Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Helyreállítások - Ágostházy László: A Flórián téri közlekedési csomópont építészeti és műemlékhelyreállítási munkái
hasznosnak elfogadott példa. Az angliai Vindolanda-ban kifejezetten oktatási, ismeretterjesztési céllal épültek meg római epületek 1972-74-bcn, igaz, hogy nem az eredeti maradványok fölé, hanem máshol, skanzen-szerű elhelyezésben. A nyugatnémet gyakorlatban egyre sűrűbben fordulnak elő az újraépítések; hogy a római kori emlékek közül csak Cambodunum-Kcmpten szentélykerületének, vagy a Welzheimbcn lévő táborkapunak az újraépítését említsük. A felsoroltak egyike sem rendelkezett teljeskörű dokumentációval az eredeti kialakítást illetően, alkotóik mégis létrehozták ezeket a nem szakember szemlélők ismeretei bővítése érdekében. Ismét hangsúlyozva a jelenkori műemlékvédelemnek azt a feladatát, hogy nemcsak a tudással gazdagon felvértezett szakmabeliek, hanem - főleg - az átlagos ismeretkörű „utca embere" számára kell hatékonynak, leghatékonyabbnak lennie, úgy véljük, hogy mértékkel, egy-egy kellő körültekintéssel kiválasztott emlék esetében indokolt volna a hazai gyakorlatban a részletek tekintetében már elfogadott és gyakorolt újraépítés kérdését egész épületekre vonatkozóan is megfontolás tárgyává tenni. E tekintetben a Flórián téri együttesben a római tábor egykori déli kapujának maradványai megkülönböztetett figyelemre méltóak. E toronypár újraépítése az adott helyen és környezetben, az adott cél érdekében indokolt és helyénvaló volna. E torony ugyanis: - olyan helyen található, ahol mind az építészeti-városépítészeti, mind pedig a mérnöki jellegű környező elemek ugyan teljesen maiak, mégis a területnek hatalmas és nagyjelentőségű történelmi múltja van, - olyan szűkebb környezetben helyezkedik el, amely látványában évtizedek óta a befejezetlenség minden következményével küszködik, s igényli valamilyen rendező erőt jelentő elem megjelenését; különösen kedvező hatása lehetne egy a történeti múltat is érzékeltető ilyen elemnek, - a maga 15 méter körüli gerincmagasságával ezt a rendező-szervező szerepet vállalni tudná, - tudományosan is megalapozott, analógiákkal is alátámasztott rekonstrukcióval rendelkezik, - újraépítése esetén jól szervülhetne a körülötte majdan kialakuló városközpont mindennapi életébe, hiszen a benn létrehozható mintegy 260 m 2-nyi hasznos alapterülettel és 80 m 2-nyi tetőterasszal mind a szórakoztatás vagy a vendéglátás, mind az ismeretterjesztés vagy a társadalmi szervezetek céljai szolgálatába állítható volna. Bizonyosak vagyunk abban, hogy c javaslat kapcsán felmerülő elméleti és gyakorlati problémák széles körének megvitatása a vitában résztvevők és a magyar műemlékügy számára egyértelműen hasznos volna és segítséget jelentene elvi megfontolások tisztázásában még az esetben is, ha a végső döntés a javaslat elvetését jelentené. A kaputorony maradványainak konzerválását, a kiegészítések szerkezeti kialakítását minden esetre úgy terveztük és készítettük, hogy az esetleges újraépítésnek szerkezeti akadálya ne legyen." Néhány megállapítás Nos, ennyi volt az inkriminált szövegrészlet. A megírása óta eltelt tíz év lehetőséget nyújtott a szövegben foglaltak átgondolására, újbóli mérlegelésére, de mód volt olyan eszmecseréken való részvételre, melyek a műemlékhelyreállítások hitelességének problémáit járták körül. (Példamutatónak értékelhető, hogy az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága kezdeményezi és megrendezi ezeket a tudományos ülésekel, vitaalkalmakat.) Mindezeken túl az eltelt időben a gondolatilag és technikai eszközeiben is fejlődő műemlékvédelem hazánkban is, külföldön is létrehozott néhány figyelemre méltó és elgondolkoztató alkotást. Tíz év elteltével úgy gondolom, hogy változatlanul érvényesek ma is azok a szempontok, melyek egy-egy esetben felvetik az újraépítés gondolatát. Nevezetesen ma is fontosnak érzem, hogy: - számtalan tudományos célja mellett a műemlékvédelem tudatformáló, ismereteket bővítő tevékenység is, melynek e téren feladata a történeti, technikai ismeretekkel kevéssé vagy alig rendelkező „utca emberéhez" szólni, számára érthető, világos ismereteket közölni s ezáltal nemzeti és a helyhez való kötődése érzései fejlődését támogatni, a lakóhely és a haza történetéhez kapcsolódó műveltségét fejleszteni, - mind a hazai, mind a külföldi műemléki elmélet és gyakorlat küzdölt és küzd a romokkal kapcsolatban a konzerválás-kiegészítés „eredményének" értelmezhetőségével. Az c téren jelentkező visszafogottabb vagy bátrabb restaurátori magatartást sok megvalósult példa illusztrálja. Mindegyikük törekszik a nehezen