Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Krónika - Sonkoly Károly: Műemléki kutatások az OMF pécsi kirendeltségén (1986-1991)

188. kép. Pécs. Király (volt Kossuth Lajos) u. 21. sz. lakóház főhomlokzata (1886-os fénykép részlete) menyét is. A főépület a felújítás (tervező: Erbl Jenő, Brázay és Tsai Építő Kft., Pécs) után az új tulajdonos, a pécsi Kolping-ház Egyesület székháza lett, míg az udvari házat oktatási célokra kívánják átalakítani a kutatási eredmények felhasználásával (tervező: Bachman Zoltán, PMMF, Pécs).

9 A Pécs, Király u. ( voll Kossuth L. u.) 21. sz., barokk kori lakóház utcai homlokzatainak falkutatását 1990 végén fejeztük be. Szemben a 60-as évek sortatarozásaival, amikor az utca több, régi házának homlokzatát szinte teljesen lecsupaszították, a most folyó belvárosi rekonstrukció arra törekszik, hogy a műemlékes kutatások eredményeire támaszkodva helyreállítsa ezeket. A szóban forgó ház homlokzatarchitektúráját is elpusztították a legutóbbi évtizedek tatarozásai. Csoda, hogy a zárókövébe bevésve 1774-es (?) évszámot viselő kapukeret a helyén maradt, bár kirakatnak átalakítva. A telken álló mai együttes több periódusban jött létre. A legkorábbi a déli szárny, amelynek főhomlokzata a Király - korábban Kossuth L. - utcára néz, de ez sem egyszerre épült. A homlokzatkutatás során nem kerültek elő középkori, vagy törökkori fal maradványok, bár a város legfontosabb utcája mellett álló lelek minden bizonnyal már akkor is beépített lehetett. Az 1695-ös összeírás a területen két házat említ, egy emeletest és egy földszinteset. Elképzelhető, hogy ezek még középkori eredetűek. Tulajdonosuk Melbis Pál, s a telek még az északról szomszédos ingatlant is magában foglalja. Az 1712-es hadiadó összeírásban már sem ő, sem a házak nem szerepelnek. Minden bizonnyal a századelő háborús eseményeinek estek áldozatul. Az 1722-es telekkönyvi összeírásban a korábbi, nagy lelek már kél részre oszlik, déli végükön egy-egy házzal. A forrásokból arra következtethetünk, hogy a nyugati épület kisebb, eredetileg földszintes lehetett, s csak a 18. század közepén húzatott rá emeletet akkori tulajdonosa, nemes Tóth János kirurgus. A nagyobb, emeletes sarokház gazdája ekkortájt Pichler József kereskedő, aki később városi szenátor lesz. O bővítteti nyugat felé a kapulengellyel a házat, amely így egybeépült a másikkal. A Duplatre féle térkép ezt az utca felé zárisoros állapotot rögzíti 1776-77ben, s az is látszik rajta, hogy a Mór utca melletti, keleti szárny is megépüli már. A levéltári források adatait a falkutatás eredményei is megerősítették. 1783-ban a sarokház új tulajdonosa, Punek (Punik, Punich) Pál vagyonos kereskedő - aki apósához, Pichlerhcz hasonlóan később városi szenátori rangot kap - megveszi Tóth özvegyétől a rossz állapotban lévő szomszéd épületet. Az ő nevéhez kapcsolhatjuk azt a nagyszabású átalakítást, amelynek során egyesítik a két házat az 1780-as években. Ekkor a hosszú, utcai oldalon díszes, copf stílusú homlokzatarchitcktúrát készítettek, megtartva a korábbi kapu kőkeretél. A rekonstrukciónál - mivel a habarcsból kialakított díszek nyomtalanul elpusztultak - nagy segítségünkre voltak a régi fényképek (188. kép). Ezeken látszik, hogy a földszinti ablakokat a 19. században üzletajtókká alakították át. Helyükre a 20. században nagyobb kirakatnyílások kerültek. A most folyó műemléki helyreállítás során a kapu visszanyeri eredeti funkcióját, a földszinti nyílásokai a 19. század végi, kőkeretes formájukban állítjuk helyre, s minden másban a cél a kvalitásos, copf homlokzatarchitektúra rekonstruálása. Elkészülte után a pécsi belváros egy újabb, szép, későbarokk polgárházzal fog gazdagodni (tervező: Müller Mária, INGATLAN Épülettervező Kft., Pécs). Bí-