Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

VÖRS, Alkotmány u. 10. Volt Festetich-kúria IBRÁNY, Iskola u. Református templom A 18. századi barokk kúria utólagos falszigetelését 1986-ban végezte a kéthelyi Komplex Építőipari Gazdasági Munkakö­zösség. A munkálatok GB támogatásban részesültek. ME SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ANARCS, Kossuth u. Református templom A 15. századi, majd 1872-ben bővített templomot 1982 és 1986 között felújították. Az 1985-86-ban végzett belső munkák so­rán a falakat újrameszelték. Az 1475-ből származó kő szent­ségtartó fülkét a Kőszobrász Restaurátor Alkotóközösség res­taurátorai konzerválták. Kivitelezők: helyi mesterek. Építtető: Egyházközség. SSJ FÉNYES LITKE, Petőfi u. Római katolikus templom A község 18. századi, későbarokk templomát 1985-ben a fő­egyházmegyei építész,Vaskó Pál szakmai irányításával tataroz­ták. Kivitelezők: helyi mesterek. Építtető: Egyházközség. SSJ 377. kép. Anarcs, református templom. Gótikus szentségtartó 1983-ban - miután a tatarozást tervbe vevő református egy­házközség engedély nélkül leverette a templom külső vakola­tát — került sor az épület kutatására. A kutatás során tisztáztuk a templom különböző építési periódusait. Az első templom az Árpád-korban épült, és azonos a pá­pai tizedjegyzékben 1332-ben említett Szent György templom­mal, ez téglából épült, téglány alakú hajójának három sarkán támpillérekkel (az északkeleti sarokhoz a sekrestye fala csatla­kozott). Szentélye egyenes záródású volt. A későbbi átépítések ellenére megmaradt a hajó déli és északi fala, egészen a falko­ronáig. A déli falon egy tölcsérbélletes román kori ablakot, a déli kapu részleteit, északon és délen a megmaradt fűrészfogas kőpárkányt, a belsőben a faszerkezetű nyugati karzat gerenda­fészkeit, a szentély keleti falának egy szakaszát, a sekrestyének a jelenlegi szentélyen kívül eső alapfalait, és az északnyugati támpillér alapozását tártuk fel. A 15. század végén történt átépítés során a román kori szen­télyt, a hajó keleti és nyugati falát lebontották. Keleten a hajó teljes szélességében építették meg a hajónál lényegesen maga­sabb, kétszer hornyolt kőbordásboltozatú szentélyt, melyhez ma­gas, dongaboltozatos sekrestye csatlakozott, míg a hajót nyu­gat felé a román kori hajó magasságában hosszabbították meg. A gótikus diadalív román kori keleti hajófalra épült. Feltártuk a konzolos, elszedett sekrestyeajtót, a lefaragott díszítésű, szamárhátíves fülkéjű pastoforiumot és a lebontott gótikus sek­restye alapfalait. 1815-ig a templom későközépkori formáját őrizte. Ekkor a sekrestyét lebontották, a szentély falait visszabontották, a góti­kus ablakok mérműveit, könyöklőit kivették és az ablakokat lesüllyesztették. Ezzel egyidejűleg a hajó falát felmagasították és az épület egy tető alá került. 1843-44-ben nyugati tornyot építettek hozzá. A helyreállítást 1984-ben fejezték be. Kutató: Lukács Zsuzsa (OMF). A helyreállítást az Egyház­község végeztette el kisiparossal, Oltai Péter (OMF) szakmai felügyelete mellett, az OMF anyagi támogatásával. LZs KISSZEKERES, Kossuth u. Református templom A Református Egyházközség által kezdeményezett külső tata­rozással kapcsolatban került sor az épület külső kutatására 1983-84-ben. A szabálytalan nyolcszög három oldalával záruló szenté­lyű teremtemplom téglából épület a 15. század második felé­ben, egy periódusban. A templom sekrestyéjét lebontották: en­nek alaprajzi kiterjedését meghatároztuk, s feltártuk a sekres­tyeajtót, illetve a sekrestyébe szolgáló falfülkét. A hajó déü fa­la erősen átfalazott: ez összefügg a déli bejárat többszörös át­alakításával (1936-ig itt volt a bejárat) és a 17. századi epitáfi­um elhelyezésével, továbbá az ugyanekkor nyitott ablakokkal. Itt egy gótikus ablak záradékát tártuk fel. A nyugati homlok­zaton téglából kialakított káróablakok találtunk A szentély mér­műves ablakai kismértékben átalakítottak: a délkeleti ablak mér­művében megmaradtak az eredeti, ónkeretes üvegszemek. A szentély déli oldalán, a lebontott délkeleti támpillér ala­pozásának kutatása közben megfigyeltük, hogy a szögfelező­ben álló, agyagba rakott gótikus alapozás alatt egy, a déli falra merőleges, habarcsba rakott alapozás van. Feltételezve, hogy itt egy korábbi épület maradványaira bukkantunk melynek alap­falait felhasználva építették a gótikus templomot, az attól délre eső területen folytattuk a kutatást. Ennek során megfigyeltük, hogy az épületmaradványokat csak ott tartották meg, ahol azt fel is használhatták (másutt a téglákat kiszedték). A korábbi épületből — melynek megmaradt részletei egyértelműen koráb­bi templomra utalnak - az alábbiak feltárására nyílt lehetősé­günk: a hajó északi falára épült a gótikus déli fal (az alapozás a déü bejárat nyugati kávájáig volt megfigyelhető), megmaradt az egykori diadalív északi oldalának alapozása, továbbá a fél­köríves szentélyalapozás egy szakasza és a kiszedett szentély-

Next

/
Thumbnails
Contents