Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

kai és talajmechanikai vizsgálatokhoz ásott alapfeltárási árkok­ban felmértük a 18. századi, kavicsos udvari járószintet illetve az északnyugati melléképület mellett húzódó, nagykavicsos utat. Az 50—80 cm-rel megemelkedett jelenlegi járószint lényegesen „tömzsibbnek", várszerűbbnek mutatja az épületet, mint ami­lyen eredetileg volt. A kutatásra 1986-ban került sor. Utóbb elvégezték az épület állagmegóvását, valamint a falképek feltárása tés rögzítését. Kutatók: Haris Andrea és Lóvéi Pál (OMF). Tervező: Farkas Pál (Megyei Tervező Iroda). Restaurátor: Seres László. HA - LP EGERLÖVŐ, Dózsa György u. 16. Református templom Az épület keleti részéről eddig is sejteni lehetett, hogy az egy­kori középkori templom jórészét magában rejti. A homlokzat­tatarozás alkalmával levert vakolat alól kibukkant a szabályos kváderfalazat. A félköríves szentélyt tagoló lizénák és fél­oszlopok, valamint a párkány megtalált, lefaragott felületei egy gazdagabb építészeti díszítés nyomai. A szentélyen két résab­lakot bontottunk ki. A hajó keleti sarkain is megmaradtak az egykori párkány nyomai. Mind a déli, mind az északi hajófa­lon függőleges falelválást észleltünk, a keleti rész a szentéllyel korábban épült. A déli falon csak egy ablak alsó részének nyo­mai kerültek elő, az újkori, nagyméretű nyílások az eredeti kö­zépkoriakat elpusztították. A korábbi periódushoz ugyancsak kváderfalazattal hozzáépült nyugati toldás déli falában lépcső­zetes bélletű, félköríves átboltozású, román kori kaput bontot­tunk ki, felső részét és a béllet belsejét a belső, barokk bolto­zat vallanak elkészítésekor elpusztították. A hajó keleti része a szentéllyel még a 12. századra, a nyugati bővítés a 13. század első felére keltezhető. A középkori templom nyugati falát elbontva, 1828-ban épült a mai, keresztirányban álló hajó, ekkor falazták maga­sabbra a középkori templom falait is és emelték az apszis felett a tornyot. A kutatásra 1986-ban került sor. Kutató: Lővei Pál (OMF). AÁ - LP ERDŐBÉN YE, Rákóczi u. 12. Római katolikus templom 1983-84-ben zajlott le az épület külső felújítása. Megtörtént a fedélszék megerősítése és a templom műemléki palával való fedése. A homlokzatfelújítás folyamán a középkori torony vé­kony, a fal egyenetlenségeit követő vakolatot kapott, a hajó pedig a barokk építés idejének megfelelő sima vakolatot. Építész: Vaskó Pál (Egri Érsekség). Kivitelezők: helyi kis­iparosok. A felújítás az OMF anyagi támogatásával készült. AÁ FÁJ, Bolt u. 1. Fáy-kastéty A községben már a középkorban birtokos Fáy család nemesi kúriájáról 1673-ban már van adat. A mai kastély építésére köz­vetlen adattal a kutatás sem szolgált, elfogadható a szakiroda­lomban korábban is szereplő 18. század közepi keltezés. Az ennél korábbi épületnek csak a pincében maradtak meg nyo­mai, a déli épületrész alatti pince északi részén két korábbi pe­riódus különíthető el. A díszteremnek a nyugati homlokzat elé kiugró fele ké­sőbb, a belső festés legkorábbi rétege alapján az 1800 körüli éveknél nem később készült. A díszterem második kifestésé az 1830-as évek elejére keltezhető, az alsó részen kerültek elő a kanelurázott oszlopok között hegyes-dombos tájakat ábrázoló falkép megmaradt, viszonylag kis felületeit. 1844-45-ben ké­szítette Marco Cassagrande olasz szobrász a díszterem három nagyméretű stukkó domborművét és a keleti főbejárat feletti Fáy­címert a harsonát fújó angyalokkal. A kutatásra 1986-ban ke­rült sor. Kutató: Lővei Pál (OMF). LP GELEJ, Református temető A múlt század elejétől az 1930-as évekig használt régi temető­részen mintegy 120 db, a fafaragás formakincsét őrző sajátos kialakítású faragottkő szívjel van. A sírkövek jellegzetes pél­dányainak felmérését és a temető összes sírjelének fotózását el­végezték. A dokumentáció összeállítására 1982-ben került sor. Fel­mérők: Gál Tibor, Máthé Géza, Hoppe László, Ferenczy Kár­oly konzultációjával. Fényképek: Hász András (OMF). HL GOLOP, Rákóczi u. 34. Volt régi Vay-kastély Miután az épület bérlője elbontotta a kastély keleti magtárbő­vítményét és az azzal egykorú földszinti osztófalak többségét, továbbá új emeleti födémeket és a barokk oromfalak megtartá­sával új tetőszerkezetet készített, 1985-ben néhány hetes régé­szeti kutatás tisztázta az épület építéstörténetének főbb szaka­szait. A magtárépítéssel jelentősebben módosított keleti hom­lokzat kivételével teljes külső és belső falkutatásra került sor, továbbá a homlokzatokra merőleges kutatóárkokkal vizsgálták a kastély környékét. Ennek során megállapították, hogy az egy­emeletes, alápincézett, szintenként két helyiségre tagolódó fő­traktusból s az annak két átellenes sarkához csatlakozó torony­szerű bővítményekből álló építmény egyetlen, 1590 körüli épí­tési periódus emléke. A földszinti tereket kisméretű, egyszerű élszedéses, az emeleti nagytermet nagyobb, a további tereket kisebb, reneszánsz profilos kőkeretes ablakok világították meg eredetileg, melyek kivétel nélkül önhordós szerkezettel épül­333. kép. Gelej, református temető

Next

/
Thumbnails
Contents