Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

340. kép. Győr, Káptalandomb. Apor Vilmos püspök tere zonyára világi célokat szolgált már az épület. A nyugati fele alatt római kori falmaradványokat is találtak. A kivitelezés során a templomromot 80-100 cm mélységű eredeti szintre süllyesztve, árkokkal és kiemelt szegéllyel körülvéve mutatták be. A falakra vastag, légrétegekkel, légjáratokkal ellátott színezett beton védőréteg került. A Szent Mihály szobor alá a templom közelsége, illetve a szobor lépcsőzetének a templombemutatás okán történt elbontása után, új lábazat készült. Régész: Kozák Károly (OMF). Építész: Sedlmayr János (OMF). Kivitelező: OMF Soproni Kirendeltsége. Építtető: Városi Tanács az OMF támogatásával. SJ - LCs GYŐR, Káptalandomb, 7. A homlokzat és a földszint kutatása kiderítette, hogy a klasszicista lakóház alsó szintje a 18. század közepéről származó részleteket is őriz. A ház földszintjén újra feltártuk a káptalandombi feljáró talajszintje alatt a kazamatába vezető befalazott átjárót. A lizénás klasszicista homlokzat nyílásait utólag leszűkítették, a földszintet kissé áthelyezték. A második emeleten a szemöldökpárkányok fogsordíszét újabb vakolat takarja. Kutatás éve: 1986. A helyreállítás 1986-ban megkezdődött. Kutató: Nagy Judit (Tanácsi Tervező Vállalat). Építész: Csapó György (Tanácsi Tervező Vállalat). NJ GYŐR, Káptalandomb, 28. OMF Építésvezetőség Az épületre a kivitelezést is lehetővé tevő, a szokásosnál részletesebb kidolgozású engedélyezési terv készült. Épületkutatatásra nem került sor. A homlokzatok változatlanok maradtak, míg a belsőben az utólagos válaszfalak bontásával illetve átcsoportosításával alakított ki igényeknek megfelelő helyiségeket. A munkákat 1986—88. között végezték. Tervező: Hoppe László (OMF). Gépészet: Rudnai Péter (OMF). Elektromos terv: Gléz Dezső (OMF). Kivitelező: OMF Soproni Kirendeltsége. Építtető: OMF. HL GYŐR, Kazinczy U. 20. Lakóépület A mai épület három 17. századi lakóház összeépítésével, több periódusban alakult ki. 1634-ben a mai telken a sarkon egyemeletes, tőle kétoldalt egy-egy földszintes épület állt. Szerkezeti falakon kívül ebből a periódusból a sarokház homlokzatdíszítésének egyes részletei maradtak meg, így például a szürke falfelületet koronázó meszelt sáv az egykor domború, szabályosan váltakozó fekvő rombusz- és téglány formájú tagozatok lenyomataival. 1676-ban nagyobb átalakításra került sor, ennek kapcsán épült össze a sarokház a Kazinczy utca földszintes épülettel. Az ezzel kapcsolatos alaprajzi beavatkozás a földszinten és az emeleten egyaránt jól nyomon követhető volt, a homlokzat kialakítása azonban már nem. Utóbbi egyetlen említésre méltó részlete a Czuczor utcai szárnyon homlokzatfestésre utaló kármin vörös mező töredéke. E periódusból származik az udvari homlokzat szabadon álló kőoszlopa, mely az egykori lépcsőház utolsó szakaszát hordta, valamint a kapualjtól keletre eső három földszinti boltozott helyiség kifestésé: a falakat és a boltozatokat tintakék alapra festett hatágú sárga csillagok borították, a boltozat közepén egy-egy ovális mező volt. Közülük az egyikben tűzpiros alapon fekete birodalmi sas volt látható, hasán címerpajzzsal. 1725-ben építették meg a sarkon a zárterkélyt és alakították ki a mai homlokzattagolási rendszert 1770 körül az épületet a Czuczor utcai, mindezideig földszintes ház megvásárlása révén bővítették, egyidejűleg újrafestették a földszinti boltozott helyiségeket. Legépebben maradt meg a süvegek találkozásánál fülkagyló-omamentikával. A 19. század elején a tulajdonos Ecker János a Czuczor utcai szárny emeletén házi színháztermet alakított ki. A színpad falait táblás rendszerű falfestés, homlokívét gyümölcs- és szőlőinda motívum díszítette. Valószínűleg a színházterem kialakításával hozható összefüggésbe a ma másodlagos elhelyezésben használt díszes lépcső is. A Czuczor utcai épületrész ismételt leválasztására, a nyugati szárny kiépítésére, a függőfolyosós bérház kialakítására hamarosan 1853 után került sor. Az épület kutatására 1982-ben került sor. Kutató: Somorjay Selysette (OMF). Építész: Tanácsi Tervező Vállalat. Kivitelező: TANÉP. Építtető: Győri IKV. SS GYŐR Király u. 20. (korábban Alkotmány u.) Lakóház A kutatásra 1982-ben került sor. A több periódusban épült, kétemeletes lakóház mai formáját 1790 körül nyerte. Helyén állt a középkorban a győri káptalan nagy vendégfogadója. Ennek elbirtoklása idején, a 16. század végén a katonaság építette az Alkotmány u. mentén húzódó nagy pincét. Az épület Szabadsajtó u. felőli, déü része egy, a 17. század második felében emelt, kétemeletes polgárház átalakításával alakult ki. A kiviteÜ munkákra 1983-84-ben került sor. Kutató: Lővei Pál (OMF). Tervező: Cserhalmy György (Tanácsi Tervező Vállalat). Statikus: Nemes András (Tanácsi Tervező Vállalat). Kivitelező: TANÉP. Építtető: Győri IKV. LP GYŐR, Dr. Kovács Pál u. 3. Lakóház A homlokzat és a kapualj kutatása feltárta, hogy a 19. században átalakított épület a 18. században épült. A barokk ház kapualját a múlt században kettéválasztották, nagy kapunyűásának kőkeretét eltávolították, és az aláfalazott ívbe két kisebb kőkeretet helyeztek. A homlokzatot az 1920-as, 1930-as években alakították mai formájára.