Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

kai és talajmechanikai vizsgálatokhoz ásott alapfeltárási árkokban felmértük a 18. századi, kavicsos udvari járószintet illetve az északnyugati melléképület mellett húzódó, nagykavicsos utat. Az 50—80 cm-rel megemelkedett jelenlegi járószint lényegesen „tömzsibbnek", várszerűbbnek mutatja az épületet, mint amilyen eredetileg volt. A kutatásra 1986-ban került sor. Utóbb elvégezték az épület állagmegóvását, valamint a falképek feltárása tés rögzítését. Kutatók: Haris Andrea és Lóvéi Pál (OMF). Tervező: Farkas Pál (Megyei Tervező Iroda). Restaurátor: Seres László. HA - LP EGERLÖVŐ, Dózsa György u. 16. Református templom Az épület keleti részéről eddig is sejteni lehetett, hogy az egykori középkori templom jórészét magában rejti. A homlokzattatarozás alkalmával levert vakolat alól kibukkant a szabályos kváderfalazat. A félköríves szentélyt tagoló lizénák és féloszlopok, valamint a párkány megtalált, lefaragott felületei egy gazdagabb építészeti díszítés nyomai. A szentélyen két résablakot bontottunk ki. A hajó keleti sarkain is megmaradtak az egykori párkány nyomai. Mind a déli, mind az északi hajófalon függőleges falelválást észleltünk, a keleti rész a szentéllyel korábban épült. A déli falon csak egy ablak alsó részének nyomai kerültek elő, az újkori, nagyméretű nyílások az eredeti középkoriakat elpusztították. A korábbi periódushoz ugyancsak kváderfalazattal hozzáépült nyugati toldás déli falában lépcsőzetes bélletű, félköríves átboltozású, román kori kaput bontottunk ki, felső részét és a béllet belsejét a belső, barokk boltozat vallanak elkészítésekor elpusztították. A hajó keleti része a szentéllyel még a 12. századra, a nyugati bővítés a 13. század első felére keltezhető. A középkori templom nyugati falát elbontva, 1828-ban épült a mai, keresztirányban álló hajó, ekkor falazták magasabbra a középkori templom falait is és emelték az apszis felett a tornyot. A kutatásra 1986-ban került sor. Kutató: Lővei Pál (OMF). AÁ - LP ERDŐBÉN YE, Rákóczi u. 12. Római katolikus templom 1983-84-ben zajlott le az épület külső felújítása. Megtörtént a fedélszék megerősítése és a templom műemléki palával való fedése. A homlokzatfelújítás folyamán a középkori torony vékony, a fal egyenetlenségeit követő vakolatot kapott, a hajó pedig a barokk építés idejének megfelelő sima vakolatot. Építész: Vaskó Pál (Egri Érsekség). Kivitelezők: helyi kisiparosok. A felújítás az OMF anyagi támogatásával készült. AÁ FÁJ, Bolt u. 1. Fáy-kastéty A községben már a középkorban birtokos Fáy család nemesi kúriájáról 1673-ban már van adat. A mai kastély építésére közvetlen adattal a kutatás sem szolgált, elfogadható a szakirodalomban korábban is szereplő 18. század közepi keltezés. Az ennél korábbi épületnek csak a pincében maradtak meg nyomai, a déli épületrész alatti pince északi részén két korábbi periódus különíthető el. A díszteremnek a nyugati homlokzat elé kiugró fele később, a belső festés legkorábbi rétege alapján az 1800 körüli éveknél nem később készült. A díszterem második kifestésé az 1830-as évek elejére keltezhető, az alsó részen kerültek elő a kanelurázott oszlopok között hegyes-dombos tájakat ábrázoló falkép megmaradt, viszonylag kis felületeit. 1844-45-ben készítette Marco Cassagrande olasz szobrász a díszterem három nagyméretű stukkó domborművét és a keleti főbejárat feletti Fáycímert a harsonát fújó angyalokkal. A kutatásra 1986-ban került sor. Kutató: Lővei Pál (OMF). LP GELEJ, Református temető A múlt század elejétől az 1930-as évekig használt régi temetőrészen mintegy 120 db, a fafaragás formakincsét őrző sajátos kialakítású faragottkő szívjel van. A sírkövek jellegzetes példányainak felmérését és a temető összes sírjelének fotózását elvégezték. A dokumentáció összeállítására 1982-ben került sor. Felmérők: Gál Tibor, Máthé Géza, Hoppe László, Ferenczy Károly konzultációjával. Fényképek: Hász András (OMF). HL GOLOP, Rákóczi u. 34. Volt régi Vay-kastély Miután az épület bérlője elbontotta a kastély keleti magtárbővítményét és az azzal egykorú földszinti osztófalak többségét, továbbá új emeleti födémeket és a barokk oromfalak megtartásával új tetőszerkezetet készített, 1985-ben néhány hetes régészeti kutatás tisztázta az épület építéstörténetének főbb szakaszait. A magtárépítéssel jelentősebben módosított keleti homlokzat kivételével teljes külső és belső falkutatásra került sor, továbbá a homlokzatokra merőleges kutatóárkokkal vizsgálták a kastély környékét. Ennek során megállapították, hogy az egyemeletes, alápincézett, szintenként két helyiségre tagolódó főtraktusból s az annak két átellenes sarkához csatlakozó toronyszerű bővítményekből álló építmény egyetlen, 1590 körüli építési periódus emléke. A földszinti tereket kisméretű, egyszerű élszedéses, az emeleti nagytermet nagyobb, a további tereket kisebb, reneszánsz profilos kőkeretes ablakok világították meg eredetileg, melyek kivétel nélkül önhordós szerkezettel épül333. kép. Gelej, református temető