Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Krónika - Fejérdy Tamás: Az ICOMOS és a magyar műemlékvédelem (1981-1985)

hozását".

10 A közgyűlés e javaslatot elfogadva, az állandó bizottságot R. Lemaire elnöklése mellett létrehozta. A bizottság titkárává Horler Miklósi választották.

10a Ezen a közgyűlésen adták át először az 1979-ben elhunyt Piero Gazzola (szerepének méltatása, amelyet az ICOMOS létrehozásában, s működésének hajtómotorként való elősegítésében játszott, messze meghaladja e beszámoló kereteit), az ICOMOS első elnöke emlékére-tiszteletére alapított Gazzola-díjat.

11 Az Olasz Köztársaság elnöke az első énnel Gazzola asszonynak nyújtotta át, aki mindvégig biztos támaszt jelentett férjének kiemelkedő és áldozatos munkájában. A tényleges díjat elsőnek Jean-Marie Trouvclot kapta meg;

12 életútját és tevékenységéi a díj odaítélését előkészítő bizottság részéről prof. de Angelis d'Ossat ismertette. Trouvelol hosszú pályafutását kezdettől fogva eljegyezte a műemlékek védelmével, helyreállításával; alapítása óta tagja az ICOMOS-nak. A Francia Nemzeti Bizottság elnökeként munkájával és eszméivel egyaránt igyekezett megvilágítani azt az elsődleges szerepet, amelyet a műemlékek játszanak a mai világban. Ezért is tűnt magától értetődőnek az ICOMOS tagsága számára, hogy ő kapja meg először ezt az újonnan alapított díjat. * A VII. közgyűlésre 1984. május 12-17. között, a Német Demokratikus Köztársaságban került sor. A mintegy 500 résztvevő Rostockban kezdte meg tanácskozását, majd - a kongresszushoz kapcsolódó kollokvium - három külön szekcióban, háromféle helyen lefolytatott ülései után Drezdában fejezte be azt. A vezető testület tagjainak megválasztása nem hozott jelentősebb változási, az elnök ismét M. Parent, a főtitkár A. Daoulatli lett (ellenjelöltje, B. Wecherding asszony (Luxemburg) végül is kisebbségben marad.

13 A Végrehajtó Bizottság tilkos szavazás útján kialakult összetételében a bolgár, M. Mincsev és a finn M. Kairamo kiesése jelenléti komolyabb változást.

14 A közgyűlés a személyi kérdéseken túl foglalkozott az ICOMOS financiális helyzetével, ennek kapcsán ratifikálta a tagdíjfizetések már néhány éve érvényben lévő módozatát (erről még bővebben is lesz szó a továbbiakban). Elfoglalta a történeti kertekről szóló ún. Firenzei Kartál, valamint a műemléki turizmus Kartáját is. A kongresszushoz kapcsolódó kollokvium témája: „A műemlékek és történeti együttesek hozzájárulása a kulturális identitás kialakításához" volt. A kollokvium elnöke az argentínai Gazaneo, főrapportőrje a svéd Palsson volt. Az egyes szekciók témája cs rapportőrjei: I. ,,A műemlékek és történeti együttesek hatása a városi és falusi környezetre" elnök: Konaré (Mali), rapportőr: Román (Magyarország) II. ,,A műemlékek és történeti együttesek a modern életben" elnök: Domicelj (Ausztrália), raportőr: Neuwirth (Ausztria)

1

^ III. ,,A konzerválás és restaurálási eljárások hatása a kulturális identitásra" elnök: Sengupta (India), rapportőr: Pundt (Egyesült Államok) A szekciókban élénk, színvonalas munka folyt, a meglehetősen mostoha technikai körülmények ellenére is; a rapportőrök a záró, plenáris ülésen foglalták össze a hozzászólásokban felvetett gondolatokat. A kollokvium eredményeinek összefoglaló értékelésére mindazonáltal csak (az eddig még közzé nem tett) teljes anyag ismeretében kerülhet majd sor. A záró ülésen fogadta cl a közgyűlés az előzetesen több menetben megvitatott „rostockdrezdai deklaráció"-t. Ez a dokumentum „határozottan hitet lesz a béke és a népek együttműködése mellett, felszólít a lefegyverzésre és az erőknek a háború elkerülésére való összpontosítására. Hangsúlyozza a műemlékek szerepét a kulturális identitás, az emberek önkifejezésének fontosságában, s leszögezi, hogy a világ kulturális öröksége egyetemes, nem egyesek, csoportok vagy nemzetek sajátja. Összefoglal egy sor olyan módszert és feladatot, ami hozzásegít ahhoz, hogy a műemlékek egyrészt fennmaradjanak, másrészt betöltsék e szerepüket."

16 A közgyűléshez csatlakozóan az ICOMOS egyéb testületei is megtartották üléseiket. A Végrehajtó Bizottság ülésén elfogadták a nemzetközi karták szövegének elfogadásával kapcsolatos új eljárási szabályzatot. Nem született döntés a „MONUMENTUM" ügyében nem tárgyalták érdemben az erre vonatkozó magyar ajánlatot sem -, csupán egy „ad hoc" munkabizottság felállításáról határoztak. A VB nyílt szavazással további tagokat kooptált soraiba, azzal a céllal, hogy az egyes földrészek arányos képviselete biztosított legyen.

17 Említésre méltó, hogy a VII. közgyűléshez kapcsolódóan mutatták be a Velencei Karta 20 éves évfordulójára összeállított fényképkiállítást. A kiállítás anyagát - a Nemzetközi Til-