Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Krónika - Sonkoly Károly: Műemléki kutatások az OMF pécsi kirendeltségén (1986-1991)

1805-ben megmagasították. 1834-ben újabb, jelentős átépítések kezdődtek. Az oromlejtőket és az oldalfalakat megemelték. A mai főpárkány alatt látszó, levésett téglasorok a korábbi párkány nyomai. A deszkamennyezetet lebontva a hajót beboltozták. A déli oldalon befalazták az ablakokat és a bejáratot, s újakat alakítottak ki. Az ekkor épített kapu kőkerctén az 1839-es évszám olvasható. A külső máig meglévő, lizénás tagolása is erre a periódusra tehető. 1880-ban, egy villámcsapás után készült a jelenlegi toronysisak. Az elhanyagolt, rossz állapotú templom és a mellette omladozó lelkészlak helyreállítására, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül fogott össze a kis falu lakossága. A templom külsejének renoválása 1988-89-ben készült cl az OMF Pécsi Kirendeltségének támogatásával (tervező: Levárdy Henriette, OMF, Pécs).

5 A gyönki (Tolna m.) Magyciry-Kassa-kastély műemléki kutatását 1988-89 telén végeztük el. Az egyemeletes, klasszicista stílusú épület enyhe domboldal lejtőjének alsó részén áll. előtte földszintes, romos melléképületekkel közrezári, nagy, üres udvarral, amely a levéltári források szerint régen gondozott kert volt (182. kép). Eredeti állapotában a szép előkert és a melléképületek a magasabb terepszinten álló keletre néző, 1 1 tengelyes főhomlokzatú kastéllyal együtt reprezentatív együttest alkothattak. Egykor sültői vörösmárványból készült terasz is húzódott a homlokzat két kapuja között. Az érett klasszicista stílusú úrilak építtetője egy, helybeli, református földesúr, Magyary-Kossa Sámuel volt. Az épület nem tartozik a hazai kastélyépítészet kiemelkedő emlékei közé, de jő átlagos színvonalon reprezentálja e fontos épületlípus reformkori változatát. Egyszerű, de méltóságteljes formái a „táblabíró világ"-ot idézik. A belsőkben is alkalmazott, süttői vörösmárvány (lépcsők, ajtókeretek, a folyosók padlóburkolata), a gazdag kialakítású nyílászárók és szerelvényeik, valamint a földszinten boltozott, az emeleten síkmennyezetcs helyiségekben feltárt, 19. század közepi, klasszicista és korai historizáló stílusú, secco technikával készült díszítőfestések a kor jómódú középbirlokos nemessége lakáskultúrának figyelemre méltó emlékei. Az emeleti díszterem festett álarchitektúrája különösen szép. A 20. században, főleg az utóbbi évtizedekben, amikor a helyi Tsz. kezelésében volt a kastély, sok durva átalakítást szenvedett el, s teljesen leromlott állapotba került. A ISI. kép. Szava (Baranya m.), ref. templom a helyreállítás előtt 182. kép. Ciyönk (Tolna m.). Mattyary-Kossa-kastély főhomlokzata