Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

SOPRON, Templom u. 4. Volt Esterházy-palota Az épület részletes műemléki kutatását 1985-87-ben végezték. Megállapították, hogy az egyemeletes, belső udvart körbefogó épület északi és déli szárnya középkori. Az északi szárny egy 14. századi, a Sopronban általános présház-pince, emelet szin­tekre tagolódó, telekhatár mentén álló lakóház volt. A mai pa­lota déli szárnya egészen párkánymagasságig középkori, ismertté vált eredeti nyílás és alaprajzi rendszere. Ez a szárny a szoká­sostól eltérően a 15. század elejéig egy nagy telek közepén állt, és annak osztódása miatt került a későbbi déli telekhatár­ra, de néhány ablaka továbbra is a szomszéd telek udvarára néz. Az épület mai tömege és az udvart körbezáró alaprajza a 17. század eleji építkezések során alakult ki. A 18. században csak az utcai homlokzaton módosítottak. A helyreállítási munkálatokat 1986 és 1991 között végez­ték. Kutató: Gömöri János (Sopron, Múzeum), Lászay Judit (OMF). Építésztervező: Kaló Judi (OMF)t. Kivitelezés: OMF Soproni Kirendeltsége az OMF támogatásával. LT SOPRON, Templom u. 19. lakóház A barokk lakóházként nyilvántartott épület 1983. évi kutatása során gótikus és 17-18. századi építkezések részletei láttak nap­világot. Az utcai homlokzat földszinti déli oldalán eléfalazás mögül előkerült a gótikus lakóház homlokzatának egy egybe­függő része. Csúcsíves elszedett faragottkő ajtókeret, felette szo­katlan, egyenes vonalú, egy kőből kifaragott párkányszerű pro­filos szemöldök. Ugyanehhez az építési periódushoz tartozóan konzolsor, mely a földszinti és emeleti homlokzati fal közötti szögeltérést egyenlíti ki. Az említett homlokzat mögött — mely a pince-présház — az emeleten a faburkolatos szoba faszerkeze­tének lenyomata is előkerült a déli fal belső felületén. Ugyanitt nyomon követhető volt a belső falszöveteken a boltozatok, és ezzel összefüggésben a járőszintek megemelése. A faburkola­tos szoba mögötti konyha burkolatai és épített berendezésének maradványai a közel 1 m-es feltöltésből kerültek elő. A ház kapualjában és északi oldalán több 17—19. századi átalakítás volt nyomon követhető, ekkor épült ki zártudvaros­sá. Az újabbkori átalakításokhoz tartozó homlokzati architek­túra részletei az utcai homlokzat északi oldalán voltak feltárha­tók. Az építészeti helyreállítás a ház rekonstruálható középkori homlokzatának és tömegének mind teljesebb bemutatására tö­rekedett. Művészettörténész: D. Mezey Alice (OMF). Építész terve­ző: Hulyák Anna (VÁTI). Kivitelező: OMF Soproni Építésveze­tősége. Építtető: IKV Sopron. MA SOPRON, Új u. — Szent György u. sarok Római fórum Az 1850-es évektől rendszeresen figyelték a földmunkákat Sop­ronban, az első tervszerű ásatást 1893—94 telén Bella Lajos vé­gezte. Sopron római elődjének, Scarbatiának főterén, fórumán a Capitoliumot tárta fel. 1938-ban a Városház utcán a fórum burkolatára bukkantak, az 1960-as években Szakái Ernő azo­nosította a capitoliumi szentély helyét, majd Póczy Klára vég­zett itt ásatásokat. 1979-ben kezdte el Gömöri János az Új utca — Szent György utca sarkán a lebombázott ház helyén az ásatást és az 1982. novemberéig tartott, OMF költségén. A kutatás kiterjedt az Új utca 1—3. és a Szent György u. 2—6. sz. házak pincéjére is, és így kibontakozott a római fórum. A középkori rétegek a terület nagy részén az újkori pincék kialakításával megszüntet­ték, csak a régebben alápincézett részen — Szent György u. 4. — Új u. 1. - maradtak meg középkori ház, vízvezeték, kutak, kemencék és hulladékgödör részletek. Az Árpád-kori rétegek felett több középkori gödör, egy falazott verem és kemence­részletek is előkerültek a 14-15. századból. A feltárással párhuzamosan végezték Gömöri Jánosék a fó­rum környékének műszeres felmérését, a római kori út és épü­letmaradványok 1:100 léptékű térképre vitelét. Ennek alapján a fórum körzetét teljesen körbehatárolták és megállapították, hogy a fórumnak legalább két jelentős építési periódusa volt. A capitoüumi szentély a fórum első periódusában épült, az oppidum korszakban. A municipiummá válás után a carnuntumi légióstábor principiájának és fórumának mintájára és lényegé­ben annak méretei szerint tűzték ki a scarbantiai fórum alapraj­zát. Déli határát a Cardo és a F felől ferdén befutó ősi út ke­reszteződésénél jelölték ki, ott, ahol a Silvanus szentély akkor már állhatott. Északi határát a Cardora merőlegesen kitűzött Decumanus képezte. A fórum építményei egy kb. 120 x 80 ni­es insulát foglalnak el, ennek közepén található a kb. 41 x 40 m-es, csatornával körbevett kövezett tér. A tér kb. 40 m-es, méretegységre képezi az egész fórum kitűzésének egységét, így szélessége 2, hossza 3 egység, a klasszikus, vitruviuszi 3:2 fó­rum-méret. A 2. századi kiépítésnél tehát a korábbi fórum ob­jektumai a város úthálózata, a valószínűleg carnuntumi építők és részben carnuntumi származású scarbantiai megrendelők fó­rum-építészeti ismeretei határozták meg a fórum akkor nyert formáját. A fórum déli középületeiben a 4. században nagyobb átépítéseket végeztek. Lakóház - tervező: Kévés György. Kivitelező: GYÁÉV. Építtető: OTP. Rom bemutatás. Tervező: Sedlmayr János (OMF). Kivitelező: OMF Soproni Kirendeltsége. VT 343. kép. Sopron, Szent György u. 12. Eggenberg-ház udvari homlokzata

Next

/
Thumbnails
Contents