Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

368. kép. Vác, Március 15. tér 4. Volt Nagypréposti palota, emeleti falkép feltárása kialakítása. Az ásatás során a középkori Vác várának maradványait találták. Az ásatás azóta az épületen kívül is folytatódik. Kutatók: Kővári Klára, Tettamanti Sarolta. KK VÁC, Március 15. tér 4. Volt Nagypréposti palota A régóta szűkös körülmények között működő váci Tragor Ignác Múzeumot kívánták az igényes barokk palotában és udvarra tervezett új bővítményben elhelyezni. A pénzügyi lehetőségek szűkülésével már csak a főépület felújítása volt napirenden, de az előzetes művészettörténeti és régészeti feltárás eddig nem ismert építészettörténeti adatokat és az emeleti szobák teljes festését derítette ki. 1989-9l-ben került sor az utcai homlokzat helyreállítására, ami a vakolatok szakszerű felújításán túl a kőkeretek restaurálását, ablakok újragyártását és az eredeti színezés visszaadását is jelentette. A teljes épület helyreállítása — figyelembe véve az emeleti festett szobákat — még jó néhány évet igényel folyamatos munka esetén is. Kutatók: Somorjay Selysette, Feld István és László Csaba. Tervező: Magyar Ádám és Zajácz Katalin. Kivitelező: építőmesteri munkák: VGV Építő Kft. (Vác), homlokzatrestaurálás: Synthese Kft., fafödém konzerválás: Kisterenyei Ervin. Építtető: PESTBER. VÁC, Március 15. tér 6. Siketnéma Intézet A központi épület állapota az 1975—76-os tanévre megérett a teljes külső-belső helyreállításra. Födéméi életveszélyessé váltak, alá kellett dúcolni azokat. Átfogóbb jellegű felújítás utoljára 1951-52-ben folyt az épülete, mégpedig a homlokzatok helyreállítása Hell Géza tervezésében. Az ennek kapcsán végzett igen alapos műemléki kutatás az azt végző Csemegi József személyes odaadása folytán jóval meghaladta a puszta homlokzatfeltárás kereteit és az egész épületre vonatkozóan nélkülözhetetlen forrásunk. A tizenhárom építési korszak, amelyet ő meghatározott, ma is állja a helyét, s csak kisebb részben szorul kiegészítésre. Az első építési korszak azzal a gótikus épületmaggal azonos, amely maga is két házból és a kettőt elválasztó kapuáthajtóból áll. A térre merőleges tengelyű háromszintes nagyobbik épület és a tér vonalában elhelyezkedő másik az 1687 évi lejegyzés szerint a kapu fölött Báthori Miklós püspök címeres kövével van megjelölve. Ez lehetett annak is oka, hogy a török uralom alóli felszabadulás után az elpusztult középkori püspöki palota örökébe lépett a mi épületünk. S mert örökébe lépett, meg kellett félelme az újkori követelményeknek. A Báthori-palotát északnyugati sarokpontnak véve fokozatosan épült ki mai terjedelmére. Csemegi József az újkori püspöki palota kiépülését hat különböző építési korszakra bontja: 1) 17. század vége, Kéry János második emeletet épít rá; 2) a századforduló küszöbén Balogh Miklós és Dvornikovics Mihály dél felé megnyújtja az épületet; 3) a századfordulón a mai déli szárnyhelyén kisebb alapterületű ház épült; 4) Kollonits püspök az északi szárnyat nyújtja meg keleti irányban; 5) Althann M. Frigyes bíboros a tér vonalában majdnem mai terjedelméig meghosszabbítja az épületet; 6) Althann M. Károly püspök megépíti a déli szárnyat, belefoglalva a századfordulón épült kisebb épületet is. Amikor az új püspöki palota megépül, itt más intézmények kapnak otthont: először a Theresianum, majd a Budáról ide költöztetett angolkisasszonyok, a század végén katonaság és magánlakások, végül 1802-tól a Siketnéma Intézet. A 18. század utolsó negyedében a mai lépcsőház és kápolna, a századfordulón a mai főbejárat épült meg. A Siketnéma Intézet háromnegyed évszázadig megfér az örökölt keretek között, s csak a 19. század végén bővítik jelentősen az épületet: 1987-ban, majd 1881-ben a déli, végül 1893-ban az északi szárnyat nyújtja meg kelet felé jelentősen. Az 1975-76os tanévvel kezdődő mai teljes külső-belső helyreállítás lakottan, négy ütemben történik. 1) 1979-1982. augusztus 20.: I. ütemben az 1893-ban épült északi szárnyat állították helyre; 2) 1982 szeptemberében a 2/A-ütemmel a legrégibb ismert részeket magában foglaló épületrész, az épületmag északi fele került munkába. A kivitelezési munkák során szükségessé váló feltárások csak leletmentés jellegűek voltak, mégis a felszínre kerültek olyan jelentős új szerkezetek, minta Báthory-palota eredeti síkfödémének valamennyi főkonzola és gerendafészke, valamint olyan díszítőrészletek, mint az I. emeleti sarokhelyiség stukkódíszítésének maradványa; 3) 1984 szeptemberében a 2/ B ütem beindításakor már lehetőség nyílt arra is, hogy a kutatás, ha csak egy lépéssel is, de megelőzze az építőipari tevékenységet, így ezen a részen egy eddig ismeretlen középkori épület részletei, 18. századi freskók, egy 18. századi stukkó, 18. századi díszítőfestés és század eleji figurális festés is napvilágot látott; 4) az utolsó BI. ütem ezután jött sorra: az 1876ban és 1881-ben épült déli szárnybővítés foglalja magában. Kutató: Gergelyffy András (OMF). Tervező: Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat. Építész: Szatmáfy Gézáné. Statikus: Otz Mariann. Kivitelező: 1979-ben a Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, 1982-től a Gödi Dunamenti Mgtsz Építőipari Főágazata. GA VÁC, Március 15. tér 11. Városháza A városháza kapuja feletti szobrok és címer restaurálására 1988ban került sor. Restaurátor: Horváth Tibor. Építtető: Városi Tanács. KP