Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

lebontott épület köveit a ciszterci építkezéshez felhasználták. Félköríves apszisú, háromhajós, pilléres bazilika lehetett, a pilléreket palmettás párkány és oszlopfejezetek díszítették, a kerengő íves nyílásait oszlopokon nyugvó szalagfonatos vállkövek tartották. Az 1967-ben megkezdett ásatás fokozatosan feltárta a ciszterci monostoregyüttes maradványait. Latin kereszt alakú, nagyméretű templom bontakozott ki. Az 56,80 m hosszú templomteret nyolc pillérpár három hajóra osztotta. A négyzet felett feltehetően nyolcszögű huszártorony emelkedett. A keresztház mellékhajónyi szélességben, 4,70 m-rel ugrik ki északra és délre a főszentély két oldalán, és az ugyancsak egyeneszáródású mellékszentélyek két kápolnával bírnak. Jellegzetes román, négyzetes keresztboltozatra szerkesztett alaprajzi séma ez, a főhajó boltszakai mégegyszer olyan szélesek és hosszúak, mint a mellékhajóké. A keresztház északnyugati szögletéhez négyszögű lépcsőtorony csatlakozik. A pilléreket és fejezeteket akantusz levelekből kifejlesztett, sokkaréjos palmettákkal rokon levelek díszítik. A kereszthajó déü felében a helyén maradt az eredeti téglamozaik. A Magyarországon a 13. század elején megbízással járó Vülard de Honnecourt vázlatkönyvének négy alapmintáját lehet azonosítani a püisi padlómozaikokkal. Feltételezések szerint látta a piüsi templomot és itt rajzolta le ezt a szokatlan mintát. A templom négyezetének tengelyében, a főoltárral szemben lévő falazott sír volt U. Endre király meggyilkolt feleségének, Gertrudisnak a temetkezési helye. Legalul feküdt a bolygatott csontváz, a sírgödörben és közelében hevert a szétzúzott szarkofág számos faragványa. A homokkőből faragott síremlék testszínnel, püossal, kékkel festett és aranyozott alakjai, ruhái alapján részletekbe menő összefüggést mutat Chartes déli kapujával és Villard de Honnecourt albumának ábrázolási stílusával és motívumaival. A templomhoz délről csatlakozik a monostor, amely annyiban tér el a szabályos ciszterci sémától, hogy délen nem a kútház mögött van a refektórium, hanem a délnyugati szögletben. A keleti és a nyugati monostorszárny együtt épült a templommal, délen a korábbi bencés monostor maradványai miatt más a helyzet. A keleti szárny előtti folyosó kötegpillérei, a keresztboltozat élbordái, a leveles rozettás zárókövek a folyosó utólagos beboltozását mutatják. A káptalanteremben több bolygatott sírt találtak, és egy vörösmárvány kőlapot, amely sodronypáncélos, lándzsát tartó lovagot ábrázol, a felirata szerint a 13. század első feléből. Ez a legelső magyarországi lovagi sírkőtöredék, mai ismereteink szerint. A templom felszentelésére 1225-ben kerülhetett sor. Ezt látszik bizonyítani, hogy JJ. Endre 1225-ben 20 ezüstmárkát küldött az anyakolostornak, a francia Aceynak. A kolostor bővítése és továbbépítése a kútház és a teljesen meghosszabbított vízvezető rendszer üzembe helyezésekor következett be. Kelet felé növelték az épületegyüttest, második harmadik és negyedik udvar köré építve a vendégszárnyat, betegszárnyat. A negyedik udvar keleti oldalán a kapus helyisége és az érkezők cselédségének szállása volt. A kapu farkasvermes, a várak kapuját utánozza. A kolostor kőfaüal kerített négyszögletes területe a Pilis hegység lejtős lábánál feküdt. A magasabban eredő forrásokból a kolostor felső területén mesterséges tavat alakítottak ki, és innen kőből kivájt csöveken a megfelelő helyre vezették a vizet, és aknákon, vízárkokon keresztül elvezették a csatornát a kolostor alatt folyó patakba. A víz esését fölülcsapó malom létesítésére is felhasználták. Ez a malomszerkezet majdnem épségben megmaradt, és európai ritkaságnak számít. Ugyanitt hosszú műhelyház falazata is előkerült, benne olvasztókemencékkel. A salakdarabok alapján vas, ólom, nemesfém és bronzöntést tételezhetünk fel. Igen fejlett vízitechnika és fémfeldolgozó technika nyomára bukkantak, ez a Magyarországon ismertek közül a legkorábbi. Az európai ciszterci építészet és műszaki technika legmagasabb színvonalát képviseü. A monostor együttes a török időkben pusztult el. A romterület ideiglenes védelmet kapott. A romkert kialakítás terveit a Műszaki Egyetem Építészettörténeti tanszékén Dr. Zádor Mihály és munkatársai készítik. Külön gondot jelent az igen nagyszámban előkerült, és nívós faragott kőanyag kőtárban való elhelyezése. A Püisi Parkerdő Gazdaság megkezdte a romterület környékének kitisztítását és élősövény kerítéssel való körülvevését. Remény van rá hogy rövidesen megkezdődhet a kivitelezési munka, amelyet az OMF Visegrádi Építésvezetősége fog végezni. VI PILISSZENTLÁSZLÓ, Petőfi u. Római katolikus, v. pálos templom A barokk templom felújítását 1983-ban végezték el. Építtető: Egyházközség. KP PÓCSMEGYER, Bocskai tér. Református templom A barokk eredetű, de később átalakított templom külső felújítása 1986-ban történt. Építtető: Egyházközség. KP PÓCSMEGYER, Hunyadi János u. 51. Vendéglő, volt UngerBerczelty-kúria Az épületen tető és homlokzatfelújítást végeztek 1987-ben. Építtető: Szentendre és Vidéke ÁFÉSZ. KP POMÁZ, Templom tér, Római katolikus templom A többször átépített barokk templom teljes külső felújítása során a tető javítására és átfedésére, homlokzatának kifestésére, toronysisakjának rézlemezzel való újrafedésére és a koronázó gömb és kereszt aranyozására került sor. OP POMÁZ, Templom tér 3. Volt Teleki-kastély A 19. század végén átalakított, barokk — ma gyermekotthonként működő — kastély ablakait 1990-ben engedély nélkül cserélték. Építtető: Pest megyei GYIVI. KP PÜSPÖKHATVAN, Szabadság u. 1. Római katolikus templom A messzüől szembetűnő, sudár tornyú, barokk templom felújítása 1983-ban történt. Ekkor épülhetett az új plébániépület. A régi plébánia ablakkeretezéseit a kerítésfalba építették be. A belsőben új liturgikus térrendezés és szélfogó üvegfal beépítése történt 1987-ben. Építtető: Egyházközség. KP RÁCKEVE, Temető köz- Szt. Domonkos temetőkápolna A kisméretű kápolna fedését és homlokzatait 1986-88 között újították fel, az OMF támogatásával. Tervező: Juhász András (Architekton Kisszöv.). Kivitelező: Gyengési Antal ácsmester. Építtető: Római Katolikus Egyházközség. KP RÁCKEVE, Kossuth u. 51. A Művelődési ház és könyvtár hasznosítású értékes épületegyüttes kutatása számos, korábban tisztázatlan részletre derített fényt. 1989-91 között csak az újabbkori épületrész felújítása történt meg. Az értékesebb épületrész teteje beszakadással fenyeget. Kutató: Mentényi Klára (OMF). Tervező: Gál Tibor (OMF). Építtető: Nagyközségi Tanács. KP