Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

ETYEK, Botpuszta. Római katolikus kápolna és nazarénus ház Etyek községtől mintegy 5-6 km-re - az Etyékről Bicskére vezető út mentén — egy kiemelkedő dombon áll az elpusztult Bot falu temploma. A feltárás — 1981-ben - során sikerült tisztázni a templom különböző építési periódusait. Az eredetileg egyenes szentélyzáródású templom nagy részét a 15. század végén elbontották. A hajó északi falának felhasználásával egy sokszög szentélyzáródású, támpilléres templomot emeltek, melyet hálóboltozattal fedtek. A bordaindítások fallenyomata, valamint a pusztulási rétegekből előkerült bordák alapján megállapítottuk, hogy a boltozat kialakításakor csak kétszer hornyolt bordákat használtak fel. A templom bejárata délről nyüt, azonban annak pontos lezárását nem ismerjük. Sározott padlóját többször is megújították. A 16. századvégén a falu elpusztult, temploma erősen megrongálódott (boltozata beszakadt, nyugati homlokzatának nagyrésze leomlott). A 18. század közepén az itt letelepedett nazarénusok a templomot kijavították, illetve átépítették. Északi homlokzatához egy igen szerény, téglalap alaprajzú kolostorépületet építettek. Az elpusztult nyugati homlokzatot felépítették valamint új ablaknyílásokat képeztek ki. Távozásuk után folytatódott a templom felújítása. Mai, végleges formáját a 18. század végére nyerte el. Ekkor helyezték el a nyugati falban a kőkeretes, évszámos (1794) kaput. Az 1984—86-ban végzett helyreállítás során a ma hiányzó középkori támpillér visszaállításával, a gótikus hálóboltozat homlokíveinek kirajzolásával utaltak a korábbi részletekre. A nazarénus ház lakásként való felújítására is sor került. Kutató: Juan Cabello (OMF). Építésztervező: Káldi Gyula (OMF). Elektromos terv: Gléz Dezső (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kerttervező: Kiss József (OMF). JC - KGy FÜLE, Széchenyi u. 107. Népi lakóház Az épület kisajátítására az OMF által biztosított 150 eFt-ból történt. Az állami tulajdonba vétel utáni kezelője a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága lett. Felmérését, majd kiviteli terveit a VÁTI készítette, gondosan ügyelve az értékes részletek (füstöskonyha, sárhombár és sövényfal a padlástérben stb.) megőrzésére, bemutatására. A helyreállítás utáni új funkciója: tájház. Az utca felőli, régebbi épületrészben a régi életmódot, lakásbelsőt bemutató állandó kiállítás került. A hátsó traktus pedig a tájegységben összegyűjtött néprajzi anyag ideiglenes kiállításai számára lett kialakítva. Tervező építész: Lőrincz Zsuzsa (VÁTI). Kivitelező: OMF Székesfehérvári Kirendeltsége. Építtető: Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága. Támogató intézmények: Fejér Megye Tanácsa, OMF. CsÉ ISZKASZENTGYÖRGY, Kossuth tér 1. Volt Amadé-BajzáthPappenheim-kastély A kutatásra 1985-ben került sor. A kastély központi részét az 18. század első harmadában Amadé Antal építtette. A 19. század elején a kapubejárat fölé középrizalitot emeltek, később klasszicista oldalszárnyakkal bővült az épület. A levéltári kutatás során kiderült, hogy a bajor eredetű Pappenheimek megrí ndelésére 1906—1909 között emelt új épületszárnyak tervezője Gabriel Seidl építész, a századforduló müncheni későekIcktikájának legjelentősebb alakja volt, a szobrászati dísz elkészítésében Adolf von Hildebrandt müncheni szobrász is közreműködött. 1984-ben a Fejér Megyei Tervező Iroda hasznosítási tanulmánytervet készített a kastélyépületekre, a meglévő funkciók nagy részének megtartására. Ennek célja az volt, hogy a megtartható és megtartandó funkciókat a kastélyépülethez illő és 339. kép. Etyek, Botpuszta. Római katolikus kápolna méltó módon elhelyezze, és javaslatot tegyen a mindenképpen kitelepítendő funkciókra. A rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeknek megfelelő ütemben, a jóváhagyott tanulmányterv alapján (de sajnos nem mindig a kívánatos sorrendben) készültek a kiviteli tervek és kezdődött meg 1985-ben a felújítás. Eddig elkészült a volt parádés istálló szárnyban a község új kultúrterme, az emeletes neobarokk szárny (a jelenlegi iskolaépület) manzárd tetejének a felújítása (hőszigetelés beépítésével) új piros hódfarkú cserépfedés) valamint ugyanennek az épületrésznek a pincéjében a központi fűtés új kazánháza és az iskolaépületben a központi fűtés szerelése. Kutató: Lővei Pál (OMF). Építésztervező: Martonné Szilas Katalin (Fejér Megyei Tervező Iroda). Építtető: Megyei Tanács. CsÉ - LP MARTONVÁSÁR, Volt Brunszvik-kastély, Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete Az épületegyüttes fejlesztésére 1979-ben készített tanulmányterv javaslatai alapján — némi módosításokkal — a következők szerinti funkcionális egységek valósultak meg 1984-ben. Az északkeleti szárnyépületekben egy 300 adagos konyhaüzem, egy 126 férőhelyes önkiszolgáló étterem, és egy 250 fő befogadóképességű előadóterem. Az étterem a kastély első építési periódusából való, csehboltozatos volt istállóepületében került kialakításra. A főbejáratnál új portaépület épült, sokszög-alaprajzú, magastetős kialakításban, feketére festett szabvány palafedéssel. A búza magtár és előkészítő épület a kastélytól délnyugati irányban már korábban felépített, a Bűzanemesítési Osztály