Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

Kutató: Lukács Zsuzsa (OMF). Tervezők: Erdei Ferenc (OMF) és Szekér György (OMF). Belsőépítész: Teleki Katalin (OMF). Kerttervező: Jámborné Szikra Éva (OMF). Elektromos terv: Gléz Dezső (OMF). Farestaurálás: OMF Farestaurátoros Csoport és OMF Központi Műhely. Kivitelező OMF Nyíregy­házi Építésvezetősége. Építtető: OMF és Egyházközség. EF-LZs NYÍRBÁTOR, Báthori u. Református templom Az 1980-as évek elejére tönkrement a 30-as években készült külső vakolat, melyet a 60-as években történt utolsó helyreállí­tás alkalmával még megtartottak. Ezután - megfigyelés mellett - 1984-ben sor került az épület teljes felületén a vakolat leve­résére. Ennek során a következőket figyeltük meg: A déli homlokzat felső részén jelentkező kör alakú vako­latdíszek nem befalazott padlásablakokat jelöltek, mint koráb­ban feltételezték. A falszövet egységes, egyidős a gótikus abla­kok elhelyezésével, azon semmiféle átalakítás nem történt. A helyreállítás alkalmával sor került a déli homlokzat be­falazott reneszánsz ablakánál a befalazás kibontására: a befala­zás igen későn történt, már gyári téglával. A déli barokk előcsarnoktól keletre eső támpillérközben egy viszonylag alacsonyan lévő ajtónyüás áthidalására találtunk: ez nem egyidős a középkori fallal, áthidalása abban belevésett s valószínűleg a templom hajója alá épített kripta bejárata lehet. A templom északi oldalán a szentély és a sekrestye kap­csolatára vonatkozóan az alábbiakat figyeltük meg: a kettő csat­lakozópontján a nyugati oldalon (a keleten lévőt a helyszíni szemle időpontjára sajnos már bevakolták) a sekrestye fala sem a fölszinti, sem az emeleti (lebontott) részen nem volt kötés­ben a szentély falával, tehát nem egyidoben épült azzal. Az oratórium nyílásának — mely a sekrestye emeleti részéből nyílt — áthidalása szintén nem egyidős a szentély falával, hanem ab­ba belevésve, később alakították ki. 1984-ben az új külső vakolat készült el. Építész tervező: Sedlmayr Jánosné (VÁTI). Művészettörté­nész: Lukács Zsuzsa (OMF). Építtető: OMF, Református Egy­ház. Kivitelező: Építő-Szerelő és Szakipari Kisszövetkezet, Mátészalka és OMF Nyíregyházi Építésvezetősége. LZs NYÍRBÁTOR, Vár u. 1. Magtárépület, egykori Báthori vár Az egykori Báthory vár északi szárnyának ásatása és falkutatá­sa a tervezett helyreállítás első fázisa volt. Az 1987—1990 kö­zött végzett kutatások során megállapították, hogy a középkori épület egyemeletes volt Földszintjén két kisebb és egy nagyobb boltozott helyiséget foglalt magába. Az emelet térosztását nem ismerjük. Az épületet a 18. században magtárrá alakítják, fa­szerkezete az épületbelsőt borító barokk köpenyfalra támasz­kodik. A magtár helyreállítása eddig a cserépfedés megújítására korlátozódott. Kutatók: Szekér György (OMF) és Tamás Judit (OMF). LCs NYÍRCSÁSZÁRI, Kossuth u. Görög katolikus templom A gótikus eredetű, de a 18. században átépített templom külse­jét 1985—86-ban tatarozták. A felújítási munkák a tetőszerke­zet javítását, a héjazat cseréjét is magukba foglalták. Tervező: Haranghy Sándor. Kivitelező: QUALITÁS Kis­szövetkezet, Debrecen. Építtető: Görög Katolikus Egyház. SSJ NYÍREGYHÁZA, Hősök tere 5. (korábban Tanácsköz­társaság tér) Megyei Tanács épülete A város egyik jellegzetes épülete az 1891-92-ban Alpár Ignác tervei alapján készült épület. A csupán 1981-ben védetté nyil­vánított ház helyreállítását 1983 és 1986 között végezték.

Next

/
Thumbnails
Contents