécsi Central-Commission is felfigyelt és ismertetésével felhívta rá a figyelmet. 1 Ennek ellenére a község plébánosának, Gózony Györgynek a rom kijavítása és felépítése ügyében a kiegyezés előtt tett lépései hasztalannak bizonyultak. Utódja, Pados János, már az új magyar kormánynak javasolta a templom körül angolkert és sétatér kialakítását. 2 A Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága már megalakulásának évében, 1872ben tárgyalta a rom állapotát. Ez alkalommal Schulek Frigyes előterjesztése alapján kérték a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy intézkedjék a rom védelméről, mivel azt a falu lakossága kőbányának használja. Förster Gyulajelentésében olvasható néhány évvel később, hogy a lakosok állítása szerint a faragott köveket korábban egy pesti építőmesternek adták el. 3 1876-ban Arányi Lajos elkészítette az épület műemléki törzsívét. 4 Schulek szervező munkájának eredményeként 1877-ben jelentkezett Hofhauscr Lajos budapesti építőmester, hogy a romok körülkerítése esetén kész a legveszélyesebb állapotú pilléreket saját költségén aláfalazni. Tényleges munkára végül nem került sor. HolTiauser nem önzetlenül igyekezett érdeklődést mutatni a műemlékügy iránt - a Fehéregyházát jelölő emlékoszlopot is hajlandó volt 1877-ben saját költségén elkészíttetni -, hiszen mint építési vállalkozó, szerződésének 1879-ben történt felbontásáig a budavári Nagyboldogasszony-templom ásatási és állványozási munkálatait, az építőanyag szállítását intézte - több tízezer forint értékben.-'' A következő évek hivatali „aktatologatássaP teltek. 1878-ban Zsigmondy Gusztáv, 1880-ban Fest Vilmos mérnök terjesztett bejelentést a rom tarthatatlan állapotáról. Hegedűs Candid és Schulek Frigyes mindkét alkalommal megígérte, hogy kiutaznak Zsámbékra. 6 Erre talán egyáltalán nem került sor, annyi mindenesetre bizonyos, hogy a következő lépést nem ők tették meg. A Műemlékek Országos Bizottsága (MOB) megalakulása után előbb Förster Gyula nyújtott be 1882-ben részletes jelentést, leírva a fennálló részeket, azok állapotát és javaslatot téve a fenntartandó részletekre 7 , majd a vallás- és közoktatásügyi mi/. kép. A templom alaprajzi vázlata. Arányi, 1875-76, a műemléki törzsív melléklete. OMvH Tervtár
